DiGImP: digitális impresszionizmus
Azért kezdtem el fotózni, mert sohasem volt tehetségem a rajzoláshoz.
Azóta majdnem tökéletes fényképek százait halmoztam fel íróasztalom
fiókjában, amelyek számomra egyetlen képkockába sűrítették a megélt
pillanatok, a tájak vagy az épületek szépségét. Sokszor irigykedve
néztem a turistákat ostromló fiatal művészek gyors kézmozdulatait,
ahogy papírra vetettek egy múló pillanatot, vagy emlékké varázsoltak
egy szürke hétköznapot. Ma azonban már biztosan tudom, hogy a legszebb
festmény – az én festményem – ott lapul fényképezőgépem mélyén, és alig
várom, hogy hazaérve Monet, Degas, Renoir vagy más kedves festőm
stílusában megjelenítsem. Más szóval, hogy belevessem magam a DiGImP
világába.
Takács Barnabás: Játék a fénnyel
Digitális képalkotás
Sokan azt hiszik, hogy digitális képeket csak az új és gyakran drága digitális fényképezőgépekkel lehet készíteni, amelyek a hagyományos film helyett közvetlenül a memóriakártyán vagy akár egy CD-n tárolják a képi információt. Ez a valóságban nincs így. Jó minőségű digitális képhez legolcsóbban még ma is egy szkenner segítségével juthatunk hozzá. A digitalizálás a fotó minden apró részletét úgynevezett pixelek vagy pontok formájában tárolja. A kép annál jobb minőségű, minél több pont helyezkedik el egy egységnyi felületen. A szkennerek esetében ennek mértékegysége a dpi. Minél nagyobb az értéke, annál jobb lesz a minőség. A digitális kameráknál is létezik egy hasonló adat, de ott ezzel a pixelek számát adják meg, ami gyakran megtévesztő. Például egy 600 dpi-s szkenner a legtöbb felhasználó számára több mint elég. Az összes jó minőségben nyomtatott magazinnak, annak is, amelyet az olvasó most a kezében tart, mindössze 300 dpi a felbontása. Egy 3 vagy 4 megapixeles digitális kamera azonban a szokásos 10x15 centiméteresnél nagyobb képek vagy képrészletek kinagyítására már nem használható. Ennek oka, hogy a digitális fotó felbontása (pixeleinek száma) egyben azt is meghatározza, hogy kinyomtatáskor mekkora lehet a valós fizikai méret. Ezt sajnos a boltokban kevésbé hangsúlyozzák, ezért egy utazásról hazatérve sokszor későn derül ki, hogy a nyomtatott képek messze nem olyan minőségűek, mint amilyennek korábban láttuk őket.
Mégis miért olyan fontos és népszerű napjainkban a digitális fényképezés? Nem azért, mert olcsóbb, nem azért, mert divatos, nem is azért, mert kényelmesebb, hanem azért, mert olyan új lehetőségeket tartogat, amelyeket a hagyományos technikákkal nem, vagy csak igen nehezen lehetne megvalósítani. Teljesen megváltoztathatjuk például egy kép hangulatát, kivehetünk vagy tetszés szerint átalakíthatunk részleteket, más képekről új elemeket illeszthetünk be, vagy speciális hatások egész sorát alkalmazhatjuk, hogy az eredeti kép fotóból DiGImP-festménnyé alakuljon át.
Speciális effektusok
Ha elmegyünk a moziba, természetesnek vesszük, hogy nem a valóságot, hanem annak megszépített, izgalmasabbá tett változatát látjuk. Egy film elkészítésekor speciális effektusokat használnak, amelyek a kamerák által rögzített képet csak kiindulási alapként, referenciaként használják. A valóságban a gyártási folyamat során a film szinte minden képkockájának minden pixelét digitálisan átalakítják, módosítják. Hasonlóan a reklámplakátokon vagy a magazinokban közölt képek sem az eredeti fotót mutatják, hanem annak megszépített, erősen „feljavított" változatát. Pontosan ez az a lehetőség, amelyet a digitális kamera a kezünkbe ad. Minden képünkben ott rejlik a művészi hatás, később minden pillanat átalakítható és megmenthető. Elég ugyanis a legfontosabb elemre, a táj vagy egy esemény varázsára koncentrálnunk. A kompozíciót, a hangulatot és a fényhatásokat, ha nem sikerültek tökéletesen, a számítógép segítségével otthon is korrigálhatjuk.
Utazás, szerelem, esküvő
Mire jó tehát a DiGImP? Sokak szerint egy új művészeti ág, mások szerint csak egy divat, amely Amerikából indult, és hazánkban is kezd elterjedni. Szerintem arra jó, hogy életünk legszebb pillanatait fényképeinken is még szebbé varázsoljuk. Amióta használom, és fotóimat rendszeresen festményekké alakítom, családom és ismerőseim sokszor nem hiszik el, hogy titokban nincs egy festőbarátom, akitől a képeket drága pénzért veszem. Valójában azonban nem csinálok mást, mint feltöltöm az internetre digitális vagy hagyományosan elkészített, már beszkennelt fényképeimet, és akár három nap múlva felakasztom őket a falra.
A legjobb az egészben, hogy a DiGImP-hez nem kell művészi képességekkel rendelkezni, sem speciális számítógéppel. Elég egy szkenner a papírképekhez, vagy maguk a digitális képfájlok, internetelérés, és már meg is rendelhetem a szolgáltatást. Az amatőr tájképek, a szép szerelmes délutánok és családi esküvők kedves pillanatai átalakíthatók. Azt hiszem, maradok a fotózásnál. A festést inkább meghagyom azoknak, akiknek nálam sokkal több idejük és tehetségük van. Már nem irigylem őket, a világnak ez az öröme számomra is elérhetővé vált.
Linkek:
GIMP-Cinepaint
www.gimp.org
DigitalCustom
www.digitalCustom.com
Image Edit&Art
www.image-edit.com
Prím Mappa
mappa.prim.hu
(A tárolt képekhez a cikkben leírt szolgáltatások a Prím Mappán keresztül is elérhetők.)
Kapcsolódó cikkek
- Samsung termékáradat a berlini IFA-n
- 360 fokos panorámaképek mobilkamerával
- A világ első teljesen elektronikus képkeresője digitális kamerákhoz
- Photoshop: újabb támogatott géptípusok és digitális negatív
- Tenyérmédia - Karácsonyra
- Adobe szoftverek amatőr digitális videósoknak és fényképészeknek
- Kamerás telefonokkal készített képnyomtatás fotóminőségben
- 8 megapixeles fotók mobiltelefonnal
- TIPA díjözön a Canonnak
- Képek nyomtatása közvetlenül mobiltelefonról
Business Online ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A nemzetközi üzletek angol nyelven köttetnek
A világ munkavállalóinak negyede (27 százaléka) rendszeres kapcsolatban áll más országok dolgozóival. A magyar foglalkoztatottak ennél jóval kisebb arányban (14 százaléknyian) kapcsolódnak be a nemzetközi vérkeringésbe. Az üzleti világ leggyakrabban használt közös nyelve az angol, a munkavállalók kétharmada így tartja a kapcsolatot a külföldiekkel. E sorban második helyen a spanyol nyelv szerepel, 5 százalékkal. A más országokbeliekkel együttműködő magyar dolgozók fele kommunikál angol nyelven, 20 százaléka németül, míg 16 százaléknyian anyanyelvükön értetik meg magukat (utóbbi minden bizonnyal a környező országokban működő cégek képviselőivel lehet sikeres kapcsolattartási forma) – ezek a legfontosabb megállapításai annak a felmérésnek, amelyet az Ipsos készített a Reuters megbízásából 26 ország munkavállalóinak körében.
Budapest az ötödik legfertőzöttebb város
A Symantec Internetbiztonsági tanulmánya szerint Budapest az ötödik helyen végzett a világ legfertőzöttebb bothálózataival rendelkező városai közöt.
Globális szoftverkalózkodást vizsgáló felmérés a 2011-es évről
Világszerte a számítógép felhasználók több mint fele (57%) használ kalózszoftvereket. 31%-uk minden esetben, többnyire, vagy alkalomadtán, míg 26% ritkán teszi ezt. Ez csupán néhány adat a BSA kilencedik globális felméréséből, amelyet világszerte majd 15 000 felhasználó bevonásával végeztek.



