NMHH-felmérés: a netezők hetven százaléka vásárol online

forrás: Prím Online, 2020. július 1. 18:40

A magyarok már a járvány előtt is rendszeresen használták az internetet különböző ügyeik intézésére, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) piackutatásából. Az online vásárlás és az azzal kapcsolatos tevékenységek a legelterjedtebbek, tízből hét netező vett már valamit a világhálón. A bankolás, a hivatalos ügyek és a fizetés intézése azonban még jelentősen függ attól, hogy mennyire képzett és iskolázott valaki.

A koronavírus-járvány Magyarországra érkezése, majd a kijárási korlátozások bevezetése után jelentősen megnőtt az igény a digitális vásárlás, fizetés, ügyintézés iránt. Az NMHH legutóbbi felmérése még 2019 novembere és decembere között készült, de az adatok szerint az átállás a digitális ügyintézésre a népesség nagy részét nem érte felkészületlenül. 2019 végén ugyanis már több mint 6,5 millióan interneteztek Magyarországon legalább heti rendszerességgel, és közülük szinte mindenki – 93 százalékuk – valamennyire járatos volt már a mindennapi ügyeinek internetes megoldásában. 

 

Hivatalos ügyeit a netezők fele intézi online 

A felmérés négy területet vizsgált a 16 év feletti magyar lakosság körében: a vásárlást és annak kiegészítő tevékenységeit, a bankolást, a hivatalos ügyek intézését és a fizetést. Ezek közül a legelterjedtebb a vásárlás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek voltak, például az árukészlet és a termékek vagy szolgáltatások részleteinek böngészése, ellenőrzése, eladási hirdetések olvasása, valamint apróhirdetések megjelentetése – a netezők 90 százaléka bonyolított le ilyen tevékenységet. A felmérés eredményei szerint 2019 második felében a hazai internetezők közül tízből heten vásároltak árut vagy szolgáltatást, ketten csak az árukínálatot, hirdetést nézték meg online, de nem interneten rendelték meg az árut, további egy fő pedig se nem vásárolt, se nem nézelődött.

 

A vizsgált féléves időszakban online bankolt az internetezők 60 százaléka, 53 százalékuk a neten keresztül fizetett valamiért, 52 százalékuk pedig ügyintézett. Az interneten vásárlók háromnegyede online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, tehát a netes fizetési alkalmazások magas arányban nyerik el a felhasználók bizalmát, a vásárlók meg merik adni a bankkártyájuk adatait. 

 

Kikre jellemző az online vásárlás és ügyintézés?

Éles különbség van a vásárlás és kapcsolódó tevékenységei, valamint a többi három ügyintézéstípus között. A férfiak és a nők között ugyanakkor semmilyen különbség nem adódott, így az interneten nem igaz az a közkeletű vélekedés, hogy a nők többet vásárolnak, mint a férfiak. Azokra jellemzőbb az internetes vásárlás és kínálatnézegetés, akiknek az élete saját bevallásuk szerint erősen kötődik az internethez, és sok időt is töltenek vele. Minimálisan a netes vásárlás és a közösségi oldalak használata között is van összefüggés. Ahogy a közösségi oldalak egyre jobban elterjedtek Magyarországon, úgy jelent meg egyre több, különösen kisebb kereskedő az árujával, szolgáltatásával a platformokon, vagyis követték a potenciális vásárlóikat. Sok internetező tehát eleve ezeken az oldalakon tudja megnézni a hirdetéseket, sokszor esetleg nincs is tudatában, hogy reklámot lát valakinek a posztját megnézve.

 

A bankolás, a hivatalos ügyek intézése és az online fizetés elterjedtsége még erősebben összefügg az internetezéssel aktívan töltött idővel, az internethasználati jártassággal, a nethez való személyes kötődéssel és a használt közösségi oldalak számával. Ugyanakkor a legerősebb összefüggést az internetezők iskolázottsága adja, a bankolásnál pedig megjelenik az internetezők szubjektív anyagi helyzete is, vagyis, hogy saját megítélésük szerint mennyire élnek jól. Az online vásárlók közül például a diplomások 89 százaléka online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek a fele, de a szakmunkásoknak is „csak” a 64 százaléka. Hivatalos ügyet a diplomás netezők 71 százaléka intézett, míg a legalacsonyabb végzettségűeknek csak egynegyede és a szakmunkásoknak is mindössze 40 százaléka. Internetes bankolást a diplomások 80 százaléka végzett, az érettségizettek kétharmada, a szakmunkások között azonban már csak 47, míg az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében 30 százalékuk.

 

A kutatás háttere

Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre.

 

A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti. A minta reprezentativitását egy 3200 fős, országosan reprezentatív személyes felmérés alapozta meg, majd a kész minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással, súlyozással korrigálták. A személyes és az erre épülő internetes felmérést is az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Szakértők a várható trendekről: milyen lesz a jövő irodája?

A Profession.hu nyári felmérésének eredményei szerint a hazai cégvezetők több mint fele úgy tapasztalta, alkalmazottai ugyanúgy teljesítettek otthonról dolgozva, mint korábban az irodában, 18 százalékuk szerint javított a vállalat hatékonyságán a home office. Így jogosan merül fel a kérdés: szükség van még egyáltalán irodákra? Ha igen, akkor milyenekre? Átalakuló munkaterek, újraértelmezett közösségi élet, agilis irodák – a Profession.hu összegyűjtötte a várható trendeket.

2020. augusztus 6. 14:58

Az Ericsson felmérése szerint így néz majd ki a jövő logisztikája

A fogyasztók és vállalati ügyfelek részéről is egyre jelentősebb igény mutatkozik a gyors szállítási szolgáltatások iránt, ami számos technológiai és logisztikai kihívás elé állítja a szállítmányozó cégeket. Az Ericsson IndustryLab legújabb, „Proaktív logisztika – út a jövőbe” című jelentése azt vizsgálta meg, mit várnak a logisztikai döntéshozók az iparág technológiai fejlődésétől. 

2020. augusztus 6. 12:16

A Magyar Telekom 2020. második negyedéves eredményei

A Magyar Telekom ma közzétette 2020. második negyedévre és első félévre vonatkozó, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

2020. augusztus 6. 09:44

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Új energiacímkék jönnek a háztartási gépekre

2020. augusztus 4. 16:36

Online sportfogadás Magyarországon

2020. július 23. 20:39

Harmadával nőttek a kibertámadások a koronavírus miatt

2020. július 16. 09:36

Újdonságok a szegedi informatikatörténeti kiállításon

2020. július 3. 18:53
online sportfogadás