Net.Wednesday

Éjszakába nyúló vita nem csak az éjszakai internetes tarifákról

Szalay Dániel, 2003. január 17. 10:47
A Sense/Net által rendszeres gyakorisággal Budapesten megrendezett Net.Wednesday témája ezúttal az internetes tarifák problémaköre volt. A szakértők között a Matáv illetékese is helyet foglalt, sőt, még az informatikai tárca is képviseltette magát, valamint ott volt egy fogyasztóvédelmi egyesület, és jelen volt néhány internetszolgáltató illetékese, továbbá a korábban a Matáv Rt. Krisztina körúti székháza előtti egértemetés megszervezőjeként ismertté vált Netért is.
Talán soha ekkora érdeklődés nem kísérte még a budapesti rendezvénysorozatot, mint ez alkalommal. Az esemény késő délután kezdődött, és késő éjszaka ért véget, s akkor is csak a moderátor javaslatára. Valószínűleg hajnalig is elvitatkoztak volna egymással a meghívottak, ami nyilvánvalóan annak volt köszönhető, hogy gyakorlatilag most került sor először nyilvános vitára a Matáv, a Netért és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium között. Ráadásul beszálltak a tettlegességig ugyan nem fajuló, de igen éles szópárbajra más internetes szakértők is, és a közönségből is csak úgy zúdult a sok kérdés.

A Net.Wednesday-en először Fischer Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettől szólalt fel. Ez az egyesület az egyetlen civil fogyasztóvédelmi egyesület hazánkban, melynek tagjai, mintegy 1200-an önkéntesen dolgoznak a szervezetnek. Fischer úgy fogalmazott, hogy hazánkban versenyhiány van a távközlési piacon, mely legfeljebb csak látszólag többszereplős, nincs meg a versengés a kis fogyasztókért, legfeljebb csak a nagyfogyasztókért van harc. Hozzátette, álláspontja szerint továbbra sem sikerült lebontani a monopóliumokat, és sérelmezte azt is, hogy nincs a piac szereplői között véleménycsere. Példaként megemlítette, hogy bár néha kikérik a véleményét, de a több száz oldalas anyagok véleményezésére is csupán néhány napot szokott kapni az illetékes döntéshozóktól. A "többszereplős" piac kapcsán megjegyezte, hogy bár 5 cég jelen van hazánkban (Matáv, Vivendi, Pantel, Novacom, eTel), egy általuk készített felmérés szerint az emberek 82 százaléka csak a Matávot ismeri, sőt, még ott is szinonimaként említik a lakosok a telefonszolgáltatóra a Matávot, ahol nem is a Matáv a hálózati alapszolgáltató.

Kifogásolta azt is, hogy bonyolultak a különféle fogyasztói szerződések, és nagyon gyakran megtévesztő kitételeket tartalmaznak. Elmondása szerint ennél már csak a mostanában divattá váló szokás rosszabb, amikor úgynevezett blanketta szerződést küldenek, vagyis hiányzik a szolgáltatás leírása, és a szerződési feltételek kifejtése. Ezeket a feltételeket csupán egy weboldalról lehet lekérdezni, vagy a kérésre sem mindig házhoz menő ügyintézők adnák oda a fogyasztónak, akit még mindig nagyon gyakran tévesztenek meg. Példaként említette az "internet csomag forgalmi díj nélkül" típusú hirdetéseket. Botrányosnak ítélte a különböző 24 órában működőnek hirdetett telefonos ügyfélszolgálatokat, már csak azért is, mert nagyon gyakran csupán egy üzenetrögzítő jelentkezik az ügyintéző helyett, vagy az érdemi információ csere helyett reklámokat kell hallgatni, amíg a kapcsolás megtörténik. Prezentációjában feltette azt a kérdést is, hová tűnnek az info@telefonszolgalato.hu típusú címekre küldött kérdések.

Az árak kapcsán kiemelte, hogy hazai viszonylatban nem a legnagyobb szolgáltató, a Matáv a legdrágább. A kormányzati szerepvállalás kapcsán Fischer Gábor szerint megkérdőjelezhető, hogy az állami közbelépés az internetes tarifák dotálására valóban megtakarítást hozott-e az adófizetőknek. Aláhúzta azt is, nem kizárólag a hozzáférés a drága, mert tetemes összeget tesz ki például a legális szoftverek beszerzése is, majd megemlítette az alternatív megoldást, a szabad szoftvereket is. Fischer szóvá tette, hogy egyesületük meglehetősen kevés állami támogatásban részesül, pedig fontos közfeladatot lát el. Az előző kormány idején, a választási kampány évében sikerült ugyan 200 ezer forintot "kicsikarniuk", ez azonban "édes kevés", ráadásul ez az eddigi legnagyobb összegek egyike, amiket kaptak. Sérelmezte, hogy bár az Informatikai Kormánybiztosság számítógépeket osztott pályázatok útján, a fogyasztóvédelmi egyesület ezekből a gépekből egy darabot sem kaphatott.

Kozma Zsolt a Matávtól úgy fogalmazott bevezetőjében, hogy hazánkban "fejlődési lehetőség van". Mint mondta, valóban kevesen interneteznek, ám ezt a kérdést komplex módon kell vizsgálni. Gátló tényező, hogy drága a személyi számítógép, nincs az emberek érdeklődése megfelelő módon felkeltve, kevés a tartalom, nincs a hétköznapokat igazán megkönnyítő netes szolgáltatás, például a hivatalok nem biztosítanak lehetőséget internetes ügyintézésre. Kozma szerint a telefon nem olyan drága, mint hisszük, és nem is ez a legfontosabb szempont, bármennyire is ezt próbálják egyesek kommunikálni. Utalt a távközlési óriás egyik saját felmérésére, amikor az embereket megkérdezték, mennyibe kerül manapság a telefonálás, és jóval magasabb összeget mondtak, mint az a valóságban van. Ennek okát a Matáv hibás kommunikációjában látta. Szóba került, hogy közel fél éve szüntette meg a Matáv a Mindenkinek és a 150 Ft-os csomagokat, ami azonban Kozma szerint pozitív hatással volt a hazai internet fejlődésére, mivel egyre többen neteznek széles sávon: ADSL-ről vagy kábeltévével, és csökkent a kapcsolt vonali előfizetők száma.

Graur Tamás az Elender Rt. képviseletében azt mondta, hogy az internetezők számának alakulását alapvetően négy fontos dolog befolyásolja, egyetértett Kozmával, hogy szükség van a jó tartalmak megjelenésére, a PC árának csökkenésére, és az emberek hozzáállásának megváltoztatására, de szerinte a távbeszélői díjak mértéke is nagyon fontos. Ha drága a net, kevesen fognak szörfölni - mutatott rá. Az elmúlt időszakról, a Mindenkinek csomag megszüntetésének következményeiről szólva arról beszélt, hogy az internethasználat a Matáv lépése miatt a felére esett vissza, és ezt a tényt, bárhogy is próbáljuk, de nehéz elkenni. Szerinte nem arról van szó, hogy ne lenne a háztartásokban elegendő PC, hiszen információi szerint a lakosság legalább 20-25 százalékának van számítógépe, ezekkel azonban nem csatlakoznak a hálóra, éppen annak drága mivolta miatt. Azt is jelezte, szükség lenne egy állami kampányra, ami az internet használatának előnyeire mutatna rá. Azt is mondta, hogy a tartalom mennyisége megfelelő, azok minősége igen jónak mondható, annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatosan különböző tévhitek keringenek a laikusok körében, bár Graur Tamás is megemlítette az ügyintézés lehetőségének hiányát. Ezenkívül véleménye szerint hiányzik a nagy sávszélességet igénylő tartalmak fejlesztése, vagyis például nincs elegendő multimédiás tartalom.

Szóba került az Egyetemes Távközlési Alap is, ami körül mostanában nagy botrány bontakozott ki. Az Elender képviselője szerint megdöbbentő volna, ha a törvény szövege szerint a pici szolgáltatók fizetnék a nagyok, például a Matáv profitját, ezért - ahogy azt már a különböző híradásokból eddig is tudni lehetett - ügyészi óvást adtak be az Elender munkatársai. Hozzátette, a távközlési alap felállítása arra volt jó, hogy a monopol távközlési szolgáltatóhoz komoly összegek, milliárdok vándoroljanak a kicsik pénzéből, ezért szerinte meg kell szüntetni az alapot, már csak azért is, mert úgy látja, az alkotmányellenes. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a távközlési alapot még az Orbán-kormány hozta létre egy esztendővel ezelőtt, emiatt a mostani kormányt okolni teljesen igazságtalan.

Nemes Dániel (CyD), a Nemes Consulting-tól (korábban a telnet Magyarország Rt. elnök-vezérigazgatója, jelenleg tanácsadóként dolgozik) a távközlési alapról szó szerint azt mondta, az egy "őrület", mivel 2 milliárd forinttal kapna többet a Matáv, mint amennyit befizet az alapba. Leszögezte azt is, a díjmegosztás kapcsán hozott 2000. év végi, még szintén az Orbán-kormány által hozott rendeletek a nemzetközi tapasztalatok is ellentmondanak, és ezzel indokolta, hogy a közelmúltban a különböző ingyenes internetszolgáltatók sorra csődbe mentek (Kiwwi stb.). Azt mondta, az, hogy a közelmúltban néhány cég (pl. a Prím Média is - megj.: a szerző) ismét indított ingyenes szolgáltatást, az elsősorban annak köszönhető, hogy a Matáv kedvezményeinek megszüntetése után a korábbi, nagy igénybevételre beállított szerverek üres kapacitásait ajánlották fel az ingyenes netre vágyóknak. Nemes Dániel szerint a Matáv lépése roppant barátságtalan volt, szerinte annak egyetlen pozitív hatása az volt, hogy sokan széles sávra váltottak. A szakértő szerint nem feltétlenül kedvező, hogy a vezetékes telefon alapdíja drága, és az sem túl jó, hogy bonyolultak az előfizetői csomagok. Nemes örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt időszakban csökkentek a vámtételek, és az erős forintnak köszönhetően a számítógépek jóval olcsóbbak lettek, valamint az új, nemrégiben elfogadott adótörvények értelmében 2 év alatt leírhatóvá váltak a számítógépek. Dicséretesnek nevezte, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium olyan pályázatokat írt ki a közelmúltban, melyek az internetes tartalmak bővülését célozzák meg. (Ezekről bővebb információ található a www.ihmgov.hu oldalon.)

Benyó Zoltán (Interware Rt.) arról beszélt, hogy a Mindenkinek megszüntetése után hálózatuk kiszolgálóin azt tapasztalták, hogy a csomag törlésének éjszakáján 30 százalékkal zuhant a felhasználók száma.

Dr. Szucsák Bálint, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Távközlési Szabályozási Osztályának képviseletében elismerte, hogy az IHM-féle 15 és 40 órás csomagok "nem lettek annyira sikeresek, mint ahogy a szaktárca várta volna". Szucsák a korábban elmondottakra úgy reagált, hogy elsősorban nem az államnak kellene a "tartalmakat felerőltetnie", majd sietve hozzátette, ez csupán a magánvéleménye, az nem feltétlenül egyezik meg munkáltatójáéval.

Németh Attila, a Netfelhasználók Érdekvédelmi Táraságának (Netért) elnöke szerint "helyzet van". Úgy érvelt, hogy nem a sajtó és a Netért sulykolja, hogy drága az internet, ez egyszerűen tényszerű, mivel számításai szerint tavaly nyár óta tízszer kerül többe a netezés. Vitába szállt a Matáv képviselőjével, mert szerinte igenis az ár a legmeghatározóbb a tekintetben, hogy mennyien interneteznek. Magyarország az internetezés költségei szempontjából külföldi viszonylatban is a legdrágábbak közé tartozik. Emlékeztetett egy Európa Tanács által alkotott ajánlásra, ami 5000 Ft-nak megfelelő összegben javasolta megállapítani a kapcsolt vonali internetezés árát. Ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy a broadband egyre inkább terjedő félben van, de sietve hozzátette, hogy még a legfejlettebb országokban is csupán 60 százalék körüli az ADSL és a kábeltévés internet elterjedése, ezért igenis fontos volna, hogy a kapcsoltvonali internetezés is elfogadható áron legyen lehetséges.

A Netért szerint pontosan az történt, amire fél évvel ezelőtt figyelmeztették az illetékeseket, és a 15, valamint a 40 órás speciális, államilag dotált csomagok nem hogy nem váltak be, de egyenesen "megbuktak". Németh szerint valótlant állít az, aki úgy érvel, hogy az Európai Unió nem szorgalmazza az átalánydíjas internetet. A Netért szerint "árstop"-ra és átalánydíjas internetre lenne szükség, méghozzá mihamarabb. Németh Attila kiemelte azt is, nem igaz, hogy a drága PC lenne az internet elterjedésének gátja, hiszen manapság már rendkívül olcsón, akár bruttó 50 ezer forintért is jól használható használt számítógépet lehet vásárolni, amivel tökéletesen lehet internetezni.

A Matáv illetékese az elhangzottakra úgy reagált, hogy jogállamban a törvényeket be kell tartani, még akkor is, ha az esetleg az érintetteknek nem tetszik, ezért nem tarthatja helyes magatartásnak, ha az Egyetemes Távközlési Alapba nem fizetik be a törvény által előírt összegeket a szolgáltatók. Szerinte, ha rossz a törvény, akkor meg kell azt támadni a különböző szerveknél, de addig is be kell tartani, és annak szellemében kell eljárni. A távközlési alap lényegét úgy foglalta össze, hogy az társadalmi célt szolgál, hiszen ez teszi lehetővé, hogy pl. a Matáv a kevésbé megtérülő szociális csomagot fenn tudja tartani, és azokat is kiszolgálja, akiket esetleg kevésbé éri meg a távközlési cégnek. (Erre több bekiabáló megjegyezte, hogy ők is szívesen vállalnának olyan terhet, ami végül plusz 2 milliárd forint plusz bevételt hoz a terhet vállaló konyhájára. Olyan bekiabálás is érkezett, hogy nem értik, miért szüntették meg a szociális csomaggal való internetezés lehetőségét.)

Nemes Dániel erre reflektálva hozzátette, mindegyik kormány hibázik. Örömteli viszont, ha olyan kormánya van az országnak, amelyik észreveszi a hibákat, és megpróbálja korrigálni azt - mondta.

A Prím Online azon kérdésére, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium miért nem egyeztet az internetezőket képviselő internetes egyesülettel, ahogy az a rendezvényen többször is elhangzott, és például miért nem mindig válaszolnak a hivatalnak írott levelekre, felvetésekre, illetve, hogy miért nem egyeztetnek a szakmával, Szucsák Bálint azt felelte, az a hat hónap, ami a minisztérium megalapítása óta eltelt, nagyon kevés volt, és ilyesmire eddig nem adódott alkalom. Németh Attila (Netért) ehhez sietve hozzátette, tavaly egy alkalommal tárgyaltak ugyan az IHM-ben Pataki Dániel helyettes államtitkárral, illetve egy alkalommal az érdekvédelmi társaság elnöke "elcsípte" az informatikai minisztert a városligeti nyílt kormányülés alkalmából, ám azóta teljes elzárkózás jellemzi az informatikai tárcát. Németh Attila ezzel indokolta, hogy nemrégiben a Miniszterelnöki Hivatalt irányító minisztertől, Kiss Elemértől kellett segítséget kérniük, mert az informatikai tárca nem reagál érdemben a felvetésekre. Szucsák Bálint egyébként Németh Attilától tudta meg, hogy korábban Pataki Dániel tárgyalt egyszer a Netérttel, és akkoriban abban maradtak, hogy folytatni kívánják az egyeztetéseket. A rendezvényt követően Németh a Prím Online-nak azt nyilatkozta, nem értik, az informatikai tárca miért egy olyan munkatársat küld egy rendezvényre, aki alig egy hónapja került e posztra, és még meglehetősen tájékozatlan a kérdésben. Németh szerint jó lett volna, ha legalább Pataki Dániel eljön, és akkor elkerülhető lett volna, hogy egy a témában még kevésbé járatos ember kellemetlenül érezze magát, amikor nem mindenre tud érdemben reagálni.

A Matáv munkatársától a Prím Online a rendezvény vége előtt azt kérdezte, az új, 2003 februárjától életbelépő díjcsomagok megértése nem okoz-e nehézséget egy átlag halandó számára. Kozma Zsolt erre úgy felelt, ezek a csomagok, és a benne foglalt szolgáltatások egyáltalán nem bonyolultak, nem is érti, hogyan merülhetett fel bennünk ez a kérdés. Szerinte alapos tanulmányozás után ezek a szolgáltatási csomagok nagyon könnyedén megérthetőek, és "csak néhány számot kell megjegyezni", s "nem szükséges több diploma" ehhez, ahogy az újságírói kérdésben kissé sarkosan fogalmaztam. Kiemelte, hogy a Matáv weboldaláról elérhető egy úgynevezett díjcsomag-kalkulátor, ezt szerinte érdemes igénybe vennie mindenkinek, aki tanácstalan, milyen csomagot válasszon.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Mit mér és mire panaszkodik a magyar netező?

2019. augusztus 19. 09:35

A Magyar Telekom 2019. második negyedéves eredményei

2019. augusztus 8. 11:32

Új tulajdonosa van a UPC-nek

2019. augusztus 1. 12:20

A Bosch és a Daimler megvalósítja a vezető nélküli, automatizált parkolást

2019. július 31. 16:53
online sportfogadás