Prim Hírek

- Külföldön bevett szokás, hogy a rendkívüli népszerűségnek örvendő médiaszereplőknek saját honlapjuk van. Önnek nincs ilyen, sőt a Favágók zenekarnak sincs. Nem hiányzik?

- Egy színvonalas honlap frissítése, a kapcsolattartás a látogatókkal nagyon nagy munka, és elég felelősségteljes is. A folytonos odafigyelés biztosan nem férne bele az időmbe. És azért büszke lehetek: a keresők számtalan találatot adnak a nevemre. Sőt ha azt írjuk be, hogy "Vágó" és "Kofi" akkor egy olyan oldalra bukkanunk, amelyen Kofi Annan ENSZ-főtitkárral együtt említenek egy tanulmány kapcsán, amelyet Almár Iván csillagász professzorral írtunk. A műsoraimmal párhuzamosan jó néhány fórum elindult, és működik máig, valamint rengeteg velem készült interjú is megtalálható a hálón, úgyhogy nem panaszkodom.

- Szemmel láthatóan jólesik Önnek ez a fajta jelenlét a virtuális térben. Egy újabb esély a halhatatlanságra?

- Ez azért túlzás, de tényleg jólesik. Viccből még a sztártőzsdehonlapot is gyakran megnézem, hogy éppen hol állok az ismert emberek ranglétráján. A kép folyton változik, legutóbb lehagytam Bajor Imit... Szórakoztató követni az állást. Ennél azonban fontosabb, hogy például az ezoterikus tanokkal foglalkozó X-Aknák című műsorom kapcsán máig működnek a fórumok, amelyekben naponta vitáznak a nézők. Pedig az már régen volt. Sőt a site többi fóruma közül ez az egyetlen, amely igazán él, be is telt egyszer. Más témákban jó, ha húsz hozzászólás érkezett, mielőtt meghalt a párbeszéd. Említhetném egy régebbi online vetélkedőm példáját: az Átvágók fóruma ma is élő közösséget tart egyben. Ez igazán jó érzés.

- Műsorvezetőként hogyan változott meg az élete, amióta egy kattintásnyira van attól a sok információtól és szolgáltatástól, amelyet az internet kínál?

- Egyértelműen más lett a kapcsolatom a közönséggel, mint korábban. Mostanában a Legyen Ön is milliomos! címére kapok rengeteg levelet, de a saját RTL-es postafiókom is napról napra megtelik nézői üzenetekkel. Egy átlagos reggelen húsz-harminc e-mailt olvasok el.

- Válaszolni is van ideje?

- Általában igen. Persze ez is megváltozott. Míg régen külön programot jelentett a levelek megválaszolása, ma néhány kattintás, pár leütés, és meg is vagyok vele. Tíz ujjal, vakon gépelek - ezt még akkor tanultam, amikor műszaki szakfordítóként dolgoztam. Persze csak azokra a levelekre válaszolok, amelyekre érdemes. Szerencsére legtöbbször a műsorokkal kapcsolatos felvetést, kritikát kapok, ezekre szívesen reagálok érdemben. A levelek egy részében gratulálnak a nézők, ami nagyon jólesik. A maradék viszont sajnos durva beszólás. Az ilyenekre nem vagyok hajlandó reagálni. Legutóbb például valaki politikai okokra hivatkozva azt írta, hogy ha találkozna velem, pofán vágna. Végső soron megbocsátó vagyok, ezen a stíluson inkább mosolygok. Akárhogy is, az e-mail egyik hozadéka, hogy az emberek névtelenségbe burkolózva szabadabban nyilvánítanak véleményt.

- Előfordul, hogy Ön is inkognitóban teszi ezt?

- A műsoraimmal kapcsolatos fórumokban a saját nevemet használom, és az RTL-es e-mail címemet adom meg, így bárki ellenőrizheti, hogy én valóban én vagyok.

- Más fórumokba is írogat?

- Politikai, közéleti kérdésekben is rendszeresen hozzá szoktam szólni a beszélgetésekhez.

- Mindig ugyanazon a néven?

- Mondjuk úgy, hogy minden fórumban van egy állandó nevem. Egyrészt alig található olyan hely, ahová Vágó István néven nem regisztrált már valaki más. És hogy miért nem árulom el, ki vagyok a mindennapokban? Egyszer egy fórumon valaki azt bizonygatta, hogy azért kellene elfogadni az ő álláspontját, mert ilyen-olyan diplomái vannak, és ekkora meg akkora nagy ember. A többiek kioktatták, hogy itt nem ez a fontos, hanem az érvek. Szerintem sem az a fontos, hogy ki kicsoda a való életben, hanem maga a vita, amiből - ha kulturáltan zajlik - sokat lehet okulni.

- Ezek szerint kedveli, hogy arról, amiről Vágó Istvánként nem, vagy csak nagyon szigorú formában nyilatkozhat, az internetes fórumokban szabadon elmondhatja a véleményét. Előfordul néha, hogy indulatoskodik?

- A televíziók igen szigorú munkáltatók. Általában elvárják, hogy műsorvezető lévén ne nagyon vegyek részt olyan - esetleg politikai - vitákban, amelyek megoszthatják a nézőket. Az internetes fórumokban még az is előfordul, hogy merészebben odamondok valamit, persze nem a durva szavak szintjén. Szeretek vitatkozni, érvelni, és ha valakinek a hozzáállása már nagyon idegesít, annak egy kicsit nekimegyek.

- A kapcsolattartáson, kommunikáción kívül mire használja még az internetet?

- Rengeteg területen megkönnyíti az életemet. Minden külföldi utamat a hálón kezdem. Repülőjegyet, szállást foglalok, és online is fizetem ki. Ha autóval megyek, akkor útvonaltervezőt használok. Még azt is megnézem, hogy amikor majd ott leszek egy külföldi városban, hová érdemes elmenni, mit játszanak a színházak, mi a koncert- és kiállításkínálat. Ezenkívül nagyon sok információhoz jutok az internet segítségével a napi eseményektől a telefonszámokon át a lexikális tudásig.

- Említette az online fizetést. Előfordul, hogy vásárol is a világhálón?

- Igen, elsősorban CD-ket, DVD-ket. Mindent meg lehet találni, bár néha nem könnyű. Ebben az esetben is igaz az internet alapszabálya: tudni kell keresni.

- A televíziós munkájában milyen oldalak segítik?

- Az X-Aknákhoz például nagyrészt a neten gyűjtöttem érveket egy-egy ezoterikus jelenség mellett és ellen. Vagy például amikor olyan levelet kapok, hogy a "milliomosban" az egyik választ a néző szerint rosszul adtuk meg, azonnal valamelyik online enciklopédiához fordulok. Ezenkívül rendszeresen böngészem a nagy televíziók és műsorkészítők honlapjait; így tudok naprakész lenni, hogy mi folyik a médiaiparban. Szerintem forradalmi helyzet uralkodik az információk hozzáférhetőségét illetően: az ember elkezd szörfözni, és a saját maga által felállított stratégia alapján találja meg az őt érdeklő dolgokat. Egy könyvet még nem megerőltető levenni a polcról, no de a következőt és a sokadikat? Arról nem is beszélve, hogy azok talán már fent sincsenek a polcon.

- Nem fél attól, hogy valamilyen információ nem megbízható a hálón?

- Szerintem ma már a könyvek sem feltétlenül hitelesek, hiszen bárki írhat bármiről, ha talál hozzá kiadót. Persze az interneten résen kell lenni, mert oda aztán végképp könnyű feltenni akármit. Szoktam mondani a feleségemnek, hogy csak olyan gyógyszert vegyen be, amelynek a gyártója azon a területen már bizonyított. Így van ez a neten is. Első körben már a keresőben megnézem a honlap címét, és annak alapján próbálok biztosra menni. Ha az oldal üzemeltetője hitelesnek tűnik, kevesebb fenntartással viszonyulok ahhoz, amit megtudok. Ellenőrizni persze sosem árt.

- Nem zavarja, hogy az igazán megbízható dolgokért egyre inkább pénzt kérnek a neten is?

- Azok az enciklopédiák, szótárak, térképek, újságok, amelyeket nap mint nap használok, ingyenesek és megbízhatók. A szerzői jog kérdését viszont nagyon komoly problémának látom. Azt gondolom, hogy ha valamelyik könyvemet meglátnám a hálón, nagyon dühös lennék, és mindent elkövetnék a jogsértők ellen. Sajnos nem biztos, hogy eredménnyel járnék. Az MP3-ról meg egyszerűen az a véleményem, hogy bizonyos értelemben a zene halálát okozza. A kiadók, ha nem tudnak megfelelő mennyiségű lemezt eladni, nem fektetnek majd pénzt új anyagok előállításába. Ilyen egyszerű, de ez engem elszomorít.

- Beszéljünk kellemesebb témákról: játszani is szokott a kibertérben?

- Igen, rendszeresen. Az online műveltségi játékokat szeretem, egyik nagy kedvencem a Jeopardy!, a Mindent vagy semmit! amerikai, netes változata. Nagyon érdekes, hogy játékostársaim a világ távoli pontjairól verbuválódnak össze, és ilyenkor látszik, hogy a műveltség mennyire mást takar mondjuk egy Fülöp-szigeteki résztvevő esetében, mint egy amerikai vagy európai játékosnál. Néha nekem is kinyílik a bicska a zsebemben, amikor a sokadik amerikai szappanoperás kérdés következik, de persze nem csak ilyenek vannak. A "scrabble" típusú, betűkkel, szavakkal kapcsolatos játékokat is szeretem. Egyébként pedig, ha mindennel elkészültem a gépen, és már a hálóról is lejöttem, mielőtt végleg felállok, biztosan játszom egy Admirálist búcsúzóul.

- Egy időben Ön is feltűnt a világhálón mint virtuális játékmester.

- Eddig két ilyen ötletemet valósítottam meg. Szerintem egy online vetélkedő akkor jó, ha nem a nyereményről szól. Inkább nyújtson kikapcsolódást, művelődési lehetőséget, és adott esetben legyen alkalom az ismerkedésre hasonló gondolkodású emberek számára.

- Vagyis a közösségformálás...

- Ezek a játékok már nem működnek, s mégis, akárcsak az X-Aknák esetében, a kapcsolódó fórumokon hatalmas élet zajlik azóta is. Az ilyen műveltségi vetélkedőkre az interneten egyértelműen van igény. A Legyen Ön is milliomos! nézői gyakran felvetik, hogy miért nincs valami hasonló a hálón, sőt sokan próbálkoznak konkrétan a "milliomos" valamiféle online megvalósításával. Ezt persze a játék tulajdonosai nem nézik jó szemmel. Mindazonáltal nagyobb országokban létezik a játék netes változata is. Nálunk, úgy tudom, az RTL nem tervezi az elindítását.

- Az Ön játékai hasonló okok miatt kerültek le a hálóról?

- Úgy látszik, nálunk üzleti alapon egyetlen szolgáltatónak sem éri meg műveltségi vetélkedőt üzemeltetni a világhálón, másképpen meg valamiért nem érdemes... Pedig a korábbi próbálkozások azt mutatják, hogy az online játékok sok embernek kínálnak értelmes szórakozást, és ha igényük van rá, egyfajta közösséget is.

Karginov Allen - Szalay Dániel