Megosztott maradt az Európai Parlament a szoftverszabadalom ügyében

MTI Sajtóadatbank, 2005. július 6. 08:35
Még mindig nagyon megosztottak az Európai Parlament képviselői az úgynevezett szoftverszabadalmi irányelvről - derült ki a témáról folytatott keddi strasbourgi plenáris vita után.
"A szerdai szavazás előtt még nem tudni, hogy a parlament javasolni fogja-e az irányelvben foglaltak visszavonását, módosítását vagy elfogadja azokat" - kommentálta a vitában elhangzottakat Herczog Edit (MSZP) magyar képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.

A jogszabály (amelyben megtévesztő nevével ellentétben nem az önálló szoftverek szabadalmaztathatóságáról van szó, hanem a számítógép felhasználásával is megvalósított találmányokéról) elfogadása már teret nyerni látszott az Európai Unió képviselőtestületében a jogi bizottságban júniusban lebonyolított sikeres szavazás után, de a nézőpontok továbbra is élesen eltérnek arról, hogy milyen mértékig kell szabadalmi védelmet biztosítani a szóban forgó találmányoknak. Erről elvben a szerdai szavazás során elfogadott vagy elutasított módosításokkal dönt a parlament.

Az EU-tagországok már márciusban jóváhagyták a tervezetet, és a szerdai parlamenti jóváhagyás nyomán az életbe is léphetne. Azonban ennél valószínűbb, hogy a voksolást még újabb egyeztetésnek kell követnie az uniós intézmények (leginkább az EP és a tagállamok) között.

A múltkori bizottsági szavazással párhuzamosan a harmincéves joghézag miatt egyre türelmetlenebb uniós ipari kis- és nagyvállalatok, kereskedelmi szövetségek és feltalálók az irányelv mielőbbi jóváhagyását és hatályba léptetését sürgették a szóban forgó találmányok látványos brüsszeli bemutatójával. Szerintük a jogszabály biztosítani fogja Európában a jelenlegi szabadalmi jogok átláthatóságát és egységesítését a számítógépen megvalósított találmányok vonatkozásában. Úgy vélik, ezáltal segítené az uniós szabály az unió vezető globális fejlesztő szerepét, munkahelyek teremtését, valamint serkentené a technológiaátadást és a tudás megosztását is.

Vedres András professzor, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára akkor elmondta: a jelenlegi jogbizonytalanság ellenére uniószerte már 30 ezer ilyen jellegű szabadalmat adtak ki, ez is mutatja a mielőbbi bevezetés szükségességét.

A mostani vitában felszólalva Herczog Edit azt hangsúlyozta: a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, csupán annak elismerését, hogy a modern világ a digitális információra és high-tech megoldásokra épül, és ezek a mindennapok szerves részét képezik. Úgy vélte, irányelv nélkül Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket.

Leszögezte, hogy versenyképességének növelése érdekében az EU-nak meg kell tudnia védeni az ott létrehozott tudást, ennek elsődleges piaci eszköze pedig a szabadalom.

A jelentés készítője, Michel Rocard azt hangoztatta, hogy a jogszabállyal egyszerre kell biztosítani az ötletek szabad mozgását, a verseny tisztaságát, illetve a kisebb közösségek védelmét a nagy nemzetközi cégekkel szemben. Leszögezte, hogy magára a szoftverre
immár senki nem kíván védettséget biztosítani, kivéve azt az esetet, amikor az elengedhetetlen, szerves része a találmánynak.

A vitában külön szerepet kaptak a kis - és középvállalatok, amelyek versenyképességének segítését mindkét tábor szem előtt kívánja tartani. Ám miközben a nagyobb szabadalmi kör mellett érvelők a szektor kutatási eredményeinek elismerését hangsúlyozták, a korlátozás hívei a cégek költségeinek csökkentését tartották fontosnak. A vita egy korábbi szakaszában Gyürk András és Szájer József (mindketten Fidesz-MPSZ) jelezték: fontos az európai szellemi
tulajdon védelme, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a kis-és középvállalkozások érdekeit figyelembe vevő javaslat szülessen.
Kulcsszavak: szabadalom EU

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Kevesen tudnak az adatból értéket kovácsolni

Az európai, közép-keleti és afrikai (EMEA) vállalatok átlagosan kevesebb mint 40 százaléka állítja magabiztosan, hogy jól bánik az adataival – ideértve azok kezelését, biztonságos tárolását, valamint az adatokból való információk kinyerését és felelős használatát. 

2019. június 19. 14:42

A Vodafone Csoport a Libra Association alapító tagjai között

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója bejelentette a Facebook kriptovalutáját, a Libra-t, amelynek célja, hogy könnyen elérhető pénzügyi szolgáltatásokhoz juttassa azt a több mint egymilliárd embert, akik nem férnek hozzá a hagyományos banki és pénzügyi szolgáltatásokhoz. A Libra-t a Libra Association elnevezésű nonprofit szervezet fogja kezelni, amely összesen 27 tagot számlál, köztük a Vodafone Csoportot. A Libra-hoz való csatlakozás összhangban van a Vodafone céljával, melynek lényege, hogy a jövő digitális társadalmában mindenki részesüljön annak előnyeiből. 

2019. június 19. 08:58

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Több mint 1000 milliárd forintot költenek el Magyarországon az e-kiskereskedelemben

2019. június 4. 11:26

GKI e-TOPLISTA: Magyarország legnagyobb forgalmú webáruházai

2019. május 28. 12:05

A Vodafone bemutatta, mire képes Budapest első állandó 5G bázisállomása

2019. május 23. 15:50

Magyarország első állandó, élő 5G bázisállomását indította el a Vodafone Zalaegerszegen

2019. május 20. 11:20
online sportfogadás