Szoftverszabadalom: A Magyar Feltalálók Egyesülete ellenzi a tüntetést!

Dr. Vedres Andrásnak, a Magyar Feltalálók Egyesülete főtitkárának véleménye a szoftverszabadalommal kapcsolatosan

forrás Prim Online, 2004. augusztus 23. 13:41
A Prím Online a napokban Somogyi Péterrel, az FSF.hu Alapítvány aktivistájával, a szoftverszabadalmak elleni tüntetés főszervezőjével készített online interjút. Az írásban elhangzottakkal kapcsolatosan megkaptuk Dr. Vedres Andrásnak, a Magyar Feltalálók Egyesülete főtitkárának is a véleményét, melyet az újraközölt, eredeti interjú szövegébe illeszttettünk vastag, dőlt betűvel kiemelve.
P.O.: Kezdjük az elején, mi az a szoftverszabadalom?

S.P.: - Így önmagában a szoftverszabadalom nem sokat jelent. Ez inkább egy gyűjtőszó, a szoftvereket érintő szabadalmak hivatalos neve pontosabban: számítógéppel alkalmazott találmányok. Ez lehet egy-egy algoritmus, egy program-ötlet.

V.A.: A "szoftverszabadalom" rövid neve a számítógéppel alkalmazott találmányoknak, ami abszolut új, nem nyilvánvaló műszaki alkotás, olyan találmány, amelyre jellemző egy olyan számítógép-program, aminek szorosan vett műszaki alkalmazása van. Egy olyan program, amely csupán a számítógép operációs rendszerében hat (nem "lép ki" abból) továbra sem lesz szabadalmaztatható, azt a szerzői jog védi.

Mondjunk akkor erre egy példát! Miről is van szó?

- A szoftverszabadalomra egy közismert példa a dupla kattintás vagy az ajándék megrendelése interneten keresztül. Mindkét esetben egyszerű, bárki által könnyen kidolgozható és elérhető ötleteket szabadalmaztattak.

V.A.: A példa szerintem igy csúsztatás, hamis. Közismeret dolgokra sehol nem adnak szabadalmat, mert ami közismert az nem új. Egyébként a "bárki által könnyen kidolgozhatóság" nem zárja ki a szabadalmi oltalmat. Az ötlet önmagában nem lehet tárgya semmilyen oltalomnak, még szerzői joginak sem. Az ötlet nem más, mint egy hirtelen támadt (meglepő) gondolat (l. értelmező szótár!).

Nézzük akkor a másodikat, az ajándék rendelését. Mit takar ez a szabadalom? Van-e negatív hatása a fejlesztőkre nézve?

- Az ajándék rendelésének szabadalma a rendelés elektronikus lebonyolításának a lépéseit tartalmazza, egy olyan lépéssorozatot, amelyre a legtöbb webáruház készítője magától is rájön. De az ajándék rendelése csak egy a sok olyan szabadalomból, amely a legtöbb mai webáruház nagy részét lefedi. Az ilyen szabadalmak nem csak az elektronikus kereskedelmi rendszerek fejlesztőinek jelentenek terhet, hanem a vásárlóknak is, hiszen a találmány licencdíját végső soron a vásárlóknak kell megfizetniük. Ez magasabb szoftver- és termékárakhoz vezethet. De ami a licencdíjaknál is rosszabb: a fejlesztők nem vághatnak bele egy termék fejlesztésébe anélkül, hogy mind a 30 000 (európai) szabadalmat átnéznék. Ez rettentő sok munkával jár, arról nem is beszélve, hogy ez sokszor lehetetlen feladat egy kis- vagy középvállalkozás számára.

V.A.: Amire a hatóság egy államban szabadalmat ad, azt hasznosítani csak a szabadalmas engedélyével lehet. Használni, azomban bárki szabadon használhatja. Ez a mai kor legfontosabb, egyetlen megengedett monopóliuma, ami garantálja az innovációt. Az innováció alapja pedig a szabadalmazott találmány. Iparjogvédelem nélkül senki sem fog költséges fejlesztésbe, gyártásba és kereskedésbe. Mert másolni, bitorolni minden következmény nélkül könnyű! Nem 30 ezer, hanem több mint 30 millió szabadalmat kell átnézni egy fejlesztőnek döntése előtt. Ez a mai info-technikával jó esetben percek alatt megy. A módszer közismert: internetes adatbázisok ( http://pipacsweb.hpo.hu ez 220 ezer magyar szabadalom http://ep.espacenet.com/search97cgi/s97_cgi.exe?Action=FormGen&Template=ep/en/quick.hts ez 30 millió nemzetközi)
és jó keresőszók használata és egy csepp ész...

Ez a probléma csak a szabad szoftvert érinti, vagy a kereskedelmi szoftvereket is?

- A szabad szoftverek licencfeltételei olyanok, hogy megengednek olyan terjesztést is, amelyhez nem köthető pénzforgalom (ingyenes letöltés, másolás). Ennek következtében lehetetlen beépíteni a nem létező termékdíjba a szabadalmi díjakat, így gyakorlatilag megszűnik a szabad szoftver. Már ez egy jelentős szektor, hiszen például a webes kiszolgálók 70%-a szabad szoftvert használ. De a probléma valójában nem csak ezeket a termékeket érinti, hanem gyakorlatilag minden olyan fejlesztőt, kis- és középvállalkozást, amelyik nem tud fenntartani egy jogi osztályt vagy nem engedheti meg magának a világszabadalom bejegyzését. Érdemes megnézni az árakat a www.mszh.hu címen, nem kis összegekről van szó! A multinacionális cégek megengedhetik maguknak, hogy dollármilliós keretből költsenek, sokszor kézenfekvő dolgok szabadalmaztatására, nekik ez nem tétel.

V.A.: Aki találmányára nem igényel szabadalmat, vagy azt nem tartja fent, annak a megoldása közkincs, azaz bárki által hasznosítható. Aki szerzői művet alkot, annak sem kötelező jogdíjat szedni. A szabadalmaztatás igen költséges, a szabadalom fentartása is az. Ezzel kényszerítik ki a hasznosítást. Ha van bevétel, akkor van miből fizetni a monopóliumot, ha nincs bevétel, akkor meg ne blokkolja senki mások esetleges hasznosítását. A szabad szoftver marad tehát szabad, a kereskedelmi szoftver jogi oltalma változatlan lesz a jövőben. A változás csupán annyi lesz, hogy a egy műszaki megoldás szoftverével együtt lesz szabadalmaztatható.

Azért csak felmerül a kérdés, hogy ha nincs szoftverszabadalom, akkor mivel védheti meg a feltaláló az ötleteit?

- Amennyiben az ötlet kielégíti a szabadalmaztathatóság feltételeit, akkor az ötleteit valóban csak így tudja megvédeni. Ha azonban olyan eljárásokról van szó, mint amelyek például az algoritmusok, akkor munkáját továbbra is meg tudja védeni, mégpedig a szerzői jogvédelem eszközeivel. Mire versenytársai kifejlesztenének egy terméket ugyanarra az algoritmusra alapozva, addigra az már valószínűleg rég túlhaladott lesz. A szoftveripar fejlődése mellbevágóan gyors, és a 20 éves monopóliumok (jelenleg ennyi ideig tarthat az oltalom) csak fékezhetnek a jelenlegi 18 hónapos átlagos fejlesztési ciklusokon.

V.A.: A védelemre mondottak bizony úgy vannak. Nem kötelező az oltalmat 20 évig tartani, lehet abbahagyni az egyre növekvő illeték fizetését.

Korlátozhatja-e a szabadalom birtokosa a szabadalom felhasználását? Tehát mondhatta volna-e azt a Xerox a Apple-nek, hogy az ablakkezelő rendszer a mi szabadalmunk, és semmi pénzért nem adjuk neked?

- A szabadalom tulajdonosa szabad kezet kap azzal kapcsolatban, hogy kinek és mennyiért licenceli a szabadalmat, így megteheti, hogy bizonyos köröket kedvezményez vagy kizár a szabadalmat használók közül. Ha a Xeroxnak szabadalma lett volna az ablakkezelő eljárásokra, akkor valóban megtehette volna, hogy csak a Microsoftnak ad licencet, az Apple-nek pedig nem. Ha megnézzük a történelmet, akkor egyértelmű, hogy egy ilyen eset évtizedekkel visszavetette volna a személyi számítógépek és szoftverek fejlődését.

V.A.: Ez bizony úgy van!

Mi a helyzet az EU-ban a szoftverszabadalmakkal? Tudtommal jelenleg nem engedi meg a törvény a szoftverszabadalmakat!

- Valóban, jelenleg a törvény betűje és szelleme nem engedi meg a programok szabadalmaztathatóságát, sem a matematikai algoritmusok, eljárásokét sem. Azonban mára a gyakorlat jelentősen eltér a törvénytől, az EPO (Európai Szabadalmi Hivatal) utóbbi években kifejtett tevékenysége okán. Ezért nagy a nyomás a törvényhozásra, hogy a már "de facto" létező bejegyzések "de jure" is legitimmé váljanak. Ezért, és a szabadkereskedelem miatt merült fel az igény a USPTO-hoz és az amerikai szabadalmi törvényekhez való igazodásra. Azonban ez utóbbinak ismert hibáira az EU jelenlegi direktívája nem kínál megoldást.

V.A.: Nem késlekedhetünk a szofvertalálmányok megengedésével, mert lemarad az öreg kontinens az üzleti versenyben!

Az általatok augusztus 24-ére tervezett tüntetés tehát a tervezett törvénymódosítás ellen szól? Mivel lennétek elégedettek?

- A jelenlegi tüntetés célja, hogy az irányelvjavaslatba kerüljenek vissza azok a fékek és biztosítékok, melyeket az egyszer már tartalmazott, és amelyeket az EU parlamentje már egyszer megszavazott. Sajnálatos módon idén tavasszal a direktívából kikerültek a fékek, ezért azt kérjük, hogy Magyarország vonja vissza a jelenlegi, módosított direktívát támogató voksát. Ezzel a direktíva ismét átdolgozásra kerülne, és visszakerülhetnének a biztosítékok. Számunkra megfelelő lenne, ha a németek által javasolt és a törvényjavaslatban egyszer már szereplő pontosítások visszakerülnének, melyek egyértelműen meghatároznák a szabadalmaztathatóság feltételeit.

V.A.: A módosított szöveg is elfogadható. A hozzájárulásunk visszavonása történelmi bűn lenne, és erkölcsileg kárt okozna nekünk új tagoknak. A hazai feltaláló társadalom (amely eddig már közel 200 szoftveres találmányt szabadalmaztat) érdekeivel ellentétesek a tüntetés céljai.

Kik szervezik a tüntetést? Kinek az érdekében tüntettek? Kire számítotok?

- Számítunk minden szabadszoftver-fejlesztőre, felhasználóra és természetesen az érintett kis- és középvállalkozásokra is! A szervezést több civil szervezet vállalta fel: FSF.hu Alapítvány, FSN.hu Alapítvány, Magyar BSD Egyesület, a szervezésben továbbá segített nekünk a Zöld Pók Alapítvány és a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete is, és további szervezetek támogatása is kilátásban van. Kinek az érdekében tüntetünk? Talán a válasz túl fellengzős, de azt hiszem, végső soron minden számítógépet használó ember jól fog járni, ha mi most sikerrel járunk.

V.A.: A Magyar Feltalálók Egyesülete ellenzi, és nem tartja méltónak a tiltakozás eme formáját alkotó kollégáitól!

Dr. Vedres András


A MAFE hivatalos álláspontja:

"A Magyar Feltalálók Egyesülete támogatja "Az Európai Parlament és a Tanács direktívája a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalmáról" című dokumentumban körvonalazott lehetőséget az olyan számítógépprogramok szabadalmaztathatóságáról, amelyeknek van szorosan vett műszaki alkalmazhatóságuk. Ez a lehetőség életbevágó érdeke a hazai műszaki alkotó gárdának, és a hazai innováció összes szereplőjének. A számítógép-találmányok oltalma bevezetésének halogatása miatt Európa lemaradhat a gazdasági versenyben az USA mögött, ahol az ilyen szabadalmakat megengedi a törvény.

Egyes társadalmi szervezetek (a Magyar Tartalomipari Szövetség, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete, az FSF.hu Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért, az FSN.hu Összefogás a szabad szoftverek elterjesztéséért Alapítvány és a Magyar BSD Egyesület) ellenzik a szoftverek szabadalmi oltalmát. 

Érthetetlen, félreértéseken alapulhat és közérdek ellenes a felsorolt szoftveres társadalmi szervezetek tiltakozása a számítógép-találmányok szabadalmaztathatósága ellen. Ugyan is a tisztán csak egy számítógép működését irányító program változatlanul nem képezheti szabadalom tárgyát a direktíva szerint, az olyat az eddigiekhez hasonlóan szerzői jog védi majd a jövőben is. Tehát semmi károsodás nem éri majd a programozókat. Sőt, azok akik műszaki alkalmazással bíró szoftvereket alkotnak, műveik jogi védelme egy egységes (USA és az egész világ) iparjogvédelmi rendszer keretei között szilárdabb és biztosabb lesz mint jelenleg.

Felszólítjuk a Kormányzatot, hogy ne vonja vissza az EU Parlament és Tanács által kidolgozott direktívát korábban támogató álláspontját. Egy ilyen lépés történelmi szégyen lenne, mert csak elodázná az EU országokban a számítógép-találmányok szabadalmi oltalmának bevezetését, amely visszatarthatatlan szükségszerűség. Pontosan olyan mint korábban a gyógyszer, a növény vagy az állat szabadalmak bevezetése volt. "

szoftver ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Szakmai konferencián mutatkozik be a Quest IT felügyeleti szoftver

A díjnyertes Quest cég megoldásait mutatja be szakmai konferencián az amerikai szoftverház magyarországi képviseletét ellátó Ker-Soft Kft. szeptember 27-én 9 és 16 óra között a Larus étterem és Rendezvényközpontban.

2011. szeptember 24. 08:11

Dedikált e-könyv

Évek óta kísérleteznek az e-könyves világban a szerzői dedikálás megoldásával. Ez olyan terület, amelyben az e-könyv nem versenyezhetett a nyomtatott kiadványokkal. Egy kötet, benne az író saját kézírású ajánlása, nagy érték, nemzedékről nemzedékre megőrzik az ilyen becses darabot. Az elektronikus szöveg nem egy adott hordozóhoz köthető, hová is kerülne az autográf kézjegy? Nos, megvan a megoldás. A neve: Autograph Now.

2011. szeptember 18. 14:45

Az 50 legjobb iPhone alkalmazás – szórakozás

A játékok, utazással, életmóddal, zenével és fényképezéssel kapcsolatos iPhone alkalmazások után most bemutatjuk a Time szerkesztői által legjobbnak ítélt szórakozáshoz kapcsolódó applikációkat. (http://href.hu/x/fzym)

2011. szeptember 9. 10:14

Ingyenes tanulmány a hatékony call center üzemeltetéséről

A várakozási idő előzetes bemondásával jelentősen csökkenthető a call centerbe betelefonáló ügyfelek frusztrációja, de ha a közölt időtartam hosszabb, mint 5 perc, akkor nagy valószínűséggel elveszítjük az ügyfelet - többek közt ez derült ki a call és contact centerek területén immáron 15 éves építési és üzemeltetési tapasztalattal rendelkező NET’54 Üzleti Kommunikáció nemrég megjelent ingyenes tanulmányából.

2011. szeptember 7. 13:14

Számítási felhővel, érzékelőkkel és okostelefonokkal az ízletes mandarinért

A Fujitsu Limited és a Sowakajuen Co. Ltd. bejelentették, hogy megkezdték az infokommunikációs technológia mandarintermesztésben történő használatának helyszíni tesztelését Japánban. A projekt célja a kiváló minőségű, ízletes Arida Mikan fajtájú mandarin termesztésének támogatása.

2011. augusztus 28. 04:09

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Lezárult a 28. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat nevezése

2020. február 24. 11:45

Megjelent az NMHH 2020-as felügyeleti terve

2020. február 18. 10:35

Informatikai szakembereket keres az SAP Labs Hungary

2020. február 14. 10:33

20 éves Magyarország egyik legrégebbi email rendszere

2020. február 7. 09:03
online sportfogadás