Prim Hírek

A kormány támogatja a határon túli magyarok kulturális anyagainak digitalizációját - jelentette be Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, a nagyváradi rendezvény fővédnöke. Az információs társadalom nem kényszer, hanem lehetőség, amely újraegyesítheti a határokon túl és az anyaországban élő 15 millió magyart - húzta alá a tárcavezető, aki igyekezett hangsúlyozni, hogy az internet gazdasági és emocionális értelemben is javíthatja a magyarok életminőségét, versenyképességét, gazdagítja az egyéneket és a társadalmat.

Az informatikai miniszter a nagyváradi konferencia végén jelentette be, hogy újabb önálló testület jön létre. Az MA-ITT, vagyis a Magyarság az Információs Társadalomban Testület a Magyar információs társadalom stratégiában (MITS) önálló fejezetként szereplő feladattal, a határon túli támogatások ügyével foglalkozik, illetve az együttműködési lehetőségek feltérképezésben is segédkezik majd. Kovács Kálmán kifejtette: bízik benne, hogy az MA-ITT hatékonyan működő, a határokon átívelő technológiai fejlődést, modernizációt átfogó programokkal segítő testület lesz. Az informatikai tárca vezetője arról is beszélt, hogy a fiatalok számára indított e-Magyarország program keretében megvalósított internetes tábort jövőre várhatóan négyezer kamasz keresi fel, és közülük mintegy ezer határainkon túlról érkezik majd.

A miniszter kitért rá, hogy az előreláthatólag 2005 közepéig valamennyi hazai egyetemen és főiskolán kiépülő e-Magyarország klubpontokkal párhuzamosan egy határon túli klubhálózat építése is megkezdődik. Csepeli György szociológus, az IHM politikai államtitkára előadásában egy online térinformatikai rendszeren alapuló adatbázis felállításáról beszélt, amely a térség népességével kapcsolatos kérdésekre is választ adhat. Például a digitális térképen bejelölhető, hogy hol voltak etnikai konfliktusok, és ezáltal levonhatók a szükséges konzekvenciák.

Az államtitkár néhány konkrétummal is szolgált a miniszter által említett digitalizációval kapcsolatban. Bejelentette, hogy már 2004-ben digitalizálni kívánják a marosvásárhelyi Bolyai-hagyatékot.

Kovács Kálmán (természetesen digitális formában) magával hozta Kovács László külügyminiszter videoüzenetét is, aki azt hangoztatta, hogy a jövő az információs társadalomé, mert a határátkelők fizikailag ugyan elválasztják a népeket, de a világháló segítségével áthidalható a földrajzi távolság. A külügyminiszter szerint az internet a szórványmagyarság kommunikációját nagyban megkönnyítheti.

Bezárkózás vagy modernizáció?

Markó Béla, a legnagyobb határon túli magyar szövetség, az RMDSZ elnöke ugyancsak felszólalt a rendezvényen, illetve a magyar informatikai miniszterrel közösen sajtótájékoztatót is tartott az eseményt megelőzően. "A romániai magyarság számára a bezárkózás és a modernizáció dilemmája még nem oldódott meg, kérdés, hogy a jövőben skanzennek fogjuk-e tekinteni Erdélyt, vagy helyette képesek leszünk modernizálódni" - mondta az RMDSZ székházában tartott beszélgetésen.

Maga a konferencia és az azt megelőző üzletember-találkozó egyaránt a határon túli magyarok információs társadalomban betöltött szerepét, feladatait és lehetőségeit állította a középpontba. A romániai befektetési projekteket egy füzetben összegezték, amelyet az első napon megtartott üzletember-találkozón kiosztottak a jelen lévő érdeklődőknek. A projektek között szép számmal akadnak olyanok is, amelyek az informatikához kötődnek.

Többek között felszólalt Lednitzky Péter az idén tízesztendős ITD Hungary képviseletében, Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke, továbbá Reményi Zoltán, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója. Mindannyian a vállalkozói szféra szerepéről, lehetőségeiről, az információs társadalom gazdasági versenyképességéről tartottak előadást, élénkítendő a román-magyar üzleti kapcsolatokat. Kóka János egy fontos bejelentést is tett: elmondta, hogy az IVSZ kész határon túli vállalkozásokat is felvenni tagjai közé.

Határon túli helyzetkép

A zárónapi konferencián több felszólaló foglalkozott a határon túli magyarság informatikai ellátottságával. Mint elhangzott, az egyes határon túli területeken élő magyarok igen eltérő technikai lehetőségekkel rendelkeznek. Van, ahol szinte egyáltalán nem tudják elérni az internetet, és van, ahol a világháló használata már a mindennapok szerves része. Például az ausztriai Burgenlandban vagy az USA-ban élő magyarok napi gyakorisággal használhatják az internetet, nem így például északkeleti szomszédunknál, Ukrajnában, ahol a lakosság alig több mint egy százaléka vallja magát rendszeres nethasználónak. A döbbenetes adatot Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola elnöke ismertette. Az ukrán kormány beindított ugyan különböző modernizációs programokat, de azok még most vannak kibontakozóban. Az internetezők főleg az oktatási intézmények érdeklődő diákjai közül kerülnek ki, akik elsősorban játékra használják a hálót. Ukrajnában a minimálbér és az átlagkereset rendkívül alacsony, az otthonról történő internetezést kevesen engedhetik meg maguknak (már ahol technikailag egyáltalán lehetséges).

Orosz Ildikó köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért a Sulinet program keretében számítógépeket juttat az elmaradott térség oktatási intézményeinek, és ezáltal elősegíti a kárpátaljai magyarok felzárkózását.

Z. Karvalics László, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ igazgatója egy olyan tanárcsereprogramot ajánlott, amelynek keretében hazai szakemberek taníthatnának információs társadalommal kapcsolatos tárgyakat a különböző határon túli oktatási intézményekben. Mindez azért nagyon fontos, mert elősegíthetné, hogy a közeljövőben egyre több színvonalas informatikai kar induljon be az ottani egyetemeken.

A rendezvény egyik különlegessége volt, hogy az IT-modellek konferenciasorozat során első alkalommal élő internetes adás segítségével is követni lehetett az eseményeket.