Szombaton átadták a VISZ oktatási pályázatának díjait
Ismét járványkezelésről szól a Vezető Informatikusok Szövetsége magyar iskoláknak kiírt pályázata. Most azonban, ellentétben a tavalyi kiírással, nem a távoktatás módszereit kellett bemutatni, hanem épp fordítva: hogyan tudta beépíteni az iskola a jelenléti oktatásba a Covid idején bevezetett online módszereket.
Az egymillió forint alapítványi támogatással járó díj nyertesét a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) által felkért zsűri két körben választotta ki. Első körben a pályázó iskoláknak írásos pályaműben kellett bemutatniuk az elmúlt egy-két tanév folyamán az oktatás digitalizációja terén elért eredményeiket. A második körben az esélyes csapatoknak a zsűri előtt is kellett prezentálniuk a tevékenységüket. A VISZ tagjaiból, újságírókból, oktatási szakemberekből, szakértőkből álló zsűri azonban csak javaslatot tett a sorrendre, a végső döntést a zsűri véleménye alapján a VISZ elnöksége hozta meg.
A zsűri tagjai: Fritsch Róbert, a VISZ elnöke, a zsűri elnöke, Dervenkár István, a Bitport főszerkesztője, Erdősné Dr.Németh Ágnes, az NJSZT képviselője, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium matematikatanára, Gazdag Ferenc, a VISZ digitális transzformációs munkacsoportjának vezetője, Kerékfy Pál, a VISZ oktatási munkacsoportjának vezetője, Mester Sándor, az IT Business ITexec üzletágának igazgatója, Nagyné Agárdi Györgyi, a VISZ elnökségi tagja, az Allianz Hungária CIO-ja, Dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Intézet elnöke, Szegedi Eszter, a Fészek Waldorf Iskola ügyvivője.
A pályázó tanárcsapatoknak be kellett mutatniuk, hogy munkájukban hogyan érvényesítik az új digitalizációs szemléletet, a korszerű módszereket és megközelítéseket a tantárgyak oktatásában és számonkérésében. Ki kellett térni arra is, hogy milyen új módszerek vezettek be, milyen tanítási és számonkérési segédanyagokat dolgoztak ki a tanárközösségek, valamint arra is, hogy ezekhez milyen digitális oktatási eszközöket alkalmaztak.
A három díjra négy díjazott
A pályamunkák és a meghallgatások is azt bizonyították, hogy a tanári munkában egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális eszközök – és a tavalyi nehéz év után még jobban egyértelművé vált, hogy azok nem csak kényszerhelyzetben hasznosak. Emellett a pályamunkák azt is bizonyították, hogy a digitalizációs megoldások használata egyre inkább rendszerszerűvé válik az iskolákban.
Idén a zsűri a budapesti Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pályázatát találta a legjobbnak, így ők nyerték az egymillió forintos alapítványi támogatást. A pályázatot két gyógypedagógus, valamint egy angoltanár és egy magyartanár nyújtották be.
Mint pályázatukban írták, az intézmény tanulói mozgáskorlátozottak, ezért esetükben a pedagógusoknak gyakorta kell egyéni megoldásokkal támogatni a tanulási folyamatokat. Kulcsfontosságú tehát a személyre szabott tanulási környezet kialakítása, amire sok esetben valamilyen digitális technika, módszer hozta a megoldást. "Ehhez azonban több szakember összehangolt munkájára van szükség, akik közösen határozzák meg a célokat, feladatokat" – fogalmaztak a pályamunkájukban.
A tavalyi távoktatási tapasztalatokat továbbgondolva, fejlesztve megtartottak vagy tovább is fejlesztettek például minden olyan digitális oktatási elemet, amely segítette az egyéni differenciálást, a közös tartalom-előállítást, valamint az oktatással kapcsolatos kommunikációt (házi feladat online megosztása, kérdezési lehetőség, online konferenciák stb.). A zsűri értékelte azt is, hogy olyan rendszer alakult ki, amelyben a szülők jobban belelátnak, mit és hogyan tanulnak a gyerekek, valamint hogy a pandémia alatt szerzett tapasztalataikat videókban osztották meg kollégákkal.
A második helyre azonos értékeléssel a budapesti VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumának csapata futott be. A Kölcsey esetében a zsűri külön kiemelte a kollégák edukálását. A digitális eszközök alkalmazásában előbbre járók többek között beavató órákkal, mentorálással, módszertani képzésekkel jó gyakorlatok megosztásával támogatják kollégáik fejlődését. A PTE gyakorlóiskola csapatának munkájában pedig azt a törekvést tartotta kiemelendőnek, hogy a diákok való életben felmerülő helyzeteihez közelítsék az oktatási szituációkat (pl. online projektmunka, gamifikáció stb.).
Harmadik helyezett a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakgimnázium és Kollégium csapata. Az iskolában dolgozó tanárcsapat a motorja a Tiszazugban dolgozó kollégák edukációjának, melynek eredményeként online és offline szakmai rendezvényeken segítik egymás például jó gyakorlatok megosztásával a kistérségben tanító tanárok.
A második és harmadik helyezettek díja egyaránt az LSK Hungária által felajánlott LSK Meeting Eye for Business & Home típusú konferencia webkamera.
Kapcsolódó cikkek
- Vékonykliens munkaállomásokkal támogatja a Delta Technologies a debreceni szakemberképzést
- Világszínvonalú egyetemi képzést támogat a Vodafone
- Elnököt és új elnökségi tagokat is választott a VISZ
- Az elvárások hajtják, a munkaerőhiány fékezi a digitális transzformációt
- A Vodafone Csoport 20 millió eurót fektet a digitális készségek és oktatás fejlesztésébe világszerte
- Egy Waldorf-iskola nyerte a VISZ digitalizációs pályázatát
- Interjú az „Év Informatikai Vezetője” díjat elnyert Johancsik Tiborral
- Év Informatikai Vezetője díj 2020
- Még mindig alacsony a női informatikusok aránya Magyarországon
- Idén is keresik az év informatikai vezetőjét
Pályázatok ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kihirdették az idei Vodafone Digitális Díj nyerteseit
Kéz-ortézis, nyelvtanulást segítő szoftver és idősek számára készített videóhívó gomb is található az idei díjazottak között. A Vodafone Magyarország Alapítvány által kiírt, 15 millió forint összdíjazású pályázatra olyan projektekkel lehetett nevezni, melyek a digitalizáció segítségével kínálnak megoldást napjaink legégetőbb kihívásaira. Ebben az évben összesen 118 pályázat érkezett három kategóriában (Digitális Társadalom, Digitális Esélyegyenlőség, Környezetvédelem és Fenntarthatóság), továbbá egy Inkubációs Különdíjat is kiosztottak.
A napelemes rendszer kiépítése a bolygónkat és a pénztárcánkat is kíméli
Régóta tudjuk, mekkora problémát okoz a klímaváltozás, amit az emberiség felelőtlen és következetlen életvitelével egyre szélsőségesebb és drasztikusabb irányba sodor. Világszerte számos kezdeményezés született a tendencia lassítására, visszafordítására, főként az országok, illetve a nagyvállalatok szintjén, de a jelek azt mutatják, ez még mindig kevés. Sokkal szélesebb körű összefogás kell az emberek, a lakosság körében is, azonban ennek megvalósításához egyrészt további motiválásra, másrészt anyagi támogatásra van szükség.
Átadták az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjait
A 31. alkalommal meghirdetett, 2021-22. évi Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny legjobb, legtehetségesebb fiatal feltalálóinak és tudósainak 10 díjat, a díjakkal járó több mint 2,5 forint ösztöndíjat osztott ki a június 13-ai eredményhirdetésen a versenyt szervező Magyar Innovációs Szövetség, továbbá 8 kiemelkedő innovatív középiskolai tanár 500-800 E Ft-os, 8 legeredményesebb innovatív középiskola 800-1000 E Ft-os díjban részesült. A díjazottakról és a további 27, dicséretben részesített pályázatról szóló kiadvány a következő linken nyitható meg.
Zseniális ifjú innovátorok
Nyolcvankettő fiatal versenyző dolgozta ki kiemelkedő természet-tudományos, ill. műszaki projektjét a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre. A zsűri kiválasztotta a legjobb projekteket, a hivatalos eredményhirdetésre és a díjak átadására június 13-án a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor.
Immáron 20 éve támogatják a hazai kutatónőket
Egy év alatt több mint 250 000-rel növekedett a női kutatók száma az Európai Unióban, ez a szám azonban még mindig kevésnek minősül. Az Eurostat 2022-es felmérése szerint a korábbi évekhez hasonlóan a tagállamokban átlagosan 41 százalék a nők aránya a tudományos életben, de Magyarország alig 30%-os mutatóival sereghajtó a kontinens országai között. Ahhoz, hogy ez a szám növekedni tudjon, olyan programokra, ösztöndíjakra van szükség, amelyek támogatják a női kutatókat, hogy ne kényszerüljenek a pálya elhagyására sem társadalmi, sem egyéb nyomásra.