Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében
Félrevezető tájékoztatást adott a Szolnoki Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele, a Magyar Telekom biztonsági hálózatában hibát feltáró etikus hacker peréről. Az ítéletet a napokban kapta kézhez a TASZ – a benne foglaltaknak számos ponton, elfogadhatatlan módon mond ellent a még decemberben kiadott bírósági közlemény.
A valótlan állításokat tartalmazó, a TASZ ügyfelét rossz színben feltüntető közlemény nagy figyelmet kapott a sajtóban. Ezért fontos sorra venni, hogy a közleményben leírtakkal szemben mi a valóság:
- A közlemény azt állítja, hogy a hacker jogosulatlanul próbált magának internetet biztosítani, amikor a biztonsági rést felfedezte – ehhez képest az egész eljárás során egyszer se merült fel, hogy jogszerűtlen tevékenység közben talált volna a hibára.
- A közlemény azt sugallja, hogy állás reményében kereste meg a vállalatot – noha az ítéletben is szerepel, hogy a Telekom munkatársai ajánlottak munkát a fiatal informatikusnak, ő nem ezzel a céllal hozta a cég tudomására a rendszer hiányosságait.
- Félrevezető az is, hogy a közlemény „félszáz” jogosulatlan belépést emleget: a valóságban egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal lépett be a rendszerbe a hacker, mert egy-egy hozzáférés alkalmával több belépés kerül naplózásra.
- A sugalltakkal szemben fel sem merült, hogy a fiatal programozó „átvegye az irányítást” a Telekom teljes rendszere felett, és annak „internet szolgáltatásait blokkolja”. Első dolga volt felvenni a kapcsolatot a Telekom biztonsági főnökével és beosztottjaival, akiknek részletesen feltárta a megtalált hibákat. Durva csúsztatás tehát arra célozgatni, hogy át is vehette volna az irányítást a rendszer felett, hiszen erre semmilyen szándéka nem volt. Védeni akarta az informatikai rendszert, ezért bőven azelőtt megállt és jelezte a hibát, hogy abban igazán mélyre jutott volna.
Nem említi a közlemény, holott a per irataiból kiderül:
- Az etikus hacker a Telekommal való személyes kapcsolatfelvételkor minden információt átadott az illetékeseknek, saját maga által készített prezentációban mutatta be részletesen a biztonsági rést.
- Ezután ugyan visszament a rendszerbe megnézni, hogy kijavították-e a hibákat, de a bíróság megállapította, hogy ezt bizonyítási vágy motiválta, nem pedig anyagi haszonszerzés.
- Azt sem említi a közlemény, hogy a Telekom munkatársai kijelentették: ha tudták volna, hogy az általuk személyesen is ismert hacker áll a belépések mögött, nem tesznek feljelentést.
- A bíróság kimondta, és szakértő is kétséget kizáróan bizonyította, hogy a Telekom informatikai és kommunikációs rendszerének magját alkotó közérdekű üzemet a hacker tevékenysége nem érintette, ettől szándékosan tartózkodott.
Bár a programozó nem mindenben úgy járt el, ahogy a TASZ az etikus hackereknek szóló útmutatójában ajánlja, a bíróság sajtóközleményében megfogalmazott állítások és sugalmazások ellentmondanak a bíróság saját ítéletében megállapított tényeknek, ami elfogadhatatlan.
„Büszkék vagyunk arra, hogy egy jószándékú hackert sikerült megvédenünk a legsúlyosabb büntetéstől, hiszen az ügyészség börtönnel fenyegette, végül csak pénzbüntetést kapott. A TASZ továbbra is segítséget nyújt az etikus hackereknek, hiszen ez az eset is rámutat, hogy van hova fejlődni a hasonló esetek kezelésében” – mondta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.
______________________________
Válasz a TASZ, „Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében” - címmel kiadott közleményére
A Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya közleményben kíván reagálni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által a mai napon, „Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében” címmel kiadott sajtközleményre.
A Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya visszautasítja, hogy az általa 2019. december 6-án kiadott „Jogerős ítélet a szolnoki hacker-ügyben” – című sajtóközlemény bármiben ellentmondana a jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak, egyúttal, a közvélemény objektív és pontos tájékoztatása érdekében az alábbiakban pontonként haladva cáfolja a TASZ állításait:
1./ „A közlemény azt állítja, hogy a hacker jogosulatlanul próbált magának internetet biztosítani, amikor a biztonsági rést felfedezte – ehhez képest az egész eljárás során egyszer se merült fel, hogy jogszerűtlen tevékenység közben talált volna a hibára.”
A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 3. bekezdés 1. mondata cáfolja. Eszerint:
„A vádlott az informatikai ismereteit felhasználva kísérelt meg internetszolgáltatást biztosítani a maga részére…”
2./ „A közlemény azt sugallja, hogy állás reményében kereste meg a vállalatot – noha az ítéletben is szerepel, hogy a Telekom munkatársai ajánlottak munkát a fiatal informatikusnak, ő nem ezzel a céllal hozta a cég tudomására a rendszer hiányosságait.”
A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 5. bekezdése cáfolja. Eszerint:
„A vádlott bízott abban, hogy amennyiben a sértett előtt feltárja a rendszer sérülékenységét, úgy a sértetti cég alkalmazni fogja programozói munkakörben. Ennek érdekében először 2017. április 9. napján e-mailben álnéven felvette a kapcsolatot sértettel, majd 2017. április 10. napján Budapesten, a sértett székházában személyesen előadta az általa tapasztaltakat, továbbá olyan ajánlatot tett, hogy havi 700.000-800.000,- Ft-os fizetésért alkalmazottja lenne a sértetti cégnek.”
3./ „Félrevezető az is, hogy a közlemény „félszáz” jogosulatlan belépést emleget: a valóságban egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal lépett be a rendszerbe a hacker, mert egy-egy hozzáférés alkalmával több belépés kerül naplózásra.”
A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 6. bekezdése cáfolja. Eszerint:
„A vádlott 2017. április 12. és 2017. május 2. között Szolnokon és Rákóczifalván az internet felhasználásával a sértett rendszergazdai jogosultsággal rendelkező munkatársának felhasználó nevét és jelszavát – a fentiek szerinti módon – megszerezve és felhasználva, 62 alkalommal jogosulatlanul belépett a sértett üzemeltetésében lévő, a sértett dolgozóinak authentikációs feladatait ellátó LDAP szerverre, ahol a saját részére jogosulatlanul felhasználói profilokat hozott létre, valamint a sértett dolgozóinak belépési adatait, felhasználóneveit és jelszavait logolta, gyűjtötte.”
4./ „A sugalltakkal szemben fel sem merült, hogy a fiatal programozó „átvegye az irányítást” a Telekom teljes rendszere felett, és annak „internet szolgáltatásait blokkolja”. Első dolga volt felvenni a kapcsolatot a Telekom biztonsági főnökével és beosztottjaival, akiknek részletesen feltárta a megtalált hibákat. Durva csúsztatás tehát arra célozgatni, hogy át is vehette volna az irányítást a rendszer felett, hiszen erre semmilyen szándéka nem volt. Védeni akarta az informatikai rendszert, ezért bőven azelőtt megállt és jelezte a hibát, hogy abban igazán mélyre jutott volna.”
A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 7. bekezdése cáfolja. Eszerint:
„A vádlott által az LDAP szerveren jogosulatlanul létrehozott felhasználói profilok teljes körű hozzáférést biztosítottak a rendszerhez, ezáltal a vádlottnak lehetősége nyílt a sértett ügyfeleinek mobil és rögzített telepítésű telefon és internet szolgáltatásainak blokkolására, illetve a rendszer fellett teljes vezérlés átvételére.”
Szemben a TASZ azon állításával, mely szerint a törvényszék közleménye nem említette, hogy a szakértői vélemény alapján a közérdekű üzemet a vádlott tevékenysége nem érintette, ez a közlemény 8. bekezdés 2. mondatából egyértelműen kiderül. Eszerint:
„A beszerzett szakértői vélemény alapján, amely cáfolta, hogy a „feltört” szerver közérdekű üzem lenne, a vádtól eltérően, a bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alapesetében, és nem a lényegesen súlyosabban minősülő minősített esetében mondta ki bűnösnek a büntetlen előéletű férfit…”
Végezetül, egy sajtóközlemény, annak terjedelmi korlátai miatt csak az ügy, illetőleg a bírósági döntés legfontosabb körülményeinek bemutatására szorítkozhat, aminek a fenti ügyben kiadott közlemény eleget tett.
A bírósági sajtóközlemény nem fogalmazott meg „állításokat”, sem „sugalmazásokat”, nem tartalmazott „célozgatásokat”, illetve „csúsztatásokat”, hanem tényszerűen és objektíven tájékoztatta a sajtószerveket és a közvéleményt egy jogerős bírósági döntés tartalmáról.
a Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
Kapcsolódó cikkek
- Kormányzati szervtől kapott kibervédelmi megbízást a QUADRON Bahreinben
- Mobilalkalmazással segíti az újságírókat a TASZ
- IT security üzletágat indít az OTT-ONE
- Kilenc uniós országban indul kampány az online reklámiparban alkalmazott törvényellenes módszerek ügyében
- A Dell Technologies Unified Workspace forradalmasítja a munkamódszereket
- Itt a megoldás az IT-biztonsági szakemberhiányra
- Mitől etikus egy hekker?
- Mozgásban, megállás nélkül: a „nonstop IT” öt alapköve
- Legalább 40 iskolába jut el a MONDO jogtudatosító program
- Az YK2-höz hasonló krízishelyzetet is okozhat a nyári-téli időszámítás eltörlése?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Klímabarát kismegszakítókat dob piacra a Schneider Electric
A Schneider Electric piacra dobja első, újrahasznosított műanyagot tartalmazó kismegszakítóit a Resi9 termékcsalád részeként. Az új termékek több mint 50 százalékban újrahasznosított műanyagból készülnek, gyártásuk során pedig a korábbi modellekhez képest 14 százalékkal alacsonyabb a CO2-kibocsátás.
Sok gyerek ül még késő este a tévé előtt
A gyerekek médiafogyasztása – és ezen belül a tévénézés – fontos szerepet tölt be a jövő generációjának formálásában. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából 2022 őszén készült elemzésből kiderül: bár a tévé évről évre egyre kevesebb gyereket ért el egy átlagos napon, a nézett idő mégsem csökkent. Minden 18 év alatti korosztálynál megfigyelhető egyfajta specializálódás. A kutatás szerint a középiskolások tévéznek a legkevesebbet, az óvodás és kisiskolás korú gyerekek viszont naponta 3 óránál is hosszabb ideig ülnek a tévékészülék előtt.
Megnyílt a regisztráció az idei Smart Factory ConnAction ipar 4.0 konferenciára
Az ipar 4.0 témakörének egyik legjelentősebb hazai eseménye 2023. június 7-8-9. között várja az érdeklődőket Esztergomban.
A Philips bemutatja a díjnyertes hordozható monitort kettős USB-C-vel
Az új hordozható Philips 16B1P3302D monitor egy tökéletes útitárs. A Philips 16B1P3302D modell a Philips monitors hordozható sorozatának részeként jelenik meg. A monitor dizájn-identitása elnyerte a 2021 iF Product Design Award címet, és a 2021 Red Dot díjat is elhozta.
Robbanás előtt a vállalati automatizáció
Az elmúlt években csúcsra pörgött a vállalati digitalizáció: 2022-ben 1,6 billió dollárt költöttek erre világszerte, 2026-ra pedig várhatóan meg is duplázódik ez az összeg. Ahogy a cégek a gazdasági és piaci kihívások közepette a költség- és erőforrásigények csökkentésének és az üzleti folyamatok optimalizálásának útjait keresik, egyre több területen kerül előtérbe a hiperautomatizáció. Ennek köszönhetően ugyanis az eddig időigényes, több kolléga közreműködését igénylő munkafolyamatok elvégzését a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a robotikai eszközeivel automatizálhatják.