Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében

forrás: Prím Online, 2020. január 20. 12:07

Félrevezető tájékoztatást adott a Szolnoki Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele, a Magyar Telekom biztonsági hálózatában hibát feltáró etikus hacker peréről. Az ítéletet a napokban kapta kézhez a TASZ – a benne foglaltaknak számos ponton, elfogadhatatlan módon mond ellent a még decemberben kiadott bírósági közlemény.

A valótlan állításokat tartalmazó, a TASZ ügyfelét rossz színben feltüntető közlemény nagy figyelmet kapott a sajtóban. Ezért fontos sorra venni, hogy a közleményben leírtakkal szemben mi a valóság:

  • A közlemény azt állítja, hogy a hacker jogosulatlanul próbált magának internetet biztosítani, amikor a biztonsági rést felfedezte – ehhez képest az egész eljárás során egyszer se merült fel, hogy jogszerűtlen tevékenység közben talált volna a hibára.
  • A közlemény azt sugallja, hogy állás reményében kereste meg a vállalatot – noha az ítéletben is szerepel, hogy a Telekom munkatársai ajánlottak munkát a fiatal informatikusnak, ő nem ezzel a céllal hozta a cég tudomására a rendszer hiányosságait.
  • Félrevezető az is, hogy a közlemény „félszáz” jogosulatlan belépést emleget: a valóságban egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal lépett be a rendszerbe a hacker, mert egy-egy hozzáférés alkalmával több belépés kerül naplózásra.
  • A sugalltakkal szemben fel sem merült, hogy a fiatal programozó „átvegye az irányítást” a Telekom teljes rendszere felett, és annak „internet szolgáltatásait blokkolja”. Első dolga volt felvenni a kapcsolatot a Telekom biztonsági főnökével és beosztottjaival, akiknek részletesen feltárta a megtalált hibákat. Durva csúsztatás tehát arra célozgatni, hogy át is vehette volna az irányítást a rendszer felett, hiszen erre semmilyen szándéka nem volt. Védeni akarta az informatikai rendszert, ezért bőven azelőtt megállt és jelezte a hibát, hogy abban igazán mélyre jutott volna.

 

Nem említi a közlemény, holott a per irataiból kiderül:

  • Az etikus hacker a Telekommal való személyes kapcsolatfelvételkor minden információt átadott az illetékeseknek, saját maga által készített prezentációban mutatta be részletesen a biztonsági rést.
  • Ezután ugyan visszament a rendszerbe megnézni, hogy kijavították-e a hibákat, de a bíróság megállapította, hogy ezt bizonyítási vágy motiválta, nem pedig anyagi haszonszerzés.
  • Azt sem említi a közlemény, hogy a Telekom munkatársai kijelentették: ha tudták volna, hogy az általuk személyesen is ismert hacker áll a belépések mögött, nem tesznek feljelentést.
  • A bíróság kimondta, és szakértő is kétséget kizáróan bizonyította, hogy a Telekom informatikai és kommunikációs rendszerének magját alkotó közérdekű üzemet a hacker tevékenysége nem érintette, ettől szándékosan tartózkodott.

 

Bár a programozó nem mindenben úgy járt el, ahogy a TASZ az etikus hackereknek szóló útmutatójában ajánlja, a bíróság sajtóközleményében megfogalmazott állítások és sugalmazások ellentmondanak a bíróság saját ítéletében megállapított tényeknek, ami elfogadhatatlan.

 

„Büszkék vagyunk arra, hogy egy jószándékú hackert sikerült megvédenünk a legsúlyosabb büntetéstől, hiszen az ügyészség börtönnel fenyegette, végül csak pénzbüntetést kapott. A TASZ továbbra is segítséget nyújt az etikus hackereknek, hiszen ez az eset is rámutat, hogy van hova fejlődni a hasonló esetek kezelésében” – mondta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.

 

______________________________

Válasz a TASZ, „Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében” - címmel kiadott közleményére

 

A Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya közleményben kíván reagálni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által a mai napon, „Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében” címmel kiadott sajtközleményre.

 

A Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya visszautasítja, hogy az általa 2019. december 6-án kiadott „Jogerős ítélet a szolnoki hacker-ügyben” – című sajtóközlemény bármiben ellentmondana a jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak, egyúttal, a közvélemény objektív és pontos tájékoztatása érdekében az alábbiakban pontonként haladva cáfolja a TASZ állításait:

1./ „A közlemény azt állítja, hogy a hacker jogosulatlanul próbált magának internetet biztosítani, amikor a biztonsági rést felfedezte – ehhez képest az egész eljárás során egyszer se merült fel, hogy jogszerűtlen tevékenység közben talált volna a hibára.”

 

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 3. bekezdés 1. mondata cáfolja. Eszerint:

„A vádlott az informatikai ismereteit felhasználva kísérelt meg internetszolgáltatást biztosítani a maga részére…”

 

2./ „A közlemény azt sugallja, hogy állás reményében kereste meg a vállalatot – noha az ítéletben is szerepel, hogy a Telekom munkatársai ajánlottak munkát a fiatal informatikusnak, ő nem ezzel a céllal hozta a cég tudomására a rendszer hiányosságait.”

 

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 5. bekezdése cáfolja. Eszerint:

„A vádlott bízott abban, hogy amennyiben a sértett előtt feltárja a rendszer sérülékenységét, úgy a sértetti cég alkalmazni fogja programozói munkakörben. Ennek érdekében először 2017. április 9. napján e-mailben álnéven felvette a kapcsolatot sértettel, majd 2017. április 10. napján Budapesten, a sértett székházában személyesen előadta az általa tapasztaltakat, továbbá olyan ajánlatot tett, hogy havi 700.000-800.000,- Ft-os fizetésért alkalmazottja lenne a sértetti cégnek.”

 

3./ „Félrevezető az is, hogy a közlemény „félszáz” jogosulatlan belépést emleget: a valóságban egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal lépett be a rendszerbe a hacker, mert egy-egy hozzáférés alkalmával több belépés kerül naplózásra.”

 

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 6. bekezdése cáfolja. Eszerint:

„A vádlott 2017. április 12. és 2017. május 2. között Szolnokon és Rákóczifalván az internet felhasználásával a sértett rendszergazdai jogosultsággal rendelkező munkatársának felhasználó nevét és jelszavát – a fentiek szerinti módon – megszerezve és felhasználva, 62 alkalommal jogosulatlanul belépett a sértett üzemeltetésében lévő, a sértett dolgozóinak authentikációs feladatait ellátó LDAP szerverre, ahol a saját részére jogosulatlanul felhasználói profilokat hozott létre, valamint a sértett dolgozóinak belépési adatait, felhasználóneveit és jelszavait logolta, gyűjtötte.” 

 

4./ „A sugalltakkal szemben fel sem merült, hogy a fiatal programozó „átvegye az irányítást” a Telekom teljes rendszere felett, és annak „internet szolgáltatásait blokkolja”. Első dolga volt felvenni a kapcsolatot a Telekom biztonsági főnökével és beosztottjaival, akiknek részletesen feltárta a megtalált hibákat. Durva csúsztatás tehát arra célozgatni, hogy át is vehette volna az irányítást a rendszer felett, hiszen erre semmilyen szándéka nem volt. Védeni akarta az informatikai rendszert, ezért bőven azelőtt megállt és jelezte a hibát, hogy abban igazán mélyre jutott volna.”

 

A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 7. bekezdése cáfolja. Eszerint:

„A vádlott által az LDAP szerveren jogosulatlanul létrehozott felhasználói profilok teljes körű hozzáférést biztosítottak a rendszerhez, ezáltal a vádlottnak lehetősége nyílt a sértett ügyfeleinek mobil és rögzített telepítésű telefon és internet szolgáltatásainak blokkolására, illetve a rendszer fellett teljes vezérlés átvételére.”

 

Szemben a TASZ azon állításával, mely szerint a törvényszék közleménye nem említette, hogy a szakértői vélemény alapján a közérdekű üzemet a vádlott tevékenysége nem érintette, ez a közlemény 8. bekezdés 2. mondatából egyértelműen kiderül. Eszerint: 

 

„A beszerzett szakértői vélemény alapján, amely cáfolta, hogy a „feltört” szerver közérdekű üzem lenne, a vádtól eltérően, a bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alapesetében, és nem a lényegesen súlyosabban minősülő minősített esetében mondta ki bűnösnek a büntetlen előéletű férfit…”

 

Végezetül, egy sajtóközlemény, annak terjedelmi korlátai miatt csak az ügy, illetőleg a bírósági döntés legfontosabb körülményeinek bemutatására szorítkozhat, aminek a fenti ügyben kiadott közlemény eleget tett. 

 

A bírósági sajtóközlemény nem fogalmazott meg „állításokat”, sem „sugalmazásokat”, nem tartalmazott „célozgatásokat”, illetve „csúsztatásokat”, hanem tényszerűen és objektíven tájékoztatta a sajtószerveket és a közvéleményt egy jogerős bírósági döntés tartalmáról.

 

a Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya 

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A biztosítási iparágat is elérte a digitalizáció

Az IDC és a Liferay közös biztosítási ágazatban végzett legfrissebb tanulmánya szerint az IT-kiadások globálisan 5,2 százalékos éves növekedést vetítenek előre 2022-ig, és elérik a 126 milliárd dolláros határt. 

2020. február 25. 17:55

A világ egyik legjelentősebb befektetési eseményén vett részt a magyar startup delegáció

A Startup Campus a HEPA törökországi irodája és az Isztambuli Magyar Főkonzulátus együttműködésében háromnapos törökországi üzleti túrát szervezett állami, egyetemi és vállalati partnerek, valamint három magyar startup számára. A startupok a világ egyik legjelentősebb befektetői konferenciáján, a World Business Angel Forum-on (WBAF) pitchelhettek, a Startup Campus pedig egyetértési megállapodást írt alá a török Hackquartersszel. 

2020. február 25. 16:32

Megérkezett a Fujitsu két új, nagy teljesítményű munkaállomása

A Fujitsu bemutatta a műszaki és kreatív iparágak nagy teljesítményigényű felhasználóinak követelményeire optimalizált, két új munkaállomását. Az új rendszerek a legmagasabb elvárásoknak is megfelelnek teljesítmény és a tervezés támogatása terén.

2020. február 25. 12:15

Usernet: Újabb internetes átverés szedi áldozatait

Az elmúlt fél évben új internetes átverés szedi áldozatait, amely elsősorban a hazai, elsősorban az online szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat célozza meg. Az átverést a legtöbb szakember „túlfizetéses” átverésnek nevezi.

2020. február 25. 10:43

Tovább bővíti portfólióját az amerikai techpiacon a magyar Stylers Group

A dinamikusan fejlődő IT-szektorban is látványos eredményt könyvelhetett el tavaly a vállalati informatikai rendszereket fejlesztő és üzemeltető Stylers Group, több mint 600 millió forintos összárbevételt realizálva. A valóra vált amerikai sikersztori 2004-ben kezdődött egy kollégiumi szobában, a tíz éves jubileum pedig teljes arculat- és profilváltást hozott. A cégcsoport San Diego-i irodáját is a magyar szürkeállomány tartja az élmezőnyben, ennek köszönhetően a Stlyers Group az elmúlt öt évben megduplázta árbevételét az amerikai piacon, de nincs megállás: idén újabb területeket hódít meg a cég.

2020. február 25. 09:27

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

A Nemzeti Közműszolgáltató nevében indult adathalász támadás

2020. február 25. 13:40

Lezárult a 28. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat nevezése

2020. február 24. 11:45

Megjelent az NMHH 2020-as felügyeleti terve

2020. február 18. 10:35

Informatikai szakembereket keres az SAP Labs Hungary

2020. február 14. 10:33
online sportfogadás