Az európai iskolák el vannak maradva a digitális készségfejlesztés terén

forrás: Prím Online, 2022. április 6. 09:52

Miközben a munkáltatók minden iparágban alapkövetelménynek tekintik a digitális készségeket, az oktatáspolitika, az iskolák felszereltsége és a tanárok felkészültsége ezt Európa legnagyobb részén nem tükrözi – állapította meg a Fujitsu maga nemében egyedülálló vizsgálata*.

A Fujitsu megbízásából készült nemzetközi digitáliskészség-értékelő (FIDA) felmérés célja a napjainkra jellemző digitális írástudás vizsgálata volt. A FIDA-jelentés képet ad a digitális írástudás jelenlegi helyzetéről a végzősök körében, mivel a következő állami PISA-felmérés csak 2025-ben esedékes.

 

Meglepő eredmények: szinte egész Európa le van maradva a digitális írástudás oktatása terén 

A vizsgálatból kiderül, hogy szinte minden országban hiányos a digitális írástudás oktatása az iskolákban. Dánia a kivétel, ahol nagyon korán átálltak a digitális folyamatokra. A dán diákok 86%-a legalább hetente egy alkalommal online együttműködést folytat társaival, míg Németországban csupán 12% ez az arány. Ezen a téren az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország is le van maradva. Ez főleg a tanári támogatás hiánya miatt van így. A pedagógusok nem érzékelik a digitális eszközök használatának sürgős igényét az iskolákban. Németországban mindössze a tanárok 9%-a „fogadja el teljes mértékben” a digitális média tantermi használatát, szemben a dániai 64%-kal. 

 

Emiatt a diákok többsége az iskolán kívül szerez digitális készségeket. Németországban a legnagyobb a különbség a digitális média iskolán belüli és iskolán kívüli használata között, ahol a diákoknak mindössze 23%-a használ digitális médiát az iskolában, míg azon kívül 92%-uk.

 

Úgy tűnik, hogy az iskolák többsége nem tartja igazán fontosnak a digitális médiát. Franciaországban a tanárok 16%-a, Németországban 9%-uk kezeli használatukat prioritásként. Ha mégis helyet kap a digitális média a tanteremben, az főként kisebb kutatási projektek vagy internetes információkeresés céljából történik. Az olyan fontos digitális készségekkel, mint például az online együttműködés csak az oktatási intézmények kisebb része foglalkozik – Franciaországban 21%, Olaszországban 15%, Németországban 12%, Finnországban 9%. A tudatos internethasználattal kapcsolatban egyedül az Egyesült Királyság (95%) rendelkezik célzott programmal. A legtöbb országnak még van fejlődnivalója ezen a területen: Ausztria (70%), Dánia (48%), Franciaország (70%), Olaszország (53%), Németország (74%), Hollandia (64%), Portugália (62%).

 

 

Kiemelten kell kezelni a digitális infrastruktúrát és a tanárok saját digitális készségeit 

Franciaországban a diákok közel fele (48%) úgy véli, hogy országa elmaradott a felsőoktatás eszközellátottsága és digitális szolgáltatásai terén. Mindössze 20% elégedett az intézménye által nyújtott eszközökkel és szolgáltatásokkal. Portugáliában és Németországban az iskolaigazgatók mintegy 30%-a tartja elég gyorsnak az iskolájában elérhető internetsebességet. A németek szerint alapvetően a tanárok sem képesek eredményesen oktatni a digitális média használatát. Az európai iskolaigazgatók mindenütt hangsúlyozták, hogy a tanárokat ösztönözni kell digitális szakértelmük megosztására és az IT-infrastruktúra használatára minden iskolai tárgy tanításában – kihasználva a rendszeres oktatásban és a digitális megoldásszállítókkal kialakított hosszú távú partnerkapcsolatban rejlő lehetőségeket. 

 

Dr. Christian Swertz, a Bécsi Egyetem médiaoktatási professzora így nyilatkozott: „Az európai oktatási rendszerben a számítógépes írástudást fejlesztő kezdeményezések többsége a számítógéphasználatra összpontosít, és nem terjed ki az élet és a munkahely által napjainkban megkövetelt kifinomultabb készségekre. Az oktatásnak foglalkoznia kellene a munkahelyeken használt médiával és fel kellene készítenie a diákokat is a tartalomkészítésre az interaktív, együttműködő és személyre szabott tantermi környezetben.”

 

Sem a diákok, sem a munkáltatók nem bíznak a végzősök digitális készségeiben 

Mivel a diákok nem kapnak lehetőséget a kritikus digitális készségek elsajátítására, nem is képesek azokat magabiztosan alkalmazni. Bár a digitális média kommunikációs és együttműködési célú használata terén nagyobb az önbizalmuk, a problémamegoldás és a digitális tartalomkészítés terén már bizonytalanabbak. A munkáltatók Európa-szerte megerősítik ezt a képet. Elmondásuk szerint a kezdő álláspályázók általában a legalapvetőbb digitális készségeknek is híján vannak. Nem tudnak prezentációt készíteni, számítási táblázatokat és irodai szoftvereket használni. Tudásuk ebből eredően az adatvédelem terén is hiányos – a vállalatok több mint 50%-a szerint a frissen végzettek nem rendelkeznek megfelelő tudással ezen a területen.

 

Christian Leutner, a Fujitsu termékértékesítésért felelős európai vezetője hozzátette: „A közfelfogás szerint a mai generáció tagjai már digitális bennszülöttek, így természetes módon elsajátítják a szükséges digitális készségeket. Kutatásunk ugyanakkor azt mutatja, hogy formálisabb digitális oktatásra van szükség ahhoz, hogy a végzősök felkészültebben állják meg a helyüket a munkahelyen és napjaink digitális társadalmában. Több területen is sürgősen kell cselekednünk. Gondoskodni kell róla, hogy az iskolák rendelkezzenek a digitális médiaoktatáshoz szükséges digitális infrastruktúrával és szakértelemmel, ki kell bővíteni és modernizálni kell a tananyagot, és magukat a tanárokat is tovább kell képezni”. 

 

A Fujitsu nemzetközi digitáliskészség-felmérő programja (FIDA)* a digitális írástudás jelenlegi helyzetét vizsgálja az európai iskolákban, rávilágítva, mely kritikus területeken van szükség fejlesztésre. Fontos inputként szolgál a Fujitsu által az oktatási ügyfeleknek világszerte nyújtott támogatás továbbfejlesztéséhez. A Fujitsu erős technológiai partnerkapcsolatokra és a különböző méretű intézmények átalakítása terén szerzett évtizedes tapasztalataira támaszkodva olyan biztonságos és reziliens megoldások bevezetésére képes, amelyek birtokában a tanárok otthon és a tanteremben is hatékonyan be tudják vonni diákjaikat a tanulási folyamatba.

 

______________

* A FIDA (Fujitsu nemzetközi digitáliskészség-felmérő programja) egy kétévente elvégzett kutatás, amelynek célja a diákok számára szükséges digitális készségek meghatározása és a megszerzésükhöz szükséges intézkedések azonosítása. Az eredmények több nemzeti szintű vizsgálat adatainak összesítéséből születnek, ezért a FIDA tulajdonképpen metaelemzés. Az első lépésben a digitális médiahasználat és a digitális írástudás jelenlegi helyzetét értékeltük az európai diákok körében. A folyamat során a Statista piackutató cég azonosította a megfelelő nemzeti szintű vizsgálatokat, felméréseket, jelentéseket és kiadványokat, és feldolgozható formában kiszűrte belőlük a főbb felismeréseket. Az eredmények összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében több országra kiterjedő vizsgálatokat is bevontak a kutatásba. 

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Nagyon népszerűek a easybox csomagautomaták

Két évvel a csomagautomata-hálózat indulása után aktiválták a hatszázadik eMAG easyboxot Sárváron, a Rákóczi Ferenc utcában. A gazdasági válsághelyzet miatt a csomagautomatás átvétel várhatóan még nagyobb teret hódít majd a következő hónapokban, de két év alatt már így is 17,19 milliárd forint értékű termék jutott el itthon megrendelőjéhez valamelyik easybox fiókon keresztül.

2022. október 7. 17:09

Egyesül a Mobile Industrial Robots és az AutoGuide Mobil Robots

Egyesült a Mobile Industrial Robots (MiR) és az AutoGuide Mobile Robots, hogy ezentúl együtt, egy vállalatként szállítsanak autonóm mobil robotokat (AMR-eket), amelyek jelenleg az automatizálás egyik leggyorsabban növekvő szegmensét képviselik. Szeptember végétől az integrált vállalat hivatalosan Mobile Industrial Robots (MiR) néven folytatja, az elnöki pozíciót pedig a hosszú ideje a Teradyne-t erősítő igazgató, Walter Vahey tölti be. A vállalat központja a dániai Odensében lesz, ahol az eredeti MiR 2013-as alapítása óta irányítja globális tevékenységeit.

2022. október 7. 11:28

Akár 100 millió forintos bevételkiesést is okozhat egy vállalatnál az IT munkaerő hiánya

A fejlesztés területén is érzik a vállalatok az akkut IT munkaerőhiányt, legtöbben két éve nem tudják betölteni a meghirdetett pozíciókat. Vannak vállalatok, ahol 50-100 millió forintos kiesést okoztak az IT fejlesztők hiánya miatt elhalasztott projektek, azonban a módszertani szemléletváltás enyhítheti a problémát – derül ki az Oriana „Üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022” című vezetői kutatásából. A low-code, no-code platformok olyan szakemberek, vagyis citizen developerek kezébe adják a fejlesztés szabadságát, akik ezzel az eszközzel saját munkájuk hatékonyságát és a vállalat eredményességét növelik, miközben enyhítik a fejlesztői hiányt. A témában Bakk József, az IDC Magyarország vezetője is állást foglalt. 

2022. október 7. 09:58

Teljes sebességgel a tehetségtámogatásban

Az új tehetségek fejlesztése iránti elkötelezettség részeként a norelem a közelmúltban a VDI-Racing-Camp legfontosabb támogatójává vált. A 2022-es esemény a norelem második rendezvénye volt a VDI-vel történő együttműködésben, miután az első tábor 2019-ben sikeresen lezajlott.

2022. október 6. 20:16

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Netezz biztonságban! – kreatív pályázatot hirdet diákoknak az ESET

2022. október 5. 15:10

Jól szerepeltek a magyar diákok a juniorok informatikai diákolimpiáján

2022. szeptember 26. 18:20

Megvannak az idei Gyurós Tibor-díjazottak

2022. szeptember 21. 13:46

Hatalmas siker a tudományos Európa Bajnokságon

2022. szeptember 19. 18:00