Növekvő potenciált látnak a vállalatok a blockchain megoldásokban

forrás: Prím Online, 2019. július 9. 10:08

Az üzleti döntéshozók szerint fontos a blockchain alapú megoldásokba fektetni, de a pozitív, már implementált példák a legtöbb iparágban még váratnak magukra. Óvatosan optimisták a technológiával kapcsolatban és többen is túlértékeltnek tartják. Továbbra is nagy kérdés a szabályozás esetleges hátráltató szerepe, de a felemelkedő diszruptív cégek megoldásai és egyes országok nagyobb aktivitása miatt a vita már nem arról szól, hogy kell-e használni a technológiát, hanem arról, hogyan? – többek között ezeket állapítja meg a Deloitte 2019 globális blockchain felmérése.

Az új és praktikus üzleti alkalmazások vonzereje miatt egyre inkább emelkedőben van a blockchain technológiába történő befektetések mértéke, a vállalatvezetők pedig már túllátnak a „hype cikluson”, derül ki a Deloitte 2019 Global Blockchain Survey eredményeiből. A kutatás megállapítja, hogy ahogy globálisan egyre gyakoribb a blockchain technológia felhasználása a pénzügyi szektorban, úgy egyre lendületesebb a többi ágazatra – így az agrár és autóipari termelő vállalatok, a telekommunikáció és távközlés, a kormányzati szektor, ill. élettudományok területén – kifejtett transzformációs, diszruptív jelentősége is. A felmérés szerint a vállalatvezetők a blockchaint egyre érettebb megoldásnak látják, és pragmatikusan közelítik meg a technológiát megismerés és befektetés szempontjából is. 

 

Hol érdemes a blockchain technológia üzleti felhasználásában gondolkodni? 

Ott lehet indokolt, ahol egy értéklánc folyamatban a résztvevőktől függetlenül szükséges biztosítani egy közösen elismert nyilvántartást. Ez irányulhat bármilyen értéket képviselő dologra, lehet az akár egy alapanyag, késztermék, ingatlan, élő állat, luxuscikk vagy tanúsítvány. Ugyanakkor fontos szempont, hogy az adott dolog státuszváltozásait egyértelműen vissza lehessen követni, függetlenül a folyamatban résztvevőktől (pl. megmunkálási lépések, csomagolás, minőségellenőrzés, tulajdonosváltás, egészségügyi vizsgálat, árubeérkezés és átvétel, stb.).  Az alkalmazás során fontos szempont, hogy minden szereplő egyféle igazságot lásson. A jogszerűtlen változtatási kísérletekhez pedig belső szabályrendszer alapján akár pénzügyi, vagy jogi következményeket is hozzá lehet kapcsolni (pl. szállító automatikus kifizetése, kártérítés teljesítése, vagy ingatlannyilvántartási bejegyzés). 

 

A globális felmérésből kiderül, hogy a blockchainhez értő válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy a szervezetük meggyőző felhasználási területeket lát blockchain technológiában, és több, mint felük arról számolt be, hogy a blockchain technológia idén kritikus prioritássá vált szervezetük számára – ez 10 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest. Fontos változás a korábbi évhez képest, hogy az adatok alapján az eddig tapasztalható érdeklődés-növekedés idén már érezhetően cselekvésbe fordulhat át. A válaszadók 40 százaléka ugyanis azt nyilatkozta, hogy hajlandó 5 millió dollárt, vagy ennél többet fektetni új blockchain kezdeményezésekbe a következő 12 hónapban. 

 

Óvatos optimizmus

Annak ellenére azonban, hogy válaszadók zöme az első öt prioriátás közé sorolja a technológiát, a megfontolás mellett csak 23 százalékuk kezdeményezte valódi alkalmazását. Ez csökkenő tendencia, a tavalyi felmérésben ugyanez az arány még 34 százalék volt. A blockchain mint megoldás elfogadottsága is nőtt ugyan, de még mindig sokan tartják túlértékeltnek – ez az arány 43 százalékra nőtt a tavalyi 39 százalékról.

 

„Az óvatosságra és szkepticizmusra utaló visszajelzések ugyan elsőre ellentmondónak tűnhetnek a befektetési kedvet és lehetőséget firtató kérdésekre adott válaszokhoz képest, ez azonban nincs így. Egy-egy technológiai vívmány életciklusának elengedheteten része a döntéshozók  ilyen jellegű gyakorlatias, megfontolt szemlélete, ami szükségszerűen teszteli a megoldás érettségét és a hype-ciklus utáni, egészséges pálya felé irányítja azt” – mondta Marton Károly, a Deloitte magyarországi Blockchain LAB-jének vezető szenior menedzsere. 

 

Túlértékelt vagy túlmarketingelt?

A hype kétségkívül nagy, a túlértékeltség érzete pedig az egyértelmű bizonyítékok hiányában jelentkezik. Szuperlatívuszokban beszél mindenki egy technológiáról, amelynek gyakorlati hasznát még sok esetben keresik. A várakozások nagyok: sokan várják, hogy a blockchain diszruptívan hat az iparágukra, míg a vállalat vezetők 60 százaléka egyenesen azt várja, hogy a technológia a következő három évben mérhető, pozitív eredményekkel bizonyítson. 

 

A technológia éretté válása annak ütemében folytatódik, ahogy a befektetések is nőnek. Ez úgy tűnik, növekvő pályára áll, de legrosszabb esetben is a jelenlegi szinten marad: csupán a válaszadók 13 százaléka tervezi a befektetett tőke csökkentését a következő 12 hónapban. 60 százalékuk azonban hosszabb távon bízik a technológiában, annak új felhasználási területeken való alkalmazása miatt. Ilyen lehet például az okos-szerződések és a tokenizált eszközök tranzakciós lehetőségeinek felhasználása, vagy a vállalatok közötti tranzakciók, garanciák vagy biztosítások esetén történő automatizált keretrendszerek alkalmazása.

 

„A nemzetközi felmérésből egyértelműen látszik, hogy már nem az a kérdés, hogy hiszünk-e a technológia hasznosságában, hanem az, hogy a már elindult fejlesztéseken túl milyen más, a cégek saját üzletmenetére szabott hasznos megoldások alakíthatók ki” – tette hozzá Marton Károly.

 

A vita már nem arról szól, hogy használjuk-e, hanem arról, hogyan?

A blockchain technológia továbbra is pezsgő viták tárgya maradt és ez várhatóan a közeljövőben is így lesz. A vitás pontok azonban úgy tűnik egyre inkább részletekre fókuszálnak, és ezzel párhuzamosan az érdeklődés átterelődik  a felhasználási területekre, valódi „use case”-ekre.

 

A hazai helyzetet a globális felméréshez képest jellemzően a nyomkövetései megoldások dominálják, amit első sorban az agrárium és a gyártó iparágak gazdasági túlsúlya magyaráz. Magyarországon is léteznek már blockchain technológiát felhasználó működő megoldások, azonban számosságukat tekintve még viszonylag kevés valódi alkalmazásról beszélhetünk. 

 

A már létező nemzetközi megoldásokat azonban egyre több cégnél "tesztelik" a gyakorlatban itthon is, (mint például árunyomonkövetés területén a kiskereskedelemben vagy élelmiszeriparban), de a bankszektorban is folyamatosan jelennek meg azok a projektek, amelyek első sorban a jelentésszolgálat és a bankközi elszámolás területén kívánnak változást elérni. 

 

„A blockchain technológia hazai ismertségi és alkalmazási szintje egy kivételes lehetőséget biztosít az innovatív szemléletű vállalatoknak. Az, hogy egy-egy iparági szereplő mennyivel gyorsabban tud reagálni a nemzetközi elvárások és trendek változására, beláthatatlan piaci előnyt jelenthet a versenytársaival szemben” – hangsúlyozta Marton Károly. 

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Munkaerő-kisokos nagyvállalatoknak 7 lépésben

A vállalatok ma már egyre nagyobb kihívásokkal találják szembe magukat, ha a szakképzett munkaerő megtalálásáról van szó. Több kutatásból is kiderül, hogy a munkaerőpiac legnagyobb része Z és Y generációs fiatalokból áll, előbbiek – az 1995 és 2010 között születettek – pedig 2025-re a globális munkaerő 75 százalékát teszik majd ki. 

2019. július 19. 17:34

Magyarország mobilhálózata a világ legjobbjai között

Az Opensignal 87 országot átfogó, legfrissebb tanulmánya szerint a magyar mobilhálózatok átlagos letöltési sebessége 32,7 Mbps, ami közel kétszer olyan gyors, mint 20 Mbps-os sebességet el nem érő globális átlag. Ezzel Magyarország a világon a 11., Európában a 6. leggyorsabbnak számít, és olyan országokat előzött meg, mint Csehország, Ausztria, Finnország, vagy éppen Japán. A leggyorsabb mobilhálózatok Dél-Koreában (52,4 Mbps átlagsebesség), Norvégiában (48,2 Mbps) és Kanadában (42,5 Mbps) vannak. 

2019. július 19. 11:00

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

A Vodafone megkapta az engedélyt a UPC felvásárlására

2019. július 18. 17:06

A 4iG megvásárolja a T-Systems Magyarországot

2019. július 9. 11:43

A Bosch repülni tanítja az autókat

2019. június 21. 14:03

Több mint 1000 milliárd forintot költenek el Magyarországon az e-kiskereskedelemben

2019. június 4. 11:26
online sportfogadás