A magyarországi IT-piac nem elvetemült tolvajok gyülekezete

forrás Prim Online, 2005. május 19. 12:48
A tegnapi nap folyamán megjelent "Illegális szoftverhasználat: Közép-Európában a legrosszabb a mi eredményünk" cikkünkre reagált a Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda. A lapunkhoz eljuttatott közlemény:
„Elsősorban szeretnénk leszögezni, hogy a leghatározottabban elítélünk mindenféle szerzői jogsértést. A Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda immár tíz éves munkája, a rengeteg előadás és publikációnk e témában (már jóval a BSA magyarországi megjelenése előtt!) is bizonyíték erre. Ugyanakkor a félretájékoztatást és a kereskedelmi célú csúsztatásokat is el kell ítélnünk!

A BSA tájékoztatói után menetrendszerűen jelennek meg a fentihez hasonló címmel cikkek a hazai médiákban, amelyek arra engednek következtetni, hogy a magyarországi (nem csak számítástechnikai) piac elvetemült tolvajok gyülekezete. Ezt a kicsengést az alábbiakban röviden vázolt okok miatt a leghatározottabban vissza szeretnénk utasítani!

1. A BSA/IDC metodikája (http://www.bsa.org/globalstudy/loader.cfm?url=/commonspot/security/getfile.cfm&pageid=24342&hitboxdone=yes 12-15.
oldal) minimum megkérdőjelezhető: A szállított és működő számítógépek számát hazánkban csak erős közelítéssel lehet megbecsülni, az ilyen jellegű információk teljességének hiánya miatt. (pl. összeszerelt gépek, otthoni, külföldi anyacég által szállított gépek, stb.) A szállított szoftverekkel a helyzet nagyjából ugyanez. Nincsenek megbízható adatok. Pontosak pedig végképp nincsenek! Komoly értéket és darabszámot képviselnek a szintén kimaradt és megbecsülhetetlen belső fejlesztésű szoftverek, rendelésre készítettek, stb.

A gépekre – valójában - telepített szoftver mennyiségét és értékét pedig sokszor az IT vezetők sem tudják 100%-os pontossággal megmondani, nem egy piackutató cég és főleg nem összesítve egy egész ország szintjén.

A Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda idén pontosan tíz éve végez szoftverjogtisztasági felméréseket és ezen belül szoftverleltárakat a legnagyobb hazai cégeknél. Mindezek után, mint piacvezető és rangidős, ennyi év tapasztalatával sem mernénk jóslatokba bocsátkozni az egyes -általunk nem ismert- vállalatok számítógépén lévő szoftverek számáról és értékéről!

Tehát a metodika a "körülbelül" szorozva a "valamennyivel" osztva a "valószínűvel"...

Ebből messzemenő következtetést levonni egy ország szoftver-ellátottsági mutatójára minimum felelőtlenség.

2. Magyarországon nem csak játékok és a kommersz-dobozos szoftverek kerülnek forgalomba, de ettől darabszámban ugyan kétségtelenül elmaradó, értékben viszont "némileg komolyabb" tételt képviselő termékek is, mint pl. vállalatirányítás (SAP, Oracle, JD Edwards, Scala, stb.), hálózatmenedzselő szoftverek (Unicenter, Tivoli, ZEN, stb.), célszoftverek (atomerőmű, légiirányítás, BM, HM célszoftverei stb.), CAD/CAM rendszerek, termelésirányítás, stb. Ezek körében a jogtisztasági mutató viszonylag magasnak, úgy kb. 100%-nak mondható...

Ezen szoftverek licencdíja (vagy legalább ezek nagyságrendje) sejthető, és könnyen kiszámítható, hogy ezekkel szemben hány "dobozos" -irodai szoftver, vagy játék illegális másolása lenne "szükséges" a tanulmányban jelzett illegalitási mutatók eléréséhez. Nem kell nemzetközi piackutatónak lenni, hogy gyorsan belássuk ennek képtelenségét.

3. Szoftver nem csak a PC-ken van, de a szép számmal (és értékkel) meglévő mainframe gépeken is. Ezekről sem szólnak a statisztikák.

4. A BSA/IDC metodika általában szeret "elfeledkezni" arról, hogy szoftvert ma már elég sok helyen használnak, pl.: durván tíz millió mobiltelefonban, személygépkocsikban, televíziókban és mikrohullámú sütőkben, ATM-ekben, beléptető-rendszerekben, telefonközpontokban, stb.

A tanulmány metodológiája persze PC-ről beszél, de a címe csak egyszerűen "...global software piracy study".

A sajtó felelőssége így abban van, hogy ezeket leegyszerűsítő-általánosító kifejezéseket minden kritika nélkül átveszi, publikálja és így igenis téves képzetet kelt az olvasókban! Mindemiatt kérjük Önöket, hogy a fent nevezett cikkhez hasonló helyen és terjedelemben a "másik oldal" véleményét is publikálni szíveskedjenek, hogy olvasóik a teljes képet megismerhessék.”

Tőzsér Zoltán
Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda Kft.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Közel 50 millió forint EU-s támogatást kapott a MIDI Mobil ID Innovációs KFT.

2019. április 25. 11:05

2040-re már több elektromos autót helyeznek forgalomba, mint hagyományos járművet!

2019. április 17. 11:04

Van kedvenc webáruházad?

2019. április 9. 12:46

Elindult a jelentkezés a Nagy Digitális Kalandra

2019. április 2. 08:54
cloudappsportal.com