NMHH-kutatás: miért nem internetezik mindenki?
A magyar háztartások majdnem háromnegyedében használnak vezetékes internetet, viszont másfél millió ember sehogy sem internetezik. Az utóbbi csoportba kerülést leginkább az életkor és a vagyoni helyzet befolyásolja. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív kutatása a háztartások és a 14 éves, illetve annál idősebb lakosság körében, 2020 augusztusában és szeptemberében készült.
A háztartások 71 százalékában van vezetékes internet, amellyel adatkorlát nélkül, akár nagyképernyővel (vagyis asztali számítógéppel, laptoppal vagy táblagéppel), kényelmesen tud egyetlen előfizetéssel egyszerre több ember internetezni. További 2 százalékban van helyette nagyképernyős, nem mobiltelefonos mobilinternet, így összességében a mobiltelefonos internet mellett a háztartások közel háromnegyedében van nagyképernyős, számítógépen használható internet. Ez azt jelenti, hogy 1,1 millió háztartásban csak mobiltelefonon vagy sehogy sem tudnak internetezni.
Számítógépen használt internet a háztartásokban (%)
Meghatározó a végzettség és a vagyoni helyzet
Ahol nincs magasabb végzettségű a családban, mint az általános iskola nyolc osztálya, ott csak a háztartások negyedében van nagyképernyős internet, míg ahol legalább egy diplomás családtag is él, már kilenctized az internetesek aránya. Akik pedig a vagyoni helyzetük alapján a társadalom alsó harmadához tartoznak, közülük csak tízből hárman tudnak otthon számítógépen internetezni, míg a felső harmadba tartozók közül lényegében mindenki (96 százalék).
A vezetékes nettel nem rendelkező háztartások zömében – 74 százalékukban – úgy nyilatkoztak, azért nem akarnak ilyet használni, mert nincs rá szükségük: helyettesítik telefonos mobilinternettel vagy egyáltalán nem neteznek. A világháló mellőzése a 14 éves és idősebb népesség 18 százalékára igaz, vagyis másfél millió ember nem használja az internetet Magyarországon. Ezt a jelenséget több társadalmi jellemző is befolyásolja, legnagyobb szerepe az életkornak és a vagyoni helyzetnek van. Negyven éves kor alatt már lényegében mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30 százaléka. A háztartásuk tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága szerint a társadalom felső harmadába tartozók is szinte kivétel nélkül használják a digitális lehetőségeket, miközben a legalsó harmadba tartozóknak csak kevesebb mint a fele (44 százalék).
Internethasználat élethelyzet szerint (%)
Ha az anyagi helyzet és az életkor együttes hatását nézzük, akkor az látható, hogy a fiatalok esetében eltűnik a jövedelmi helyzet hatása: ők lényegében bármilyen élethelyzetben vannak, de mindenképpen interneteznek valahol. A középkorúaknál viszont már élesen megjelenik a jövedelem hatása: akik jól élnek, lényegében mind használják a világhálót, a közepes és rosszabb helyzetűek közül viszont minden hetedik már kimarad belőle. Az időseknél a jövedelmi helyzet és a kor is együttesen fejti ki hatását: még a jövedelmükből kényelmesen megélő időseknek is csak a hattizede (61 százalék) internetező, az átlagos és rossz anyagi helyzetűeknek pedig a 40 százaléka.
A digitális világból való kimaradás legfőbb oka, hogy sok idősnek a náluk fiatalabban még mindig nem tudták kellően érthetővé és vonzóvá tenni az internetet. A nem-internetezők leggyakrabban – 74 százalékban – azzal magyarázták a kimaradásukat, hogy nincs szükségük rá, ők viszont túlnyomó részben (81 százalék) idősek. Sokan említették (62 százalék), hogy nem értenek hozzá, de ők is szinte kizárólag (88 százalék) idős emberek.
A megkérdezettek 29 százaléka úgy véli, nem tudnák folyamatosan fizetni az internetszámlát, illetve megfelelő eszközt sem tudnak venni hozzá. Ők rendszerint a legszegényebb (86 százalék), legalacsonyabb jövedelmű családok tagjai (76 százalék).
A kutatás háttere
A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, személyes kérdezéssel. Az interjú két részből állt: egy háztartási és egy legalább 14 éves korúval készített egyéni interjúból. A kész háztartási, illetve egyéni minta esetleges torzulásait a kutatók súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.
Kapcsolódó cikkek
- Közel 42 millió forint támogatás közösségi rádiók és televíziók működésére
- Júniusban három budapesti rádiós frekvenciára is lehet pályázni
- Hírközlési kerekasztal: jövőálló megoldásokkal kell előkészíteni a 3G utáni világot
- Balogh János és Bozsóki István kapta a Dr. Magyari Endre-díjakat
- A járvány első hulláma alatt is jól teljesített a digitális infrastruktúra
- Két vidéki frekvenciapályázat tervezetét fogadta el a Médiatanács
- Csúcsot döntve telefonáltunk és interneteztünk a járvány második hulláma alatt
- Bünteti a problémás webshopokat az NMHH és a Nébih
- Lezárult a Budapest 95,3 MHz-re kiírt rádiós pályázat
- Az idősek digitális készségét szeretné fejleszteni az NMHH
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Új korszak az elektromobilitásban
A Maserati „Folgore Day” névre keresztelt nagyszabású eseményén mutatta be első 100%-ban elektromos kabrióját, a GranCabrio Folgore-t, melyet az úgynevezett „IT TURNS YOU ON” kampánnyal népszerűsítenek, az olasz művész, Damiano David szerepelésével. A modenai székhelyű márka fennállásának 110. évfordulóján a szigonyos márka ismertette ambiciózus céljait az elektromos átállás terén, valamint lerántotta a leplet TRIDENTE elektromos motorcsónakjáról is.
Mesterséges intelligenciával készítik össze az Unilever B2C webshopjának rendeléseit
Közel 800 cikkszámot kezel, illetve mesterséges intelligenciával ellátott eszközökkel végzi a komissiózási feladatokat a Waberer’s Csoport leányvállalata, a WSZL az Unilever Magyarország Unishop elnevezésű B2C webshopjában. Az új megbízásnak köszönhetően a Waberer’s eddigi tevékenysége bővült és egy 14.500 négyzetméteres raktári terület kezelése mellett immár az Unishop raktárlogisztikai és fullfilment kiszolgálását is végzi.
Terjednek az alacsony kódú technológiák
Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról és a szakértők máris a vészharangokat kongatták. A fordulatot a legtöbben a mesterséges intelligencia számlájára írják, ugyanakkor egyre nagyobb szeletet hasítanak a piacból a low-code platformok is. Ezekkel minimális kézi kódolással fejleszthetünk gyorsan és hatékonyan, miközben rugalmasan alkalmazkodhatunk a változó igényekhez és egyszerűen hangolhatjuk össze az üzleti és technológiai szempontokat.