A virtuális valóság mint terápia?
Az emberi agy fantasztikus képességeivel és az abban rejlő gyógyító lehetőségekkel már az ókori kínai és görög orvosok is tisztában voltak. A szellemben és lélekben megjelenő zavarok gyakran vezetnek betegségekhez, amelyeket csak a belső, velünk született egyensúly helyreállításával lehet elmulasztani. A sámánok és a törzsi varázslók, a keleti bölcsek és a filozófiai iskolák követői, valamint a gyógyítás művészetének művelői is ezt az elvet követik. Az agyban rejlő potenciál teljességét azonban csak az elmúlt ötven évben kezdtük tudatosan és tudományosan felfedezni, amikor Freud, Jung és sok más orvos munkássága nyomán megalapoztuk a pszichoterápia eszköztárát. Az elmúlt évtizedekben kialakult módszerek - például a hipnózis vagy az autogén tréning, napjainkban pedig a virtuálisvalóság-terápia - olyan új eszközöket adtak a kezünkbe, amelyek a génsebészet, a gyógyító mikromasinák hangos kampánya mellett csendesen, de radikálisan megváltoztathatják az orvoslásról alkotott képünket. Gyakran halljuk, hogy a psziché a testtől, a test pedig a pszichétől függ. De hogyan lehet ettől az ellentmondástól a gyógyítás felé elindulni?
Játék és gyógyítás
A virtuális valóság módszere a technikai nehézségek ellenére nem újdonság. Az elmúlt évtizedben a pszichiátria sok-sok területén sikerrel alkalmazták. A klasszikus betegségek, a depresszió, a különböző félelmek és fóbiák kezelése mellett használták már fájdalomcsillapításra, gyerekek figyelem- és tanulászavarainak vizsgálatára, illetve kezelésére, sőt dohányosok és alkoholisták rehabilitációjára is. A módszer sikerének kulcsa a minél valósághűbb képi megjelenésben rejlik. Például annak a betegnek, aki fél a magasban, egy virtuális lift segítségével újra és újra ilyen jellegű "szédítő" szituációt lehet teremteni, amíg meg nem szokja, és normálisan nem tudja kezelni a helyzetet. Hasonlóképpen azok, akik nem képesek emberek előtt nyilvánosan beszélni, vagy akár másokkal kapcsolatot teremteni (szociális fóbia), egy virtuális előadóban vagy partin gyakorolhatják ezt.
Az alkalmazás másik területe a fájdalomcsillapítás, amit súlyos égési sérülést szenvedett gyerekekkel próbáltak ki. A gyerekeket hóval borított virtuális világba helyezték, ahol már a hideg "látványa" is elégnek bizonyult ahhoz, hogy agyuk úgy érezze, fájdalmuk enyhült. (Az eredményt a műszeres mérések is alátámasztották.) Szintén gyerekekkel foglalkozott a virtuális osztályterem program, amelyben a tanulással nehezen megbirkózó, figyelemzavaros gyerekeket vizsgálták.
Végül a kábítószerfüggés és más addiktív betegségek kezelésében is fontos szerephez jut a virtuális valóság. Dohányosok és alkoholisták virtuális bárban történő kezelése során kimutatták: ezzel a módszerrel fokozatosan elérhető, hogy a betegek megtanuljanak ellenállni azoknak a körülményeknek, szituációknak (például egy nyitott sörös üveg vagy egy csomag cigaretta közelsége), amelyek erős vágyakozást váltanak ki belőlük.
Hogyan működik?
A virtuálisvalóság-terápia során szintetikus 3D-elemek, panorámafényképek és videók segítségével elérjük, hogy a beteg úgy érezze, jelen van egy adott helyszínen. A teljes jelenlét élménye elhiteti az aggyal, hogy nem az orvosi rendelőben, hanem máshol vagyunk. Más szóval a virtuális valóság segítségével a klinika elhagyása nélkül olyan világokba kerülünk, amelyek nyugalmat árasztanak, feladatok elé állítanak minket, esetleg éppen félelmeink legyőzését segítik elő. Ily módon átprogramozhatóvá válnak reakcióink, bevett szokásaink - a valós élet kockázatai nélkül, orvos által kontrollált és megismételhető körülmények között. A virtuális helyszínek gyakori változtatásával természetesen az is elérhető, hogy ne csupán egy konkrét szimulált környezetet szokjunk meg, hanem a kezelés után a valós életben is szembe tudjunk nézni problémáinkkal.
A 360 fokos panorámaképek különösen hasznos eszköznek bizonyulhatnak a mindennapi, otthoni használat során, például a hangulatok, kedélyállapotok, érzelmek befolyásolásában. Egy hosszú nap fáradalmait valamely távoli, csendes szigeten pihenhetjük ki, a virtuális folyó közepén csónakunkban ringatózhatunk az őserdő madarainak távoli hangját hallgatva, felmehetünk egy New York-i felhőkarcoló tetejére, vagy kiruccanhatunk az Északi-sarkra is.
Hardverforradalom és társadalombiztosítás
A virtuálisvalóság-terápia széles körű elterjedését meglepő módon a számítógépes játékok térhódításának köszönheti majd. A grafikus kártyákat, illetve személyi számítógépeket gyártó cégek ugyanis olyan "fegyverkezési versenybe" kezdtek, amelynek győztesei csakis a fogyasztók lehetnek. Egy ma átlagosnak tekinthető otthoni gép grafikai teljesítménye vetekszik az 5-10 évvel ezelőtti szuperszámítógépekével. A közeli jövőben lassan az otthonokban is megjelennek az olcsó, fejre szerelhető virtuálisvalóság-szemüvegek, a hardverháború csatazajának elültével pedig olyan eszközök maradnak a kezünkben, amelyek új, ma még talán el sem képzelhető szolgáltatások bevezetéséhez teremtik meg az alapokat. Így lehetséges, hogy a PlayStation nem a karácsonyfa alá fog kerülni, hanem a sarki patika polcára. Bosszankodni pedig csak azon fogunk, hogy az árát miért nem téríti meg százszázalékosan a társadalombiztosítás.
Takács Barnabás
Business Online ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A nemzetközi üzletek angol nyelven köttetnek
A világ munkavállalóinak negyede (27 százaléka) rendszeres kapcsolatban áll más országok dolgozóival. A magyar foglalkoztatottak ennél jóval kisebb arányban (14 százaléknyian) kapcsolódnak be a nemzetközi vérkeringésbe. Az üzleti világ leggyakrabban használt közös nyelve az angol, a munkavállalók kétharmada így tartja a kapcsolatot a külföldiekkel. E sorban második helyen a spanyol nyelv szerepel, 5 százalékkal. A más országokbeliekkel együttműködő magyar dolgozók fele kommunikál angol nyelven, 20 százaléka németül, míg 16 százaléknyian anyanyelvükön értetik meg magukat (utóbbi minden bizonnyal a környező országokban működő cégek képviselőivel lehet sikeres kapcsolattartási forma) – ezek a legfontosabb megállapításai annak a felmérésnek, amelyet az Ipsos készített a Reuters megbízásából 26 ország munkavállalóinak körében.
Budapest az ötödik legfertőzöttebb város
A Symantec Internetbiztonsági tanulmánya szerint Budapest az ötödik helyen végzett a világ legfertőzöttebb bothálózataival rendelkező városai közöt.
Globális szoftverkalózkodást vizsgáló felmérés a 2011-es évről
Világszerte a számítógép felhasználók több mint fele (57%) használ kalózszoftvereket. 31%-uk minden esetben, többnyire, vagy alkalomadtán, míg 26% ritkán teszi ezt. Ez csupán néhány adat a BSA kilencedik globális felméréséből, amelyet világszerte majd 15 000 felhasználó bevonásával végeztek.



