Az európai iskolák el vannak maradva a digitális készségfejlesztés terén

forrás: Prím Online, 2022. április 6. 09:52

Miközben a munkáltatók minden iparágban alapkövetelménynek tekintik a digitális készségeket, az oktatáspolitika, az iskolák felszereltsége és a tanárok felkészültsége ezt Európa legnagyobb részén nem tükrözi – állapította meg a Fujitsu maga nemében egyedülálló vizsgálata*.

A Fujitsu megbízásából készült nemzetközi digitáliskészség-értékelő (FIDA) felmérés célja a napjainkra jellemző digitális írástudás vizsgálata volt. A FIDA-jelentés képet ad a digitális írástudás jelenlegi helyzetéről a végzősök körében, mivel a következő állami PISA-felmérés csak 2025-ben esedékes.

 

Meglepő eredmények: szinte egész Európa le van maradva a digitális írástudás oktatása terén 

A vizsgálatból kiderül, hogy szinte minden országban hiányos a digitális írástudás oktatása az iskolákban. Dánia a kivétel, ahol nagyon korán átálltak a digitális folyamatokra. A dán diákok 86%-a legalább hetente egy alkalommal online együttműködést folytat társaival, míg Németországban csupán 12% ez az arány. Ezen a téren az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország is le van maradva. Ez főleg a tanári támogatás hiánya miatt van így. A pedagógusok nem érzékelik a digitális eszközök használatának sürgős igényét az iskolákban. Németországban mindössze a tanárok 9%-a „fogadja el teljes mértékben” a digitális média tantermi használatát, szemben a dániai 64%-kal. 

 

Emiatt a diákok többsége az iskolán kívül szerez digitális készségeket. Németországban a legnagyobb a különbség a digitális média iskolán belüli és iskolán kívüli használata között, ahol a diákoknak mindössze 23%-a használ digitális médiát az iskolában, míg azon kívül 92%-uk.

 

Úgy tűnik, hogy az iskolák többsége nem tartja igazán fontosnak a digitális médiát. Franciaországban a tanárok 16%-a, Németországban 9%-uk kezeli használatukat prioritásként. Ha mégis helyet kap a digitális média a tanteremben, az főként kisebb kutatási projektek vagy internetes információkeresés céljából történik. Az olyan fontos digitális készségekkel, mint például az online együttműködés csak az oktatási intézmények kisebb része foglalkozik – Franciaországban 21%, Olaszországban 15%, Németországban 12%, Finnországban 9%. A tudatos internethasználattal kapcsolatban egyedül az Egyesült Királyság (95%) rendelkezik célzott programmal. A legtöbb országnak még van fejlődnivalója ezen a területen: Ausztria (70%), Dánia (48%), Franciaország (70%), Olaszország (53%), Németország (74%), Hollandia (64%), Portugália (62%).

 

 

Kiemelten kell kezelni a digitális infrastruktúrát és a tanárok saját digitális készségeit 

Franciaországban a diákok közel fele (48%) úgy véli, hogy országa elmaradott a felsőoktatás eszközellátottsága és digitális szolgáltatásai terén. Mindössze 20% elégedett az intézménye által nyújtott eszközökkel és szolgáltatásokkal. Portugáliában és Németországban az iskolaigazgatók mintegy 30%-a tartja elég gyorsnak az iskolájában elérhető internetsebességet. A németek szerint alapvetően a tanárok sem képesek eredményesen oktatni a digitális média használatát. Az európai iskolaigazgatók mindenütt hangsúlyozták, hogy a tanárokat ösztönözni kell digitális szakértelmük megosztására és az IT-infrastruktúra használatára minden iskolai tárgy tanításában – kihasználva a rendszeres oktatásban és a digitális megoldásszállítókkal kialakított hosszú távú partnerkapcsolatban rejlő lehetőségeket. 

 

Dr. Christian Swertz, a Bécsi Egyetem médiaoktatási professzora így nyilatkozott: „Az európai oktatási rendszerben a számítógépes írástudást fejlesztő kezdeményezések többsége a számítógéphasználatra összpontosít, és nem terjed ki az élet és a munkahely által napjainkban megkövetelt kifinomultabb készségekre. Az oktatásnak foglalkoznia kellene a munkahelyeken használt médiával és fel kellene készítenie a diákokat is a tartalomkészítésre az interaktív, együttműködő és személyre szabott tantermi környezetben.”

 

Sem a diákok, sem a munkáltatók nem bíznak a végzősök digitális készségeiben 

Mivel a diákok nem kapnak lehetőséget a kritikus digitális készségek elsajátítására, nem is képesek azokat magabiztosan alkalmazni. Bár a digitális média kommunikációs és együttműködési célú használata terén nagyobb az önbizalmuk, a problémamegoldás és a digitális tartalomkészítés terén már bizonytalanabbak. A munkáltatók Európa-szerte megerősítik ezt a képet. Elmondásuk szerint a kezdő álláspályázók általában a legalapvetőbb digitális készségeknek is híján vannak. Nem tudnak prezentációt készíteni, számítási táblázatokat és irodai szoftvereket használni. Tudásuk ebből eredően az adatvédelem terén is hiányos – a vállalatok több mint 50%-a szerint a frissen végzettek nem rendelkeznek megfelelő tudással ezen a területen.

 

Christian Leutner, a Fujitsu termékértékesítésért felelős európai vezetője hozzátette: „A közfelfogás szerint a mai generáció tagjai már digitális bennszülöttek, így természetes módon elsajátítják a szükséges digitális készségeket. Kutatásunk ugyanakkor azt mutatja, hogy formálisabb digitális oktatásra van szükség ahhoz, hogy a végzősök felkészültebben állják meg a helyüket a munkahelyen és napjaink digitális társadalmában. Több területen is sürgősen kell cselekednünk. Gondoskodni kell róla, hogy az iskolák rendelkezzenek a digitális médiaoktatáshoz szükséges digitális infrastruktúrával és szakértelemmel, ki kell bővíteni és modernizálni kell a tananyagot, és magukat a tanárokat is tovább kell képezni”. 

 

A Fujitsu nemzetközi digitáliskészség-felmérő programja (FIDA)* a digitális írástudás jelenlegi helyzetét vizsgálja az európai iskolákban, rávilágítva, mely kritikus területeken van szükség fejlesztésre. Fontos inputként szolgál a Fujitsu által az oktatási ügyfeleknek világszerte nyújtott támogatás továbbfejlesztéséhez. A Fujitsu erős technológiai partnerkapcsolatokra és a különböző méretű intézmények átalakítása terén szerzett évtizedes tapasztalataira támaszkodva olyan biztonságos és reziliens megoldások bevezetésére képes, amelyek birtokában a tanárok otthon és a tanteremben is hatékonyan be tudják vonni diákjaikat a tanulási folyamatba.

 

______________

* A FIDA (Fujitsu nemzetközi digitáliskészség-felmérő programja) egy kétévente elvégzett kutatás, amelynek célja a diákok számára szükséges digitális készségek meghatározása és a megszerzésükhöz szükséges intézkedések azonosítása. Az eredmények több nemzeti szintű vizsgálat adatainak összesítéséből születnek, ezért a FIDA tulajdonképpen metaelemzés. Az első lépésben a digitális médiahasználat és a digitális írástudás jelenlegi helyzetét értékeltük az európai diákok körében. A folyamat során a Statista piackutató cég azonosította a megfelelő nemzeti szintű vizsgálatokat, felméréseket, jelentéseket és kiadványokat, és feldolgozható formában kiszűrte belőlük a főbb felismeréseket. Az eredmények összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében több országra kiterjedő vizsgálatokat is bevontak a kutatásba. 

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Lezárult a 2022-es ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2022. december 2. 13:58

Innovatív építőipari vállalkozás vezetőit díjazta a FIVOSZ

2022. november 29. 12:39

December 1. éjfélig lehet nevezni 'Az Év Honlapja’ pályázatra!

2022. november 23. 09:55

Az energiatárolás lehet a válság megoldásának kulcsa

2022. november 18. 09:55