Prim Hírek

Frits Bolkenstein, az EU belső piaci ügyekért felelős biztosa májusban még nagy lépésként minősítette a döntést, amely - mint mondta - fontos hozzájárulás az európai versenyképesség erősítéséhez. A kompromisszumos megoldás az Európai Bizottság szerint biztosítja, hogy a cégek valódi újításait szabadalommal lehessen védeni, és a szabadalom birtokosai a használat jogos díját megkapják. Ugyanakkor azt is szavatolja, hogy ezek a szabadalmak a szabad fejlesztőket ne gátolják munkájukban. A döntés szövegéből akkor az is világosnak tűnt, hogy a tényleges műszaki újdonságot nem tartalmazó programok a jövőben nem lesznek szabadalmaztathatók.

Az európai szabadalmi jog - ellentétben az amerikaival - azonban eddig kizárta a logikai termékek szabadalmát: ezek közé tartoztak az algoritmusok, a matematikai megoldások, a zene és a számítógépprogramok is. Eddig Európában a számítógépprogramokat a szerzői jog védte, ez azonban csak a meghatározott programozási kódokra terjedt ki, magára az ötletre vagy az eljárásra nem. A szoftverek szabadalmaztatásának lehetősége tehát már májusban karnyújtásnyi közelségbe került, bár a döntés uniós jogba történő átültetéséig azt még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, ami várhatóan az ősz folyamán történik meg. Annak a parlamentnek kell meghoznia a döntést, amely korábban már 21 módosítást tett az ügyben, például hogy a programokat csak bizonyos berendezéseken való alkalmazásra lehessen szabadalommal védeni. Így a mobiltelefon fogyasztásának csökkentésére megalkotott szoftvert csak a mobiltelefonoknál való felhasználásra lehessen szabadalmaztatni.

Magyar álláspont

A VT ülésén Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára felszólalásában elmondta: Magyarország egyetért azzal, hogy szükséges a terület egyértelmű közösségi szabályozása, ugyanakkor szorgalmazta, hogy a kis- és középvállalatok számára is kedvező javaslat szülessen.

A VT álláspontja egyébként már májusban is bizonytalan volt, a hozzászólásokat követően az ülésen módosították az elnökség által előterjesztett szövegjavaslatot. A minősített többséggel megszavazott új szöveg leszűkítette a szabadalmaztatható találmányok körét, kivéve abból a számítógépes programokat, a forráskódokat és a tárgykódokat.

Az akkori döntés értelmében kizárólag olyan esetben szabadalmaztathatók a szoftverek, ha azok valamilyen berendezéshez köthetők.

Mindezt Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter úgy kommentálta: megelégedésére szolgál, hogy a csatlakozás után meghozott első jelentős, informatikával kapcsolatos uniós döntés összhangban van a magyar érdekekkel, és tükrözi a tárca álláspontját. Az elnökség által benyújtott eredeti szövegjavaslat ugyanis széles körben lehetővé tette volna a számítógépekkel összefüggő találmányok szabadalmaztathatóságát. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium szakértői által kidolgozott álláspont szerint a magyar gazdasági érdekekkel az eredeti szövegtervezet ellentétes volt, mert az a szoftverek szabadalmaztathatóságának kiterjesztése révén versenyhátrányba hozhatta volna a kisebb szoftverfejlesztő cégeket, és hátráltathatta volna a nyílt forráskódú szabad szoftverek használatát.

Tüntetően

Azonban nem értenek egyet a hivatalos állásponttal az LME, az FSF, az FSN, a Magyar BSD Egyesület, a Zöld Pók Hálózat és a Netért Egyesület képviselői, akik megmozdulást szerveztek a szoftverszabadalmak ellen. Augusztus 24-én békés, már-már kedélyes tüntetésre került sor a Bem József téren, mintegy 500 résztvevővel.

Már a gyülekezés időpontjául kiírt 15.30-kor is szép számmal voltak jelen a tiltakozók: a szervezők által készített száz darab sárga póló mintegy öt perc alatt el is fogyott. Tapsvihar és éljenzés közepette hangzottak el az LME, az FSF, az FSN, a Magyar BSD Egyesület, a Zöld Pók Hálózat és a Netért Egyesület felszólalásai.

Balsai Péter, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének elnöke kiemelte: mindenképpen számítani lehet arra, hogy a jövőben lesznek szoftverszabadalmak, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy azokra vonatkozóan mikor és milyen szabályozás születik.

A szervezők szerint a VT által elfogadott módosítással az a legnagyobb gond, hogy az előkészítő bizottság számos fontos részletet törölt az eredeti javaslatból, s így már nem szerepel a dokumentumban, hogy a szabadalmaztatott találmánynak újnak kell lennie, mint ahogy az sem, hogy mindenképpen valamilyen természeti erőre kell hatnia. Ez utóbbi azért fontos kérdés, mert a jelenlegi változat úgy is értelmezhető, hogy a szabadalmak információkezelésre és üzleti folyamatokra is vonatkozhatnak.

Somogyi Péter az FSF.hu Alapítvány képviseletében hangoztatta, hogy a szoftvereket jelenleg is védi a szerzői jog, automatikusan és teljesen ingyenesen. Ezzel szemben a szabadalmak levédése igen költséges. Így az elfogadott javaslat miatt a multinacionális vállalatok jelentős előnyhöz jutnának a kisebb fejlesztőkkel szemben.

A Netért képviseletében Németh Attila elnök elmondta, hogy a szoftverszabadalmak nemcsak a szabad és ingyenes szoftverek fejlesztését tehetik lehetetlenné, de a számítógép- és internetfelhasználókat is hátrányosan érintik, mivel a garantált húszéves monopólium következtében lelassulhat a számítástechnika és a web fejlődése. Hátrányba kerülhetnek a fejlesztéssel foglalkozó cégek, azok dolgozói és ezáltal az egész magyar, valamint EU-s gazdaság.

Léggömbök

A tüntetés után a jelenlévők egyszerre engedték el sárga léggömbjeiket, majd a képviselők átadták petíciójukat Gottfried Péternek, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárának. A petíció lényege, hogy "Magyarország vonja vissza a szoftverszabadalmi irányelvjavaslatot támogató szavazatát, amelyet az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa 2004. május 17-18-ai ülésén adott le. A jelenlegi irányelvjavaslat ugyanis lehetővé tenné triviális ötletekre bejegyzett szabadalmak (pl. dupla kattintás az egérgombbal: USPTO6727830, ajándékvásárlás az interneten: EP927945) érvényesíthetőségét az Európai Unió területén. A jelenlegi direktíva a hatalmas szabadalmi portfólióval rendelkező multinacionális szoftveróriásoknak kedvez, amelyek újabb eszközt kapnának a feltörekvő versenytársak, illetve a szabad (ingyenes) szoftverek fejlesztői ellen. A szoftverfejlesztéssel foglalkozó magyarországi kis- és középvállalatoknak, azok felhasználóinak, illetve a szabad szoftverek fejlesztőinek és felhasználóinak az lenne kedvező, ha az irányelvjavaslatot átdolgoznák, és visszakerülnének bele azok a fékek és biztosítékok, amelyeket egyszer már tartalmazott, és amelyeket az EU parlamentje egyszer már megszavazott."

Az IHM a tüntetés után közleményben hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy átgondolt, a jogi és a gazdasági hatásokat, következményeket szem előtt tartó európai uniós szabályozás valósuljon meg a számítógépet alkalmazó találmányok szabadalmaztathatósága területén. Az irányelvtervezettel kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítására folyamatos egyeztetések folynak. Az IHM kezdeményezi az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó munkacsoportjának összehívását, amely felelős a magyar állásponttervezet előkészítéséért. Fontosnak tartja annak eldöntését is, hogy az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának májusi ülését követően kiadott irányelvtervezete összhangban van-e a fent megfogalmazott magyar érdekekkel, valamint a VT ülésén megfogalmazott elvekkel.

***

A Magyar Feltalálók Egyesülete ellenezte a tüntetést

A Prím Online a tüntetés előtt interjút készített Somogyi Péterrel, az FSF.hu Alapítvány aktivistájával, majd az elhangzottakra dr. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára reagált. A két szakember álláspontját egymás után szedve adjuk közre.

P. O.: - Kezdjük az elején: mi az a szoftverszabadalom?

S. P.: - Így önmagában nem sokat jelent. Inkább egy gyűjtőszó, a szoftvereket érintő, pontosabban a számítógéppel alkalmazott találmányok szabadalmának hivatalos neve. Ez lehet egy algoritmus, egy programötlet.

V. A.: - A számítógéppel alkalmazott találmányok rövid neve. Ezek teljesen újak, nem nyilvánvalóan műszaki alkotások, és jellemző rájuk egy olyan számítógépprogram, amelynek szorosan vett műszaki alkalmazása van. Az a program, amely csupán a számítógép operációs rendszerében hat (abból nem lép ki), továbbra sem lesz szabadalmaztatható, azt a szerzői jog védi.

P. O.: - Lássunk egy példát!

S. P.: - A szoftverszabadalomra közismert példa a dupla kattintás vagy az ajándékrendelés az interneten keresztül. Mindkét esetben egyszerű, bárki által könnyen kidolgozható és elérhető ötleteket szabadalmaztattak.

V. A.: - Ez a példa így csúsztatás, hamis. Közismert dolgokra sehol nem adnak szabadalmat, mert ami közismert, az nem új. Egyébként az, hogy "bárki által könnyen kidolgozható", nem zárja ki a szabadalmi oltalmat. Az ötlet önmagában nem lehet a tárgya semmilyen oltalomnak, még szerzői joginak sem. Az ötlet nem más, mint egy hirtelen támadt, meglepő gondolat (lásd értelmező szótár!).

P. O.: - Nézzük az ajándék rendelését! Mit takar ez a szabadalom? Van-e negatív hatása a fejlesztőkre nézve?

S. P.: - Az ajándék rendelésének szabadalma a rendelés elektronikus lebonyolításának lépéseit tartalmazza, egy olyan sorozatot, amelyre a legtöbb webáruház készítője magától is rájön. De ez csak egy a sok olyan szabadalom közül, amely a legtöbb mai webáruház nagy részét lefedi. Az ilyen szabadalmak nemcsak az elektronikus kereskedelmi rendszerek fejlesztőinek jelentenek terhet, hanem a vásárlóknak is, hiszen a találmány licencdíját végső soron a vásárlóknak kell megfizetniük. Ez magasabb szoftver- és termékárakhoz vezethet. De ami a licencdíjaknál is rosszabb: a fejlesztők nem vághatnak bele egy termék fejlesztésébe anélkül, hogy mind a 30 ezer (európai) szabadalmat átnéznék. Ez rettentő sok munkával jár, arról nem is beszélve, hogy sokszor lehetetlen feladat egy kis- vagy középvállalkozás számára.

V. A.: - Amire a hatóság egy államban szabadalmi oltalmat ad, azt hasznosítani csak a szabadalom tulajdonosának engedélyével lehet. Azonban bárki szabadon használhatja. Ez a mai kor legfontosabb, egyetlen megengedett monopóliuma, ami garantálja az innovációt. Az innováció alapja pedig a szabadalmaztatott találmány. Ipari jogvédelem nélkül senki sem fog költséges fejlesztésbe, gyártásba és kereskedésbe. Mert másolni, bitorolni minden következmény nélkül könnyű! Nem 30 ezer, hanem több mint 30 millió szabadalmat kell átnézni egy fejlesztőnek a döntése előtt. Ez a mai infotechnikával jó esetben percek alatt megtehető. A módszer közismert: internetes adatbázisok (pipacsweb.hpo.hu - 220 ezer magyar szabadalom, ep.espacenet.com - 30 millió nemzetközi szabadalom), jó keresőszók használata és egy csepp ész...

P. O.: - A szabadalom problémája csak a szabad szoftvereket érinti, vagy a kereskedelmi programokat is?

S. P.: - A szabad szoftverek licencfeltételei megengednek olyan terjesztést is, amelyhez nem köthető pénzforgalom (ingyenes letöltés, másolás). Ennek következtében lehetetlen beépíteni a nem létező termékdíjba a szabadalmi költségeket, így gyakorlatilag megszűnik a szabad szoftver. Már ez is egy jelentős szektor, hiszen például a webes kiszolgálók 70%-a szabad szoftvert használ. De a probléma valójában nemcsak ezeket a termékeket érinti, hanem gyakorlatilag minden olyan fejlesztőt, kis- és középvállalkozást, amely nem tud fenntartani egy jogi osztályt, vagy nem engedheti meg magának a világszabadalom bejegyzését. Érdemes megnézni az árakat a http://www.mszh.hu címen, nem kis összegekről van szó! A multinacionális cégek megengedhetik maguknak, hogy dollármilliós keretből költsenek sokszor kézenfekvő dolgok szabadalmaztatására, nekik ez nem tétel.

V. A.: - Aki a találmányára nem igényel szabadalmat, vagy azt nem tartja fenn, annak a megoldása közkincs, azaz bárki által hasznosítható. Aki műalkotást hoz létre, annak sem kötelező szerzői jogdíjat szedni. A szabadalmaztatás igen költséges, és a fenntartása is. Ezzel kényszerítik ki a hasznosítást. Ha van bevétel, akkor van miből fizetni a monopóliumot, ha nincs bevétel, akkor meg senki ne akadályozza mások esetleges hasznosítását. A szabad szoftver marad tehát szabad, a kereskedelmi szoftver jogi oltalma pedig változatlan lesz a jövőben. A változás csupán annyi, hogy a műszaki megoldás a szoftverével együtt lesz szabadalmaztatható.

P. O.: - Azért csak felmerül a kérdés, hogy ha nincs szoftverszabadalom, akkor mivel védheti meg a feltaláló az ötleteit?

S. P.: - Amennyiben az ötletek kielégítik a szabadalmaztathatóság feltételeit, akkor azokat valóban csak így tudja megvédeni. Ha azonban olyan eljárásokról van szó, mint például az algoritmusok, akkor munkáját továbbra is meg tudja védeni, mégpedig a szerzői jog eszközeivel. Mire a versenytársai kifejlesztenének egy terméket ugyanarra az algoritmusra alapozva, addigra az már valószínűleg rég túlhaladott lesz. A szoftveripar fejlődése mellbevágóan gyors, és a 20 éves monopóliumok (jelenleg ennyi ideig tarthat az oltalom) csak fékezhetik a jelenlegi 18 hónapos átlagos fejlesztési ciklusokat.

V. A.: - A védelemről elmondottak bizony helyesek. Nem kötelező az oltalmat 20 évig megtartani, abba lehet hagyni az egyre növekvő illeték fizetését.

P. O.: - Mi a helyzet a szoftverszabadalmakkal az EU-ban?

S. P.: - Jelenleg a törvény betűje és szelleme nem engedi meg a programok szabadalmaztathatóságát, sem a matematikai algoritmusokét, eljárásokét. Azonban mára a gyakorlat jelentősen eltér a törvénytől, az EPO (Európai Szabadalmi Hivatal) utóbbi években kifejtett tevékenysége okán. Ezért nagy a nyomás a törvényhozásra, hogy a de facto létező bejegyzések de jure is legitimmé váljanak. Ezért és a szabad kereskedelem miatt merült fel az igény az USPTO-hoz és az amerikai szabadalmi törvényekhez való igazodásra. Azonban ez utóbbinak ismert hibáira az EU jelenlegi direktívája nem kínál megoldást.

V. A.: - Nem késlekedhetünk a szoftvertalálmányok bejegyzésének engedélyezésével, mert az öreg kontinens lemarad az üzleti versenyben.

P. O.: - Az augusztus 24-ére tervezett tüntetés tehát a tervezett törvénymódosítás ellen szólt?

S. P.: - A tüntetés célja, hogy az irányelvjavaslatba kerüljenek vissza azok a fékek és biztosítékok, amelyeket az egyszer már tartalmazott, és amelyeket az EU parlamentje egyszer már megszavazott. Sajnálatos módon a direktívából idén tavasszal kikerültek a fékek, ezért azt kérjük, hogy Magyarország vonja vissza a jelenlegi, módosított direktívát támogató voksát. Ezzel a direktívát ismét átdolgoznák, és visszakerülhetnének bele a biztosítékok. Számunkra megfelelő lenne, ha a németek által indítványozott és a törvényjavaslatban egyszer már szereplő pontosítások visszakerülnének, amelyek egyértelműen meghatároznák a szabadalmaztathatóság feltételeit.

V. A.: - A módosított szöveg is elfogadható. Hozzájárulásunk visszavonása történelmi bűn lenne, és erkölcsileg kárt okozna nekünk. A hazai feltalálótársadalom (amely eddig már közel 200 szoftveres találmányt szabadalmaztatott) érdekeivel ellentétesek a tüntetés céljai.

***

Negatív forgatókönyv

Az Európai Szabadalmi Hivatalnál ma a törvény szelleme és betűje ellenére körülbelül harmincezer szoftverszabadalom van bejegyezve. A szoftverszabadalmi direktíva ezt a törvénytelen állapotot kívánja legalizálni. Lássunk néhány példát a bejegyzett szabadalmakra és azok hatására!

Folyamatsáv (EP 394169). Az egyes folyamatok előrehaladását jelző elem. Majdnem minden grafikus felülettel rendelkező szoftver használja (például a böngészők, miközben letöltenek egy oldalt).

A weboldalak tömörítése letöltés közben. Ezt a webszerverek legtöbbje alkalmazza a hálózat jobb kihasználása céljából.

A JPEG-tömörítés (több szabadalom). A JPEG és ahhoz hasonló veszteséges tömörítések elméleti alapja szabadalmaztatva van (az ehhez szükséges elméleti munkát Joseph Fourier, az 1768-ban született francia matematikus végezte el). Emiatt ma már a JPEG nem szabvány.

Az LZW-tömörítés (EP 129439). Ez a tömörítési mód - noha nem az egyetlen, és nem is a legjobb - több szabványos fájlformátum alapja. Ha bevezetik a szoftverszabadalmakat, nem lehet majd olyan szoftvert készíteni, amely GIF, Zip vagy PDF formátumot állít elő. A Gimp alapértelmezésben emiatt nem csinál GIF-képet. Következésképpen nem lehet majd szabadon hozzáférni az Magyar és az Európai Szabadalmi Hivatal által nyújtott PDF-állományokhoz sem.

TrueType betűkészletek (több szabadalom). Miért csúnyák némelyik Linux-felületen a betűk? Hát azért, mert azokat az algoritmusokat, amelyektől szépek lennének, az USA-ban szabadalom védi, és ezért azokat sokan kikapcsolják. Ezért van a Debian "non-US" verziójában jobb TrueType-motor.

CIFS. A Microsoft fájlmegosztó protokollját hívják így új nevén, azt, amelyet a Samba is implementál. Ezt is szabadalom védi, tehát ha bevezetik a szoftverszabadalmakat, minden Samba-kiszolgáló után adót kell fizetni a Microsoftnak.

Fül (EP 0689133). Az Adobe Systems Inc. bejegyezte a több lapból álló füles párbeszédablakot mint a 3D-megjelenítés egy formáját a számítógép képernyőjén. Ezt a módszert jelenleg több alkalmazás is használja (Mozilla, Opera, Netscape, Konqueror, Galeon, Phoenix, Safari stb.). A Microsoft Internet Explorer böngészőt azonban a szabadalom meggátolta a fejlődésben, hiszen az Adobe már sikeresen beperelte a Macromediát.

(Forrás: http://swpat.fsf.hu)