Médiatanács: 520 millió forint tévéműsorok készítésére
Összesen 520 millió forintra lehet pályázni helyi és körzeti televíziók műsortámogatására, döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a legutóbbi ülésén. A testület a szolgáltató kérelmére hét évvel megújította a dunaújvárosi Rádió 24 jogosultságát, és felkérte az NMHH-t két budapesti frekvencia tervének kidolgozására.
Erre az évre is meghirdette a Médiatanács a rendszeresen jelentkező hírműsorok, illetve közéleti és kulturális magazinműsorok készítését támogató felhívását helyi és körzeti televíziók részére, amelyre a magyarországi és a határon túli szolgáltatók is pályázhatnak. Az idén 20 millió forinttal megnövelt, összesen 520 millió forint keretösszegre ezúttal is négy fordulóban lehet majd jelentkezni, az első határideje április 15-e. Az elnyerhető maximális támogatás a közéleti műsorok esetében adásonként ezúttal is 60, hírműsorokra és kulturális magazinműsorokra 40 ezer forint, ami most sem lehet több, mint a tervezett összköltség kétharmada.
A testület a Pentafon Kft. médiaszolgáltató kérelmére további hét évvel – 2028. szeptember 9-ig –megújítja a Dunaújváros 102,9 MHz frekvencián szóló Rádió 24 helyi rádiós médiaszolgáltatási jogosultságát. A Médiatanács felkérte az NMHH-t a Budapest 103,9 MHz és a Budapest 100,3 MHz frekvencia terveinek kidolgozására, emellett elfogadta a Szolnok 97,1 MHz és a Veszprém 98,3 MHz helyi frekvencia közösségi jellegű használatára vonatkozó pályázati felhívásainak tervezetét. A tervezetek péntektől olvashatók a hatóság honlapján.
A TV Szentendre szolgáltatóját burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a grémium, amiért a Creative chef című műsor hat novemberi adása után bemutatott szakácskönyvről olyan részletes információkat közölt, hogy ezzel vásárlásra sarkallta a nézőket. Ilyet a törvény csak reklámblokkban engedélyez.
A Médiatanács elfogadta a klasszikus rádiózás helyszíneit 2018 és 2020 év vége között vizsgáló NMHH-tanulmányt, amely kibővíti a korábbi dokumentumot a témában. Ebből többek között kiderül, hogy bár a rádiózók száma összességében nem változott számottevően, de – vélhetően a koronavírus-járvány miatt megnövekedett információigény miatt – 2020 második negyedévétől a hallgatók a korábbinál több helyszínen kezdtek rádiózni. A teljes mintából ugyanis 77-79 százalék rádiózott otthonról és 30-34 százalék a munkahelyen, míg 2019 azonos időszakában ezek az arányok 71, illetve 19 és 20 százalék körül mozogtak. A teljes dokumentum elérhető az NMHH honlapján.
Kapcsolódó cikkek
- Médiatanács: eredménytelen a Budapest 92,9 MHz frekvenciára kiírt pályázat
- Már bátrabban jelentek meg szponzorüzenetek a tévéműsorokban a második hullám alatt
- Folytatódik a Budapest 92,9 MHz frekvencia pályázati eljárása
- Közel 220 millió forint harmincegy tévének és rádiónak
- Két vidéki nagyváros médiapiacát vizsgáló tanulmányt fogadott el a Médiatanács
- Bíróságon támadták meg a Médiatanács Budapest 92,9 MHz-es frekvenciapályázatát
- Négy vidéki frekvenciapályázaton hirdetett nyerteseket a Médiatanács
- Hamarosan több mint 560 filmet lehet megnézni a Mecenatúra Mozival
- Médiatanács: Összesen 440 millió forintot kaphatnak a televíziók és rádiók működési költségeikre
- Médiatanács: Jövőre 1,44 milliárd forintot nyerhetnek el a médiaszolgáltatók különböző támogatásokra
Pályázatok ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.
Női szakemberekkel mutat példát a fiataloknak az IVSZ és a WiTH
Március 20-án délután második alkalommal adták át az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) együttműködésében meghirdetett 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, továbbá a szakmai zsűri egy olyan különdíjat is átadott, amellyel minden évben egy, a szakterületén kiemelkedően teljesítő pedagógus munkáját ismerik el.
Napelemes pályázat: ezek az akkumulátorok legnagyobb buktatói
Senki nincs még elkésve, aki igényelni szeretné a napelemekből és energiatárolóból álló rendszerekre kiírt Napenergia Plusz Program vissza nem térítendő támogatását, de elővigyázatosnak kell lenni. Házi Ádám, a Wagner Solar Hungária Kft. fejlesztési igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy nem minden akkumulátor tudja működtetni a rendszert áramszünet esetén, de arra is ügyelni kell, hogy a telepített eszközök kompatibilisek legyenek egymással. A szakértő szerint érdemes olyan kivitelezővel együtt dolgozni, aki a pályázat megvalósítása után is a rendelkezésünkre áll.
Digitális készségek fejlesztését célzó hazai projektek indulhatnak egy rangos európai díjért
Az Európai Digitális Készségfejlesztési Díj keretében öt kategóriában díjazzák a kontinensen élő emberek digitális kompetenciákkal való felvértezése iránt elkötelezett európai, köztük magyarországi projekteket és szervezeteket. Az IVSZ szerint a digitális készségek fejlesztése a gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen – hiszen a hazánkban élő 16-74 év közötti felnőttek fele nem rendelkezik alapszintű digitális kompetenciákkal, pedig ezek nem csak a hétköznapi ügyintézést könnyítik meg, hanem a munkahely megtartásában és megszerzésében is fontos szerepük van. Ezért is különösen fontos összegyűjteni és megmutatni a készségfejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat minél szélesebb körben.
Újabb izgalmas találmányok nevezhetnek a Magyar Ipari Célgép Nagydíjra
A hazánkban megvalósuló külföldi ipari beruházások alapján számíthatunk arra, hogy a célgépgyártók iránti igény a közeljövőben nőni fog, és a már eddig is jelentős nemzetgazdasági szerepén nagyot fog lendíteni ez a szektor. Ebben segít a Magyar Ipari Célgép Nagydíj, amelyet idén immár negyedik alkalommal hirdetnek meg.