Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében

forrás: Prím Online, 2020. január 20. 12:07

Félrevezető tájékoztatást adott a Szolnoki Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele, a Magyar Telekom biztonsági hálózatában hibát feltáró etikus hacker peréről. Az ítéletet a napokban kapta kézhez a TASZ – a benne foglaltaknak számos ponton, elfogadhatatlan módon mond ellent a még decemberben kiadott bírósági közlemény.

A valótlan állításokat tartalmazó, a TASZ ügyfelét rossz színben feltüntető közlemény nagy figyelmet kapott a sajtóban. Ezért fontos sorra venni, hogy a közleményben leírtakkal szemben mi a valóság:

  • A közlemény azt állítja, hogy a hacker jogosulatlanul próbált magának internetet biztosítani, amikor a biztonsági rést felfedezte – ehhez képest az egész eljárás során egyszer se merült fel, hogy jogszerűtlen tevékenység közben talált volna a hibára.
  • A közlemény azt sugallja, hogy állás reményében kereste meg a vállalatot – noha az ítéletben is szerepel, hogy a Telekom munkatársai ajánlottak munkát a fiatal informatikusnak, ő nem ezzel a céllal hozta a cég tudomására a rendszer hiányosságait.
  • Félrevezető az is, hogy a közlemény „félszáz” jogosulatlan belépést emleget: a valóságban egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal lépett be a rendszerbe a hacker, mert egy-egy hozzáférés alkalmával több belépés kerül naplózásra.
  • A sugalltakkal szemben fel sem merült, hogy a fiatal programozó „átvegye az irányítást” a Telekom teljes rendszere felett, és annak „internet szolgáltatásait blokkolja”. Első dolga volt felvenni a kapcsolatot a Telekom biztonsági főnökével és beosztottjaival, akiknek részletesen feltárta a megtalált hibákat. Durva csúsztatás tehát arra célozgatni, hogy át is vehette volna az irányítást a rendszer felett, hiszen erre semmilyen szándéka nem volt. Védeni akarta az informatikai rendszert, ezért bőven azelőtt megállt és jelezte a hibát, hogy abban igazán mélyre jutott volna.

 

Nem említi a közlemény, holott a per irataiból kiderül:

  • Az etikus hacker a Telekommal való személyes kapcsolatfelvételkor minden információt átadott az illetékeseknek, saját maga által készített prezentációban mutatta be részletesen a biztonsági rést.
  • Ezután ugyan visszament a rendszerbe megnézni, hogy kijavították-e a hibákat, de a bíróság megállapította, hogy ezt bizonyítási vágy motiválta, nem pedig anyagi haszonszerzés.
  • Azt sem említi a közlemény, hogy a Telekom munkatársai kijelentették: ha tudták volna, hogy az általuk személyesen is ismert hacker áll a belépések mögött, nem tesznek feljelentést.
  • A bíróság kimondta, és szakértő is kétséget kizáróan bizonyította, hogy a Telekom informatikai és kommunikációs rendszerének magját alkotó közérdekű üzemet a hacker tevékenysége nem érintette, ettől szándékosan tartózkodott.

 

Bár a programozó nem mindenben úgy járt el, ahogy a TASZ az etikus hackereknek szóló útmutatójában ajánlja, a bíróság sajtóközleményében megfogalmazott állítások és sugalmazások ellentmondanak a bíróság saját ítéletében megállapított tényeknek, ami elfogadhatatlan.

 

„Büszkék vagyunk arra, hogy egy jószándékú hackert sikerült megvédenünk a legsúlyosabb büntetéstől, hiszen az ügyészség börtönnel fenyegette, végül csak pénzbüntetést kapott. A TASZ továbbra is segítséget nyújt az etikus hackereknek, hiszen ez az eset is rámutat, hogy van hova fejlődni a hasonló esetek kezelésében” – mondta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.

 

______________________________

Válasz a TASZ, „Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében” - címmel kiadott közleményére

 

A Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya közleményben kíván reagálni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által a mai napon, „Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében” címmel kiadott sajtközleményre.

 

A Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya visszautasítja, hogy az általa 2019. december 6-án kiadott „Jogerős ítélet a szolnoki hacker-ügyben” – című sajtóközlemény bármiben ellentmondana a jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak, egyúttal, a közvélemény objektív és pontos tájékoztatása érdekében az alábbiakban pontonként haladva cáfolja a TASZ állításait:

1./ „A közlemény azt állítja, hogy a hacker jogosulatlanul próbált magának internetet biztosítani, amikor a biztonsági rést felfedezte – ehhez képest az egész eljárás során egyszer se merült fel, hogy jogszerűtlen tevékenység közben talált volna a hibára.”

 

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 3. bekezdés 1. mondata cáfolja. Eszerint:

„A vádlott az informatikai ismereteit felhasználva kísérelt meg internetszolgáltatást biztosítani a maga részére…”

 

2./ „A közlemény azt sugallja, hogy állás reményében kereste meg a vállalatot – noha az ítéletben is szerepel, hogy a Telekom munkatársai ajánlottak munkát a fiatal informatikusnak, ő nem ezzel a céllal hozta a cég tudomására a rendszer hiányosságait.”

 

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 5. bekezdése cáfolja. Eszerint:

„A vádlott bízott abban, hogy amennyiben a sértett előtt feltárja a rendszer sérülékenységét, úgy a sértetti cég alkalmazni fogja programozói munkakörben. Ennek érdekében először 2017. április 9. napján e-mailben álnéven felvette a kapcsolatot sértettel, majd 2017. április 10. napján Budapesten, a sértett székházában személyesen előadta az általa tapasztaltakat, továbbá olyan ajánlatot tett, hogy havi 700.000-800.000,- Ft-os fizetésért alkalmazottja lenne a sértetti cégnek.”

 

3./ „Félrevezető az is, hogy a közlemény „félszáz” jogosulatlan belépést emleget: a valóságban egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal lépett be a rendszerbe a hacker, mert egy-egy hozzáférés alkalmával több belépés kerül naplózásra.”

 

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 6. bekezdése cáfolja. Eszerint:

„A vádlott 2017. április 12. és 2017. május 2. között Szolnokon és Rákóczifalván az internet felhasználásával a sértett rendszergazdai jogosultsággal rendelkező munkatársának felhasználó nevét és jelszavát – a fentiek szerinti módon – megszerezve és felhasználva, 62 alkalommal jogosulatlanul belépett a sértett üzemeltetésében lévő, a sértett dolgozóinak authentikációs feladatait ellátó LDAP szerverre, ahol a saját részére jogosulatlanul felhasználói profilokat hozott létre, valamint a sértett dolgozóinak belépési adatait, felhasználóneveit és jelszavait logolta, gyűjtötte.” 

 

4./ „A sugalltakkal szemben fel sem merült, hogy a fiatal programozó „átvegye az irányítást” a Telekom teljes rendszere felett, és annak „internet szolgáltatásait blokkolja”. Első dolga volt felvenni a kapcsolatot a Telekom biztonsági főnökével és beosztottjaival, akiknek részletesen feltárta a megtalált hibákat. Durva csúsztatás tehát arra célozgatni, hogy át is vehette volna az irányítást a rendszer felett, hiszen erre semmilyen szándéka nem volt. Védeni akarta az informatikai rendszert, ezért bőven azelőtt megállt és jelezte a hibát, hogy abban igazán mélyre jutott volna.”

 

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 7. bekezdése cáfolja. Eszerint:

„A vádlott által az LDAP szerveren jogosulatlanul létrehozott felhasználói profilok teljes körű hozzáférést biztosítottak a rendszerhez, ezáltal a vádlottnak lehetősége nyílt a sértett ügyfeleinek mobil és rögzített telepítésű telefon és internet szolgáltatásainak blokkolására, illetve a rendszer fellett teljes vezérlés átvételére.”

 

Szemben a TASZ azon állításával, mely szerint a törvényszék közleménye nem említette, hogy a szakértői vélemény alapján a közérdekű üzemet a vádlott tevékenysége nem érintette, ez a közlemény 8. bekezdés 2. mondatából egyértelműen kiderül. Eszerint: 

 

„A beszerzett szakértői vélemény alapján, amely cáfolta, hogy a „feltört” szerver közérdekű üzem lenne, a vádtól eltérően, a bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alapesetében, és nem a lényegesen súlyosabban minősülő minősített esetében mondta ki bűnösnek a büntetlen előéletű férfit…”

 

Végezetül, egy sajtóközlemény, annak terjedelmi korlátai miatt csak az ügy, illetőleg a bírósági döntés legfontosabb körülményeinek bemutatására szorítkozhat, aminek a fenti ügyben kiadott közlemény eleget tett. 

 

A bírósági sajtóközlemény nem fogalmazott meg „állításokat”, sem „sugalmazásokat”, nem tartalmazott „célozgatásokat”, illetve „csúsztatásokat”, hanem tényszerűen és objektíven tájékoztatta a sajtószerveket és a közvéleményt egy jogerős bírósági döntés tartalmáról.

 

a Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya 

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

4 éven belül átveszik a vezetést az elektromos járművek Európában

Az elektromos és plug-in hibrid autók értékesítése Európában már 2027-re meghaladja az összes többi motortípus forgalmát, amivel a kontinens beelőzi az Egyesült Államokat és Kínát is – derül ki az EY nemzetközi elemzéséből. A tanulmány szerint 2040-re a belső égésű motorral hajtott járművek aránya az összes eladás kevesebb mint 1 százalékára zsugorodik világszerte. 

2023. január 28. 12:23

Évet értékelt a Binance: már 128 millióan használják a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét

A kriptoszektor tavalyi, több platform számára válságos évében a piac legnagyobb cége, a Binance fejlődni tudott: jelentősen növelte ügyfelei számát, emelte többek között az innovációra és kiberbiztonságra szánt összeget, komoly segítséget nyújtott az ukrán humanitárius válság áldozatainak. Évértékelőjükben az iparág megújulását célzó stratégiájukról is közöltek fontos részleteket.

2023. január 28. 10:07

Megtorpanó IT iparág: vége a korlátlan növekedésnek?

Az elmúlt bő egy évtizedben a techcégeket a befektetők elsősorban növekedési potenciáljuk alapján értékelték, tekintet nélkül tényleges teljesítményükre. Most azonban megtorpant az iparág, és egyre gyorsulnak a leépítések az informatikában. Eyal Zucker, az Exadel budapesti irodájának vezetője szerint bizonyos szempontból új korszak kezdődik, amelynek során a növekedés hajszolása helyett a tényleges bevétel- és profittermelésre, valamint felhasználói elégedettségre kerül a hangsúly a tech-iparban. Ez a szemléletváltás szükséges és természetes folyamat, és bár sokaknak nehéz lesz, a szektor egésze jól jön ki belőle.

2023. január 27. 20:31

Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját bocsátották fel magyar diákok

Sikeresen startolt a BME Aerospace Team által – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főtámogatásával – megépített megépített 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta, amely repülés közben két tudományos kísérletet végzett: egy élő csontsejtekkel végzett orvosbiológiai, valamit egy, a Föld mágnesességét mérő légkörfizikai kísérlet kapott helyet az eszközön. A felbocsátást január 26-án tartották meg.

2023. január 27. 18:47

Az AOC bemutatja a nagy teljesítményű P3 üzleti monitorcsaládot

A kijelzőspecialista AOC bejelenti a professzionális P3 termékcsaládot, amely hét új monitort tartalmaz három különböző méretben (a 24 hüvelyk/60,4 cm képátlójú 24P3CW, 24P3CV és 24P3QW modelleket, a 27 hüvelyk/68,6 cm képátlójú Q27P3CW, Q27P3CV és Q27P3QW modelleket, valamint a 34 hüvelyk/86,4 cm képátlójú ultraszéles CU34P3CV modellt). 

2023. január 27. 17:04

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak ‘Az Év Honlapja’ 2022 díjazottjai!

2023. január 27. 09:47

Látássérülteknek fejlesztett eszköz nyerte az LG versenyének fődíját

2023. január 26. 14:02

Közeleg a 31. Magyar Innovációs Nagydíj felhívás beadási határideje

2023. január 16. 18:51

A Bullitt műholdas szolgáltatása lefedettlenség esetén is biztosítja az üzenetküldést

2023. január 9. 15:46