Behálózva

Mérő László matematikus

Széll András, 2003. március 14. 23:03
"Eredeti szakmám ugyan matematikus, de az ELTE pszichológia tanszékén tanítok, és lassan 20 éve pszichológiával foglalkozom. Így tulajdonképpen már jogosítványom is van rá. A gondolkodás, a döntés kérdésköre foglalkoztat. Írtam róla egy-két könyvet, amely több nyelven megjelent. Sokat dohányzom, bár néha kihagyok egy-egy órát hivatalos elfoglaltságok miatt. Kedvenc tévéműsorom az üres képernyő, de a televízió állandóan megy otthon a háttérben, mert a családból mindig nézi valaki. Két gyermekem van. A fiam egyetemre jár, a lányom most fog érettségizni."
Business Online: - Hogyan ismerkedett meg a világhálóval?

Mérő László: - Az internet a kezdetektől fogva elég szervesen hozzátartozott az életemhez. Ehhez el kell mondanom: amellett, hogy az egyetemen (www.btk.elte.hu) tanítok, egy játékfejlesztő céget (www.phone2play.com) is vezetek, lassan már 16 éve. Még a rendszerváltás előtt kezdtünk el programozni, a legelején a sülysápi ÁFÉSZ átalányelszámolásos ipari részlegeként indultunk. Akkor teljesen kalandos módokon lehetett csak vállalkozni. A legkülönbözőbb szoftvereket és hardvereket fejlesztettük, készítettünk például vérmérleget. Ezt a véradásoknál használják, méri a vett vér mennyiségét, és tárolja az adatokat. Máig működik, és a világban több száz ilyen készüléket használnak, bár már nem a mi cégünk gyártja. De visszatérve: 1983-ban kezdtünk el játékszoftvereket írni, s az országba bejött első négy Commodore 64 közül egy a miénk volt. 94-ben már modemen küldtük ki szoftvereinket az Egyesült Államokba. Pontosan emlékszem, mert borzasztó volt, ráadásul fogócskát játszottunk a vámhatósággal meg az adóhatósággal. Meg kellett fejteni, hogyha amit kiküldtünk, az termék, akkor hogyan ment ki, és ugyanakkor miért kapunk pénzt valamiért, ha nem szállítottunk semmit. 1994-ben ez még komoly problémát jelentett, és magas szintű hatósági állásfoglalások születtek arról, hogy milyen módon kell vámolni azt a szoftvert, amelyet telefonvonalon küldtünk ki. Persze nem is lehetett vámolni, sőt nem is egyszer kellett kiküldeni, hanem újra és újra, ha megszakadt a vonal, vagy egy bug volt a kódban.

B. O.: - Tehát üzleti célokra használta először az internetet?

M. L.: - Nekem mindig az jelentett problémát, hogy hogyan kommunikáljak amerikai partnereimmel. Mobilom is az elsők között volt, még táskányi. Nem azért, mert bunkofonnak kellett, hanem azért, mert az üzleti partnerem nem hitte el, hogy otthon nincs telefonom. Azt gondolta, hogy bujkálok előle, és ez rögtön hiteltelenné tette a cég munkáját. Az internetet tehát elsősorban kommunikációra kezdtem el használni, és csak később ismertem fel mint információforrást. Egy könyvem fordításához kerestem az idézeteket, és Platón Lakomájára volt szükségem angolul. Elmentem a Gorkij Könyvtárba, ahol megmondták, hogy a keresett mű egy tanárnál van. A tanárt két hét alatt sikerült elérnem, és kiderült, hogy a könyv be van építve a konyhabútorába. Ekkor jutott eszembe az internet, ahol pillanatok alatt találtam két teljes Platón-fordítást. Azóta alig voltam könyvtárban.

B. O.: - Szokott szörfözni?

M. L.: - Nem igazán vagyok szörföző típus. Célzottan szoktam információt keresni vagy játszani. Most éppen a jatek.hu-n a Scrabble-re vagyok rákattanva. Az Amazonon pedig vásárolok.

B. O.: - Ön tehát az Egyesült Államokba exportált programokat. Hogyan látja a szoftverfejlesztés helyzetét ma?

M. L.: - Úgy tűnik, hogy a világ szoftveripara egyértelműen el fog billenni Oroszország és India felé. Ezek kontinensnyi országok, és egyikben sincs meg a high-tech vagy egyáltalán a fejlett iparhoz szükséges környezet. Viszont a szoftverfejlesztéshez kellő absztrakt dolgok rendelkezésre állnak. Most például az oroszok készítik a Rubik-játékokat mobiltelefonra. Mivel mi három évig együtt dolgoztunk Rubik Ernővel, és elkészítettünk egy játék-CD-t, valamit a Rubik márkanév hivatalos honlapját, meg is kértek, hogy küldjem el a játékainkat. Amikor felajánlottam, hogy postázom a CD-t, akkor azt mondták, hogy az postai úton vagy soha, vagy csak nagyon sokára fog megérkezni, de töltsem fel az anyagot az internetre. ők pedig olyan sávszélességgel rendelkeznek, hogy a 240 MB-ot egy óra alatt letöltötték. A világnak tehát abban a szegletében, ahol a posta vagy jár, vagy nem, a programozáshoz szükséges kellékek megvannak. Kaszparov, amikor megkérdezték tőle, hogy miért van olyan sok zseniális orosz sakkozó, azt kérdezte vissza: "hát mit lehet itt csinálni?" Oroszországban és Indiában nem lehet űrkutatási programokban részt venni, és talán Bill Gates is sakkozó lenne, ha orosznak született volna. Ha ezekben az országokban - de még itthon is - egy játék készítéséhez olimpiai szintű matematikusra van szükség, akkor meg lehet őt fizetni. A szoftverfejlesztés tehát áttevődik a világnak arra a részére, ahol vannak okos emberek, de nincs mit csinálni.

B. O.: - Oktatói munkáját hogyan befolyásolta az internet?

M. L.: - Egy tanár egyre kevésbé gondolhatja azt, hogy a diák azt tudja, amit ő a kezébe ad. A tanuló rákeres a témára a hálón, és millió érdekes dolgot talál, egészen más felfogásban, mint azt a tanártól hallotta. Ennek az árnyoldala az, hogy az írás elveszítette stabilitását. Tegnap még azt írtam egy cikkben az interneten, ma ezt írom. Nem alakultak ki igazán a hiteles oldalak. Nem mindegy, hogy hol olvasom az információt, mert más a hitelesség értéke. A legmegnyugtatóbbak a nyomtatott sajtóhoz kapcsolódó online oldalak.

B. O.: - Egyszer írt a homo informaticusról mint olyan lényről, aki a homo sapiens után következik, és a megnövekedett információfeldolgozási képességekben különbözik attól. A ma születő gyermekek már a homo informaticus fajához tartoznak?

M. L.: - Azt a cikket akkor még paródiának szántam, de ma már sokkal komolyabban gondolom. Hadd beszéljek kicsit a memetikáról, amely a mémek tudománya. A mém a kultúra génje, a legkisebb alapegység. Ez a tudomány már az interneten alakul, az első folyóirata is ott született meg (jom-emit.cfpm.org). Míg az evolúciós pszichológia abból indul ki, hogy legbonyolultabb viselkedésünk is azért jött létre, hogy a faj fennmaradjon, a memetika azt mondja, hogy nemcsak egyféle replikátor, azaz a gén létezik, hanem a gondolatok is replikálni tudják magukat, csak éppen egy másik agyban. Ráadásul úgy, hogy közben még fejlődnek is. Ha a két evolúciót összekapcsoljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a kultúra hat arra, hogy milyen gének maradjanak fenn, és a gének is hatnak a kultúrára. Az emberiség már a kőkorszakban ott állt az információs társadalomra alkalmas aggyal, és most kezdjük látni, hogy mi lett ebből.

B. O.: - Ön szerint milyen az internet helyzete hazánkban? Mi kell ahhoz, hogy igazán beinduljon?

M. L.: - Szerintem semmi. Magától beindul, vagy talán már be is indult. Magyarországon félmillió ember valamilyen formában megtalálható, elérhető a neten. Ha utánaszámolunk, hogy hazánkban hány felnőtt - nem kisgyerek és nem aggastyán - van, és hány ember rendelkezik 100 feletti intelligenciahányadossal, akkor látható, hogy a félmillió nagyon nagy szám. Azt hiszem, nincs mese, ez már beindult. Nem azért, mert majmoljuk Amerikát, hanem éppen azért, mert homo informaticusok vagyunk. Agyunk alkalmas az információs társadalomra, így olyan világot épít fel, amelyben jól érzi magát, és a benne tenyésző replikátorok szaporodni tudnak. Ennek a lépései megfigyelhetők a kőtábláktól kezdve a könyvnyomtatáson keresztül az internetig - és ki tudja, még meddig. Az internet pedig egy fontos lépés.

Kulcsszavak: =behálózva

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

AJI kártyák ajándékba

2017. november 20. 08:36

25 éves az LG Magyarország

2017. november 8. 15:19

Izmos Smart City felhozatallal jön a 2018-as CES

2017. október 31. 15:04

Már csak 1 hét van hátra az ’Az Év Honlapja’ pályázat lezárásáig!

2017. október 25. 08:38
cloudappsportal.com