Online zaklatás gyermekkorban
Az online zaklatást – vagy ahogy a nemzetközi szakirodalom hívja, a bullying-jelenséget – vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása a 11 és 17 év közötti diákok körében. Az eredmények szerint a bántalmazás e speciális formája leginkább a 7. és 9. évfolyamos gyerekeket érinti, és meglepő módon nem feltétlen függ össze a közösségimédia-használattal. A Hol A Helyem Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ által készített kutatást a hatóság idén tavasszal elindított tematikus oldalán, az onlineplatformok.hu-n tette közzé.
A kutatásba bevont 11 és 17 év közötti diákok ötödét érte online zaklatás, ami az eredmények szerint az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő – leginkább a 7. és 9. évfolyamos diákok körében. Az elkövetők többsége fiú, míg a legtöbb bántalmazott lány. A jelenség ugyanúgy előfordul egyházi vagy alapítványi fenntartású intézményekben, mint az állami iskolákban.
A jelenség gyakorisága teljesen független a családszerkezettől, amiben a gyerek él. Sokkal inkább befolyásoló tényező a családi támogatás: kevesebb valószínűséggel fordul elő olyan családok gyerekeinél, ahol a szülők intenzíven támogatják a fiatalt, illetve gyakran beszélnek otthon az internethasználatról, és szabályokat alkotnak ezzel kapcsolatban. Az eredmények alapján az anya magasabb iskolai végzettsége is egyfajta „védőfaktor”. A válaszokból az is kiderül, hogy a kedvező anyagi helyzetű családok gyerekei jobban ki vannak téve az online zaklatásnak.
A zaklatás kockázata mérsékelt közösségimédia-használattal nem nő, csak azoknál a gyerekeknél, akiknél ez tanítási napokon eléri a két órát. Az online zaklatás átfedésben van az iskolai zaklatással, vagyis akit online bántanak, azt általában az iskolában is.
Megoldási javaslatok
Az eredményeket a téma szakértői, szülők és diákok fókuszcsoportos beszélgetések keretében elemezték. Itt többek között olyan eredményre jutottak, hogy a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat és a bizalom elengedhetetlen a zaklatás feldolgozásakor. Így arra kell biztatni elsősorban a felnőtteket, hogy bátran beszéljenek gyerekeikkel arról, mit csinálnak az interneten, az online térben szerzett jó és rossz élményeikről egyaránt.
Ezen kívül lényeges az életkornak megfelelő internethasználat. Kisebb korban fontos a szűrők beállítása a különböző okoseszközökön és az internetezés idejének a korlátozása. Serdülőkorban már inkább az együttműködés lehet eredményes, szülő és gyerek közös megegyezése a nethasználatról.
Ha már megtörtént a baj
Ha Ön vagy gyermeke online zaklatás áldozata lett, lehetősége van bejelentést tenni az NMHH által fenntartott Internet Hotline (IH) tájékoztató és segítségnyújtó szolgálathoz.
Lehetőség van továbbá feljelentést is tenni. A zaklatás úgynevezett magánindítványra üldözendő bűncselekménynek minősül, vagyis kizárólag a sértett – vagy kiskorú esetén a törvényes képviselője – tehet feljelentést a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. A feljelentésről részletesen a police.hu-n olvasható leírás.
Az IH 2022-es évre vonatkozó beszámolója szerint a hozzájuk érkező bejelentések 13 százaléka online zaklatás kategóriában érkezett. A bejelentők kéretlen, zaklató üzenetekről, a közösségi oldalakon közzétett lejárató kommentekről, sértő, fenyegető üzenetekről számoltak be.
Háttér
A kutatás alapja egy 2018-as, nagymintás (mintegy hatezer fős), reprezentatív felmérés másodelemzése és eredményeinek megvitatása három fókuszcsoportban. A másodelemzés és a fókuszcsoportos elemzés 2023 tavaszán történt.
A kutatás részletesebb összefoglalója elérhető az NMHH tematikus oldalán, az onlineplatformok.hu-n.
Kapcsolódó cikkek
- NMHH-kutatás a legsikeresebb zenei streamingszolgáltatókról
- Nem megfelelő korhatár-besorolás miatt fordult a holland hatósághoz a Médiatanács
- NMHH-kutatás: kultúra a képernyőn, trendek és lehetőségek
- Egyre több kiskorú kerül bajba a saját intim fotói miatt
- A roamingra vonatkozó EU-s szabályokat összegezte az NMHH
- Megjelent az NMHH és a GameStar közös kiadványa
- Barátságban élni a mobileszközök online világával, avagy Mobil a családom?
- Az Apple TV+ tartalmait vizsgálta a Médiatanács
- A magyar rádiók zenei repertoárját vizsgálta az NMHH
- A gyermekeket érő folyamatos pénzügyi nyomás veszélyeire hívja fel a figyelmet az NMHH
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Új igazgató a Schneider Electric gyöngyösi gyárában
December elsejével Mitasz Ádám veszi át a Schneider Electric gyöngyösi üzemének vezetését. Az új gyárigazgató friss diplomásként csatlakozott a vállalathoz és az elmúlt több mint 10 évben folyamatosan haladt előre a ranglétrán.
Újabb településeken válik elérhetővé a Vodafone gigabites internete
A közelmúltban 8 vármegye 71 településén végzett hálózatfejlesztési munkálatokat a Vodafone Magyarország, melynek köszönhetően november végétől újabb közel 180 ezer háztartásban lesz elérhető a szolgáltató 1 gigabit* sebességű vezetékes internetszolgáltatása. A fejlesztéssel a szolgáltató üzemeltetésében lévő vezetékes hálózatának 81%-án tapasztalhatják meg a Vodafone-ügyfelek az otthoni szórakozás élményét a nagykapacitású, szupergyors internettel és TV élménnyel.
Médiatanács: hatósági eljárások indultak az RTL médiaszolgáltatója ellen
A „Sztárbox” és a „Reggeli” című műsorszámok egy-egy epizódja miatt is eljárást indít az RTL szolgáltatója ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület több, külföldi hatóság alá tartozó műsorszám helytelen korhatár-besorolásáról is tájékoztatta az illetékes társszabályozókat.
Minden eddiginél több diák vett részt az idei e-Hód informatikai versenyen
Több mint háromszáz iskola közel negyvenkétezer diákja mérette meg magát az idei e-Hódon: ez egy olyan online zajló verseny, amelyen a mindenki számára szükséges informatikai gondolkodással megoldható feladatokban bizonyították rátermettségüket a diákok. A Neumann Társaság és az ELTE Informatikai Kara által bonyolított tanulmányi verseny tizenhárom éves történetében minden egyes évben megdőlnek a részvételi rekordok – ez idén sincs másképp.
Negatív hatása lenne a jelenlegi formájú MI-törvény elfogadásának
Több meghatározó európai szakmai szervezet, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szerint is versenyhátrányba kerülhetnek az európai vállalkozások, ha az AI Act (a mesterséges intelligenciát szabályozó EU-s törvény) tervezetéhez nemrég a spanyol elnökség által benyújtott jogszabályszöveget fogadnák el.