Adatalapú megoldások adhatnak választ az energetikai kihívásokra
Az adat önmagában nem ér semmit. Akkor tud igazán értékes lenni, ha feldolgozzák, és az eredményeket hozzáértő szakemberek jól tudják felhasználni. Hol húzódik a határ, amit átlépve már a digitális, adatalapú újítások veszik át a vezető szerepet a fizikai rendszerek és az infrastruktúra fejlesztésétől? Tudnak-e a villamosenergia-ipar szereplői elég gyorsan reagálni a felmerülő igényekre és változásokra? A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 68. Konferencia és Kiállításán Debrecenben több mint 900 szakember folytatott párbeszédet az energetikai szektor adatvezérelt jövőképéről.
A feldolgozott adatból energiamegtakarítás, költséghatékony hálózatfejlesztés érhető el. Az elmúlt és az idei év energia piaci eseményei látványos hatással bírnak az energetikai értéklánc teljes egészére.
Az energiastratégiában 2030-ra tervezett 6,4 GW beépített napelemteljesítmény-célszámot a jelenlegi trendek szerint 13,7 GW-ra becsülik. Ez, továbbá a korábbi évekhez képest a hálózatra csatlakozni kívánó, drasztikusan megugró ipariteljesítmény-igény a hálózatfejlesztőket és -üzemeltetőket soha nem látott kihívások elé állítják.

Arról nem is szólva, hogy 2020 és 2030 között a látható termelői és fogyasztási igények kielégítése, valamint a hálózatok modernizálása összesen mintegy 3,5 milliárd euró forrást igényel. Még ha a finanszírozás egy része pályázati forrásokból fedezhető is, ehhez megfelelő szakembergárdára, gyártói és kivitelezői kapacitásra és időre ugyancsak szükség van.
Még jobban előtérbe kerülnek az okos hálózati elemek alkalmazásai, az energiatároló berendezések, és a mérési adatok komplex feldolgozásával elérhető jobb hálózati infrastruktúra kihasználás.
Az új technológiák magukba foglalják a modern diagnosztikai módszereket és az adatalapú megoldásokat szintén. „Minél több információnk van a teljes energetikai rendszerről, annál könnyebben hozunk jó szakmai döntéseket, aminek eredménye lehet, hogy sokkal hatékonyabban tudjuk kiszolgálni a növekvő energiaigényeket, optimalizálni a teljes rendszer működését. Ez nem feltétlenül hálózatfejlesztést vagy -bővítést takar, a hangsúly az adatvezérelt döntéshozatalon van. Így válhat olcsóbbá és racionálisabbá az energetikai rendszerek működtetése” – mondta Gelencsér Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke.
Az energiaszektorból természeténél fogva hatalmas mennyiségű adathalmazt nyerhetünk ki a megfelelő eszközök segítségével. Ezek nemcsak műszaki, hanem pénzügyi, gazdasági és egyéb adatok, például fogyasztói szokások, vásárlói fizetések, hiteltörténetek, igényelt szolgáltatások stb. A cél az ezek mentén történő rendszeroptimalizálás és a jobb szolgáltatásnyújtás. Ezen túlmenően lényeges, hogy az adatokból az ügyfelek is profitálnak.
A rendszerek működtetése területén egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia alkalmazása, ami lehetőséget teremt arra, hogy az előre nehezen megjósolható időjárásváltozásokat is könnyebben kezelje a rendszer.
A MEE szakmai álláspontja szerint a nagyobb mértékben digitalizált energiaágazatra való átállás fontos és az iparág oldaláról közös erőfeszítéseket kíván. A digitális infrastruktúra fejlesztésén túl az IT és az elemzési képességeket egyaránt meg kell erősíteni. A MEE szakmai programjain keresztül (konferenciák, szakmai estek, podcast-ok stb.) kíván ebben vezető szerepet vállalni.
„Örömmel láttuk, hogy villamosenergetikai iparág jelenlevő vezetői egyöntetűen a digitális, adatalapú megoldások fejlesztésében is látják a jövőt, és ezt a feladatot saját területükön esszenciálisnak tartják” – tette hozzá a MEE elnöke.
Kapcsolódó cikkek
- Magyar techcég tört be a svéd energetikai piacra
- Roland Berger: A vezetők többsége túl bonyolultnak tartja saját informatikai infrastruktúráját
- Kiskortól megy a kütyüzés, de fontos lenne az átmenet
- A Nissan a Siemensszel fejleszti az új e-crossover gyártósorait
- Több mint egymillió embernek vitt zöld áramot a Schneider Electric
- Mesterséges intelligencia segíti az uszoda szellőztetését
- Az energiaválság a számítástechnikai piacot sem kíméli
- K&H: a hatékony távmunka érdekében fejleszt a legtöbb cég
- Új megoldásokra van szükség a hazai cégek digitális stratégiájában
- Ne égessük két végén az energiát!
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Joule – az irodai munka új mértékegysége
Az SAP walldorfi főhadiszállásán tartott konferencia csúcspontjaként bemutatkozott Joule, a természetes nyelvet használó, generatív mesterséges intelligencia alapú irodai asszisztens, amellyel végérvényesen megváltoznak az üzletviteli folyamatok. A Joule beágyazódik az SAP felhőalapú vállalati portfóliójába, és képes lesz proaktívan betekintést adni a vállalati adatok mélységébe, nem csak az SAP teljes szoftverportfólióján, hanem akár harmadik féltől származó forrásokat is feldolgozva.
Így támogatta a digitalizáció Varsó új ékességének felépítését
A Varso Tower, vagyis a Varsó Torony Lengyelország és az Európai Unió legmagasabb épülete, egyben a lengyel főváros legrangosabb építészeti projektje. A maga nemében egyedülálló felhőkarcoló szervesen illeszkedik abba a fejlesztési folyamatba, amelynek célja, hogy Varsót a nemzetközi üzleti élet egyik dinamikusan növekvő központjává emelje. A projekt megvalósításában meghatározó szerepe volt a digitalizációnak, így az épület nemcsak a magasságának, méreteinek, hanem az építésekor alkalmazott innovatív módszereknek köszönhetően is kiérdemli a figyelmet. A fejlesztést Európa egyik meghatározó ingatlanvállalata, a HB Reavis irányította, a kivitelezést a bécsi székhelyű PlanRadar Magyarországon is elérhető szoftvere támogatta.
Műszaki kerámia és tiszta szilikon nyomtatás a Formlabs SLA nyomtatóival
Mostanra tárgyak ezrei készülnek naponta 3D nyomtatással, amelyhez kapcsolódóan rengeteg forrást fektettek az elmúlt évek során az ezeket előállító berendezések folyamatos fejlesztésébe. Azonban ez csak az egyenlet egyik oldala, az ipari felhasználást célzó gyártók a 3D nyomtatók mellett az alapanyagok fejlesztésébe is folyamatosan invesztálnak. A Formlabs éppen most újabb két termékkel, alumínium-oxid kerámiával és 100% tisztaságú szilikonnal bővítette már 40-nél is többféle nyomtatható műgyantát számláló SLA alapanyag-kínálatát. És ez nem minden!
Nem csak a nappaliban, hanem ipari csarnokokban is felbukkan majd az Apple Vision Pro
Közel négy hónapja mutatkozott be az Apple Vision Pro, és egyelőre nincs új hír a fejlesztés háza tájáról az akkor megismert paramétereken túl. A kiterjesztett és a virtuális valóság szemünk előtt való keverésére képes, fejen hordható eszköz szórakoztatóipari és irodai környezetben való felhasználásáról már sok szó esett, ugyanakkor az eszközben rejlő üzleti és ipari lehetőségekről egyelőre alig lehetett hallani. A Delta Systems Kft. fejlesztői összegyűjtöttek néhány olyan szemléletes példát, ahol nem csak látványosságként, hanem üzleti előnyt teremtő termelőeszközként is funkcionálhat a jövőben az Apple csodaszemüvege.