Ki lesz 2020-ban az „Év Projektmenedzsment Diplomamunkája” pályázat nyertese?
Rekordszámú dolgozat érkezett idén az „Év Projektmenedzsment Diplomamunkája” pályázatra. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, a 23 pályázat mind aktuális és érdekes témákat dolgozott fel. Betekintést kaphattak transzformációs projektekbe, hogyan épül be az agilitás a projektek működésébe, miben mások a következő generáció projektmenedzserei, függetlenül attól, hogy IT vagy akár építési területen alkalmazzák a projektmenedzsment módszertanát.
A nyolcéves múltra visszatekintő díjat a PMI Budapest, Magyar Tagozat azzal a céllal alapította, hogy fórumot teremtsen az új generáció kutatásainak megismertetésére, és a fiatal szakemberek mielőbb bekapcsolódhassanak a hazai projektmenedzsment életbe. A jelentkezők száma évről-évre nőtt, idén még angolnyelvű dolgozat is érkezett, amely egy dél-afrikai projektet mutat be.
A zsűri tagjai gyakorló szakemberek, mind az üzleti élet, mind az egyetemi intézmények neves képviselői megtalálhatók közöttük. Az idei zsűri elnöke Dr. Kertész Máté, PMP volt, aki nem csak a PMI Budapest, Magyar Tagozat Alelnöke, hanem egyben a 2018-as esztendő „Év Projektmenedzsere” díj nyertese is.
A zsűri tagjai voltak: Dr. Szabó Lajos (Budapesti Corvinus Egyetem, Oktatási Rektorhelyettes), Dr. habil Csiszárik-Kocsir Ágnes (Óbuda Egyetem Keleti Károly Intézetigazgató, Egyetemi Docens), Dr. Prónay Gábor (Budapesti Műszaki Egyetem, Címzetes Egyetemi Docens), Ungár György (Citibank, Finance Üzletág Igazgató), Kónya László, PMP (IT Services Hungary, Programmenedzsment Üzletág Igazgató), Dobos Oszkár, PMP (PMI Budapest, Magyar Tagozat Titkár).
A dolgozatokat azonos szempontok alapján értékelték a bírálók, melyek között megtalálható, hogy mennyire releváns benne a projektmenedzsment tartalom, milyen szakmai jelentőséggel bír a témája, milyen módon értékeli, dolgozza fel az aktuális szakirodalmat, mennyiben támaszkodik az egyéni kutatási munkára, valamint mennyire világosan összegzi, mutatja be a megállapított eredményeket, tapasztalatokat.
Miért érdemes pályázni?
A győztesek kihirdetésére és a díj átadására 2020. november 5-én, az Art of Projects konferencián kerül sor. Ez Közép-Európa legnagyobb, nemzetközi, a PMI Budapest, Magyar Tagozat által szervezett, angol-nyelvű projektmenedzsment szakkonferenciája, amelyre többszáz szakembert várnak. A nyertest a PMI Budapest, Magyar Tagozat benevezi a nemzetközi PMIEF James R. Snyder International Student Paper of the Year Award díjra is, ahol nemzetközi környezetben is megmérettetheti magát.
Kapcsolódó cikkek
- Interjú az „Év Informatikai Vezetője” díjat elnyert Johancsik Tiborral
- Átadták „Az Erdő álma” pályázat díjait
- Hamarosan újra pályázható a budapesti 98,0 MHz körzeti rádiófrekvencia
- Ilyenek a jövőre felkészült vállalkozások
- Melyik lesz 2020 legjobb gyára?
- Egy évig havidíjmentes szolgáltatásokkal támogatja a Telekom a nonprofit szervezeteket
- Pályázati felhívást hirdetett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
- Év Informatikai Vezetője díj 2020
- Új, MI-alapú, automatizált rendszer segíti a kkv-k energiahatékonysági beruházásait
- Közös pályázatot hirdet a Vodafone és a Kreatív
Pályázatok ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Bevállalós ötletekkel versenyeznek a Megoldások a holnapért döntősei
Kiválasztották a legjobb nyolc csapatot a Samsung és az EdisonKids Megoldások a holnapért kihívásán. A jövő oktatása, a fenntarthatóság és a közösségfejlesztés iránt elkötelezett fiatalok megkezdhetik a felkészülést a döntőre. A következő hetekben a csapatok elképzelésük prototípusát alkothatják meg és tesztelhetik működését a mentorok közreműködésével. A diákok a szakértők segítségével készülnek a végső, májusi megmérettetésre, ahol a három legjobb csapat összesen 6 millió forint összértékű Samsung készülékkel bővítheti egyéni és oktatási intézménye eszközparkját.
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.
Női szakemberekkel mutat példát a fiataloknak az IVSZ és a WiTH
Március 20-án délután második alkalommal adták át az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) együttműködésében meghirdetett 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, továbbá a szakmai zsűri egy olyan különdíjat is átadott, amellyel minden évben egy, a szakterületén kiemelkedően teljesítő pedagógus munkáját ismerik el.
Napelemes pályázat: ezek az akkumulátorok legnagyobb buktatói
Senki nincs még elkésve, aki igényelni szeretné a napelemekből és energiatárolóból álló rendszerekre kiírt Napenergia Plusz Program vissza nem térítendő támogatását, de elővigyázatosnak kell lenni. Házi Ádám, a Wagner Solar Hungária Kft. fejlesztési igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy nem minden akkumulátor tudja működtetni a rendszert áramszünet esetén, de arra is ügyelni kell, hogy a telepített eszközök kompatibilisek legyenek egymással. A szakértő szerint érdemes olyan kivitelezővel együtt dolgozni, aki a pályázat megvalósítása után is a rendelkezésünkre áll.
Digitális készségek fejlesztését célzó hazai projektek indulhatnak egy rangos európai díjért
Az Európai Digitális Készségfejlesztési Díj keretében öt kategóriában díjazzák a kontinensen élő emberek digitális kompetenciákkal való felvértezése iránt elkötelezett európai, köztük magyarországi projekteket és szervezeteket. Az IVSZ szerint a digitális készségek fejlesztése a gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen – hiszen a hazánkban élő 16-74 év közötti felnőttek fele nem rendelkezik alapszintű digitális kompetenciákkal, pedig ezek nem csak a hétköznapi ügyintézést könnyítik meg, hanem a munkahely megtartásában és megszerzésében is fontos szerepük van. Ezért is különösen fontos összegyűjteni és megmutatni a készségfejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat minél szélesebb körben.