Prim Hírek

Az elemzők szerint mindinkább beágyazódhat az üzletbe az IT, amelyet – már megszokott szerepének részeként – az üzletvezetés menedzsel. Ebben az esetben azt egy tágabb értelemben vett üzleti folyamatként kell majd értelmezni.

Az üzleti intelligenciát, analitikus megoldásokat alkalmazó cégeknél az üzlet kezében van a marsallbot, a bevezetésüket célzó projekteknek – a kiépítésben és a működtetésben aktívan részt vevő IT-vel összhangban – már ma is az üzlet elvárásai szerint kell folyniuk. Fordított esetben a rendszer elveszíti vonzerejét az üzlet számára, s kihasználatlan marad a nem kis beruházásigényű, elvileg üzleti problémákat orvosló, de az informatika szájíze szerint üzembe helyezett rendszer. Végiggondolva, hogy milyen céllal indulnak az említett bevezetések, érthetővé válik a fenti eszmefuttatás.

Ismeretlen ismerős

Az egymástól sok tekintetben különböző vállalatok irányításához, a gyors és előrevivő döntések meghozatalához a mérleg-, az eredmény- és a cashflow-adatok mellett működésükre specializált kulcsmutatórendszerre van szükség. Mégis akadnak olyanok, akik számára idegenül hangzik az üzleti intelligencia kifejezés, nem is szólva annak tartalmáról és megvalósíthatóságáról. S bármilyen furcsán hangzik, ez így van jól. Ugyanis nem az a célravezető, ha a cégek vezetői egy üzletiintelligencia-megoldás bevezetését követelik a szállítóktól, hanem ha képesek megfogalmazni a működés mérhetősége iránti igényüket.

Fekete Gábor, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető igazgatója említ erre egy példát: „Az ügyfélérték romlásának okai nem tárhatók fel a hagyományos controllingeszközökkel, így felmerül a kérdés, hogy vajon milyen mutatószámok segíthetnek azt felderíteni. Ha a legrégebbi mutatószámok egyikeként a költség merül fel ludasként, annak összetevőire, majd végül az ügyfélhez kötődő folyamat költségeinek megfoghatóságára irányul a figyelem. Ehhez pedig a meglévő, ám különböző – értékesítési, pénzügyi, CRM stb. – rendszerekben tárolt adatokra kellene támaszkodni. Ahol szorgalmazzák az integrációt, ott a továbbiakban könnyebb az üzleti oldalt elkalauzolni a BI (Business Intelligence – üzleti intelligencia) alaprétege, az azonos szemléletmóddal tárolt adatokat tartalmazó adatbázis iránti elvárásig. Az ilyen forrásból nyert információkkal pedig előállíthatók a megfogalmazott probléma okait feltáró beszámolók."

A BI megértését és terjedését segítő terület lehet a tervezés is. A cégek nagy része ezt ma – jó esetben – a vállalatirányítási rendszerből kinyert adatokra alapozva, többnyire Excel-táblák átláthatatlan sokaságát kezelve végzi. Ezért a BI számára jó belépő lehet a vállalatokhoz az egy cikluson belül eredménnyel kecsegtető tervezés. „A következő tervezési ciklusnál tapasztalt szignifikáns javulás – a tervezési folyamat látványosan csökkenő átfutási ideje, a kevesebb emberi munkaóra és a tervadatok pontosabbá válása – tovább növelheti a BI-rendszer iránti bizalmat" – teszi hozzá tapasztalatai alapján Fekete Gábor. „A pozitív kezdetet követően gyakorlatilag megállíthatatlan az alkalmazással együtt jól vizsgázó, minimum egy OLAP-eszköz képében már jelen lévő új technológia vállalaton belüli terjedése."

Miért, mire?

Az ERP-rendszerek a monitorozást csak egy bizonyos mértékig, az elemzést korlátozottan, míg a visszacsatolást egyáltalán nem támogatják, így ezen a szinten a döntéshozók szakmai tapasztalataik alapján avatkoznak be a folyamatokba. Mivel a BI-megoldásoknál a fentiek adottak, az üzleti folyamatok az eredmények alapján optimalizálhatók. A BI tehát döntéscentrikus, minden eleme, minden benne lévő lehetőség az optimális döntéshozatalt szolgálja.

A piacon ma fellelhető megoldások az adatok eléréséhez, az adatelemzéshez, a hasznos és az irreleváns információk szétválasztásához, a kockázatkezeléshez és a döntéshozatalhoz nyújtanak támogatást. Alkalmazásukkal kiszűrhetők a legjobb beszállítók, a legprofitábilisabb ügyfelek és a minőségi problémák is, szegmentálhatók a vevők, de helyzetismeret-megállapításra és előrejelzésre is alkalmasak – mondta el az IDC idei üzleti intelligencia roadshow-ján a cég ügyvezető igazgatója, Komáromi Zoltán. Segítségükkel elemezhetők az esetleges áremelések hatásai, az ügyfelekkel kapcsolatos hitelezési kockázatok, a termékminőség hatása a szervizelési költségekre, valamint az adatbányászati szoftverek segítéségével például az ügyfelek jelenlegi viselkedéséből előre jelezhető lemorzsolódási szándékuk, s így az üzletileg fontos partnerek megtartása érdekében a cégek időben tehetnek lépéseket.

BI-trendek

Az IDC olvasatában a globális piaci trendek leginkább a versenypartnerségről, a felvásárlásokról szólnak, úgy az adatbázis-menedzsment, az ERP-rendszerek, mint a BI, az analitikai megoldások területén. Fokozatos az átállás az eszközökről az alkalmazásokra, ez utóbbiakkal mind több technológiai cég debütál – felvásárlás eredményeként vagy saját rendszert kifejlesztve – a piacon. Az analitikai alkalmazásfejlesztő platformok bővülő szolgáltatásokkal – metaadat-menedzsment, azonosítás- és jogosultságkezelés, adatminőség – az integráció irányába haladnak. A webszolgáltatási standardok is az integrációt szolgálják.

A technológiától az alkalmazások felé történő irányváltás komolyságát a piac két élmezőnybeli, eddig elsősorban technológiai szereplőként ismert vállalata, a SAS Institute és az Oracle alkalmazásfejlesztési törekvései is igazolják. Az alkalmazások térnyerése alapjaiban alakíthatja át – a projektek költségét s idejét is érintve – az eddig a tanácsadást előtérbe helyező BI-bevezetéseket. „A következő években várhatóan megváltozik az üzleti céloknak megfelelő alkalmazást egy adott, pl. OLAP technológián alapuló eszközrendszerre, szoftverre támaszkodva építő külső vagy belső tanácsadók szerepe" – mondja Fekete Gábor. „Míg mostanáig az üzleti problémát BI-bevezetéssel megoldani kívánó ügyfélnek a technológiai elemek sokaságát kellett integrálnia, ma már a gyártók oldalán jelennek meg a technológiai integráció egyes elemei, azaz mind többen kínálnak fejlesztés helyett testre szabást igénylő modelleket, prototípusokat, keretrendszereket."

A KFKI-csoportba tartozó IQSYS-től Sipos Ferenc a Gartnerre hivatkozva az analitikus alkalmazások megjelenése mellett az end-to-end megoldásokat generáló platformok és a suite-ok szétválásának irányába mutató trendet említette. A szakember a következő években előrelépést vár az adatminőség javításának technikájában, s véleménye szerint másodvirágzását éli, azaz újra felfutóban van az analitikus CRM és annak technikájaként az adatbányászat is. Az IQSYS Üzleti Intelligencia és Pénzintézeti Alkalmazások Divíziójának vezetője részben a korábban indokolt hardverigényt csökkentő új technológiák megjelenése miatt, részben az üzleti intelligenciával kapcsolatos tudásunk bővülése okán az adattárház-technikát már évekkel korábban alkalmazó ügyfelek várható megújulási törekvéseiben lát még üzleti lehetőséget.

Helyzetkép

Az IDC adatai szerint tavaly a világ cégei 15 milliárd dollárt költöttek üzleti analitikai alkalmazásokra, adattárházeszközökre, termelési BI-re, valamint technikai adatelemző szoftverekre. A hazai BI-, illetve analitikai szoftverpiac üdvöskéje most az adattárház, a jövő az analitikai alkalmazásoké. Az előző évhez képest 27 százalékos eladásnövekedéssel, meghaladva a 14 millió dollárt, 2004-ben is erős évet zártak a témában érintett hazai cégek. A bevételek 80 százalékán az itthoni nagy szoftverszállítók közül öt – köztük az Oracle, a SAS, a Cognos és a Business Object – osztozik. A vertikális piacok közül a banki, a biztosítói és a telekom a meghatározó, a korábbi évekhez képest csupán a sorrend változott. Az IDC szerint a kormányzati és a gyártási piac is reménykeltő.

Egy 2004 első harmadában végzett IDC-kutatás az új BI-alkalmazások beszerzésének okai között első helyen az adathozzáférés javítását említi, amit a folyamatok újabb funkcionalitással való támogatása követ. A termelékenység, a költséghatékonyság fokozása és a workflow javítása – közel azonos súllyal – adja a középmezőnyt, míg az utolsó két helyen az ügyfélkiszolgálás, az ügyfélkapcsolatok javítása és a szabályozásnak való megfelelés áll.

Felhasználási útmutató

Az alkalmazható technológiai BI-megoldások felhasználókör-függők – kezdte az üzletiintelligencia-megoldások felhasználók szerinti „besorolását" Fekete Gábor. Egy hagyományos OLAP-eszköz, költséghatékonysági szempontok miatt, nem alkalmas több ezer felhasználó kiszolgálására, de ez utóbbiak képzettsége, illetve kiképzési költsége is meghatározó. Nagy felhasználószámnál ezért kifinomult elemzőeszköz helyett egy viszonylag könnyen elsajátítható használatú vagy a cégen belül már ismert megoldás a célszerűbb. Az eszközválasztást az elemzés eredményét közvetítő csatorna is befolyásolhatja. A felhasználó által kezdeményezett aktív elemzés lényegesen költségesebb a paszszívnál, ezért nagyobb felhasználószámnál érdemes korlátozni a közvetlen adattárház-elérést. Ez esetben a rendszer „push" módon, automatikusan, gyakran előfizetésben meghatározott időközönként vagy üzleti események bekövetkeztének hatására proaktív módon küldi a felhasználó igénye szerinti riportcsomagokat.

Több szempontból is csínján kell tehát bánni az említett technológiákkal, eszközökkel, alkalmazásokkal, mert a projekt költsége és sikere függhet a kiválasztás során elkövetett hibáktól. Ezért mindig a megoldásra váró üzleti probléma alapján végzett felmérésre támaszkodva kell megtalálni, majd a jövőre nézve is megtervezni a megfelelő BI-rendszert.

Egy frissen alakult középvállalatnak például az üzleti menedzsment hagyományos kontrollproblémáit – tervezés, beszámolókészítés stb. – kell elsőként megoldania, majd jöhetnek a kifinomultabb elemzésekkel megválaszolható kérdések, s csak ezt követően lehet adatbányászatra gondolni.

A korábban alkalmazott módszerekről, technológiákról azonban nem kell a jelenleg favorizáltakra áttérni, csak mert azok megjelentek. Akik versenyhelyzetükből adódóan az újdonságokat mindig elsőként alkalmazzák, ezt ugyan megtehetik, de a jól működő, a célnak – esetleges fejlesztésekkel – még hosszú ideig megfelelő, időigényes kiépítésű és költséges rendszereket egyik napról a másikra lecserélni csak komoly költségmegtérülés-számítást követően érdemes.

Az alkalmazások megjelenésével tehát nem kell temetni az adattárházprojekteket. Sipos Ferenc ez utóbbiak felfutását prognosztizálja, kiemelten a fúziók következtében több ERP-rendszert üzemeltető vállalatok esetében, ahol a szabályozások által is szorongatott vezetés egyben kívánja látni működésüket. A szabályozások közül – a nagy számítás- és elemzésigény, illetve cégcsoportoknál a konszolidálás szükségessége miatt is – erős katalizáló szerepe volt a Baselnek. Jó példa a fentiekre a növekvő számú kelet-európai leányvállalatát adattárházalapon mihamarabb konszolidálni kívánó OTP. „Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a BI-piac egyik vezetője, az Oracle őszi konferenciáján Larry Ellison, a cég első embere által kijelölt, ezzel ellentétes technológiai irány sem" – teszi hozzá Sipos. „Az üzleti intelligenciára igent, az adattárházra nemet mondva az Oracle a fúziókat várhatóan 2012-re elkészülő Fusion Middleware technológiájával kívánja megoldani."

Platformszintű trendek

Az eszközöktől az alkalmazások irányába mutató trend mellett a jövőt jelentősen befolyásolhatja a portáltechnológiához való alkalmazkodás is. „A rendszer által kezdeményezett proaktív működést a BI-eszközöknek az internet irányába való elmozdulása tette lehetővé. Ma már az üzleti elemzés beépül a vállalati portálokba, a felhasználók a céges hírekhez vagy telefonkönyvhöz hasonlóan az üzleti portálról is elérhetik a jogosultsági szintjüknek megfelelő elemzéseket" – mondja Fekete Gábor.

„Az elemzéseket és a riportok terítésének mikéntjét a nagy gyártók mindegyike (Cognos, Business Object, Microsoft, MicroStrategy, Oracle, SAS Institute stb.) az említett integrált szemlélet alapján képzeli el. Ám, ha kevesen is, de akadnak már köztük a teljes szintű integráltságot saját fejlesztéssel, a rendszer egészét közös kódalapra helyezve megvalósítók. Ugyanakkor folytatódik a piac konszolidációja, Amerikában most az egyetlen üzleti probléma megoldására specializálódott kisebb cégek felvásárlása van soron. A nagy fejlesztő vállalatoknak ugyanis, mivel hatékonysági szempontok miatt a saját fejlesztés kontraproduktív, nincs más hatékony módjuk a funkcionalitás további bővítésére."

S ha már a trendekről van szó, a döntéstámogató rendszerek és az MS Office integrációjával kapcsolatos irányzat változásait is meg kell említeni – teszi hozzá Sipos Ferenc. Erre 2000-ig az integráció erősödése, majd gyengülése és – a kisvállalatokat kivéve – az OLAP terjedése volt jellemző. Ma viszont az ellenkezője is igaz, vagyis a portálintegráció mellett a gyártók erős Office-integrációra is törekszenek. Az említett elemzőeszközök elérhetők az MS Office-ból – az esetek többségében közvetlenül az Excelből –, s az eredmények, illetve a riportok további feldolgozásra az Excelbe kérhetők. Az integrációnak köszönhetően automatizálható a PowerPoint-slide-ok készítése; csak a beépített kész riportkliséket kell az adatbázis tartalmával frissíteni és ellátni kommentárokkal.

A Linux terjedése mellett sem lehet szó nélkül elmenni, amelynek jövője Fekete Gábor szerint az open source gondolkodásmód, a nagy szállítók által eddig biztosítottól eltérő modell vállalati elfogadottságának függvénye. Mivel a BI-megoldások vezető gyártóinak támogatása nem teljes körű, a minden tekintetben Linuxra épülő vállalati infrastruktúra nem nyújtja az említett funkcionalitást. A Microsoft megoldását kivéve az adatbázis-kezelők rendelkezésre állnak már Linuxon is, így elvileg létrehozható a linuxos adatbázisplatform. Például jövőre a MicroStrategy komplett termékskálája megjelenik Linux-platformra portolt változatban.

Alkalmazások
A platformokról az alkalmazásokra áttérve a megoldandó üzleti probléma a vállalati teljesítménymenedzsmentre koncentrálódik. „Az üzletmenet tervezése, monitorozása, az ezzel kapcsolatos jelentések elkészítése azonban csak az üzleti szereplőknek a folyamatba való teljes körű bevonásával lehetséges" – mondja az IFUA Horváth & Partners ügyvezető igazgatója. A legtöbb szállítónak saját tervezési alkalmazása van, a Cognos például az Adaytum felvásárlásával tett rá szert, s integrálta platformjába. Fekete szerint a legtipikusabb mégis az SAP példája, amely az ERP-ből először az adattárház irányába lépett tovább (BW), majd egy adott érettségi fokot elért verziója tetejére ráépítette a tervezést, a jogi és a menedzsmentkonszolidációt, valamint a kulcsmutatók webes megjelenítését is magában foglaló Strategic Enterprise Management (SEM) alkalmazást.

A különböző gyártók hasonlóan kialakított üzletialkalmazás-keretrendszereiben a tanácsadóknak már nem a nulláról indulva kell a BI-támogatást kiépíteniük, inkább az alkalmazást kell az ügyfélprobléma megoldására szabniuk. Vagyis a megfogalmazott üzleti igényekre – amilyen például a termékfedezet-számítás – léteznek a BI-alkalmazásban testre szabással alkalmas modellek. Ahogy az ERP-k esetében, úgy itt is korlátozást jelenthet a felhasználók igényeire szabás, azonban tipikus megoldásokkal megválaszolható esetekben – pl. hagyományos költséghelyi tervezésnél vagy mérlegkimutatásnál, cashflow-szemléletű tervmodell összeállításánál – a korábbiakhoz képest lényegesen lerövidül és egyben olcsóbbá is válik a bevezetés. A BI-alkalmazások a vállalati teljesítménymenedzsment infrastruktúrájaként is definiálhatók. Nagy előnyük, hogy a korábbi eszköz alapú BI-fejlesztésekkel ellentétben, a technológiát háttérben tartva, a felhasználók számára azonnal értelmezhető termékként prezentálhatók.

Felhasználói kör
Míg néhány évvel ezelőtt a telekomcégek számítottak a BI legnagyobb piacának, addig ma a szabályozásoknak, az adatokkal szembeni elvárásoknak eleget tenni s a versenyképességet fenntartani kívánó banki, pénzügyi szektoron a sor. A kiskereskedelmi láncok, bár az igényt generáló vásárlói kártyákat alkalmazók száma növekszik, még inkább csak potenciális piacok, kevés a megvalósult projekt, az üzleti célokat szolgáló adatfeldolgozás gyakran az anyavállalatnál történik.

A kereslet alakulását Sipos Ferenc két oldalról közelíti meg. „Keresletgenerálók a korábban is említett szabályozások, a kötelező előírások, így a tőketartalékra és kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket meghatározó Basel II tőkemegfelelési egyezmény, illetve a pénzügyi könyvelési szabvány, az IFRS. Az előbbi már hosszabb ideje a projektek mozgatója, az IFRS pedig az elmúlt hónapokban vált azzá. Tulajdonosfüggő, hogy mely bankok menedzsmentje határozta már el a bevezetést az előírások teljesítése érdekében, egyelőre az amerikai érdekeltségűek kevésbé. Az IQSYS-nek jelenleg négy, a SAS Institute eszközeire alapozott IFRS-projektje fut, a gyorsabb bevezetést erre fejlesztett alkalmazásunk, keretrendszerünk segíti. Keresletgeneráló még az ügyfélszerzés is, a szaporodó analitikus CRM-projektek hátterében pedig a felpezsdülő banki hitelezési folyamatok állnak."

Új célcsoport: a kkv-k

A Microsoft idén bejelentett, magas integrációs szintű termékének betörése a BI-piacra új színfolttal gazdagíthatja az üzleti intelligencia felhasználói táborát.

A kkv-k körében korábban is megfizethető és kezelhetőségét illetően elfogadható volt a Microsoft BI-jegyeket magán viselő adatbázis-kezelő megoldása. Az adatbázis-kezelő és -elemző OLAP-szoftver SQL-fejlesztőeszközökkel (Visual Studio), illetve a folyamatintegrációs BizTalk új verziójával megvalósuló integrációja, a 2005-től beépített és továbbfejlesztett jelentéskészítő és elemző eszközöket is beleértve, most már BI-platformként növeli tovább az MS SQL 2005 alkalmazási lehetőségeit.

„Az adatok összegyűjtésére, tárolására és strukturált kezelésére alkalmas korábbi Microsoft BI-platformon túlnőve, a jelenlegi MS SQL 2005 csomagban lévő elemek integrált alkalmazásával már összeköthetők és elemezhetők a különböző rendszerekből származó adatok, illetve azok összefüggései, s az üzleti döntéseket segítő, az üzletmenetet előrevivő új adatok, riportok, nézetek generálhatók" – sorolja Schlégl Tímea a Microsoft Magyarországtól. „Mivel a Magyarországon használt ERP-rendszerek jelentős hányada SQL Serveren fut, az ERP-ből származó könyvelési, értékesítési stb. adatok üzletiintelligencia-bemenetként szolgálhatnak. Ez az új SQL-verzió BI-képességeinek, -funkcióinak mélyebb kihasználására teremt esélyt."

Novemberben az első számú hazai Microsoft Axapta-szállító, az XAPT Kft. is piacra dobott egy, a szektor kívánalmainak megfelelő BI-megoldást. A TARGIT a legújabb technológiákkal készített, korszerű elemző, adatbányász és riportkészítő eszköz, amelynek alapja a vállalatirányítási rendszer adatbázisára épülő adattárház. Segítségével a döntéshozók az információk egészére vonatkozó pontos statisztikák felhasználásával könnyíthetik meg és gyorsíthatják a döntéshozatal folyamatát. Az adatok vizsgálatával megbízhatóbbá tehetik döntéseiket, és a különböző mutatószámokat üzleti folyamataik optimalizálására használhatják. A beépített adatbányász funkció az adatbázisban rejlő, üzleti szempontból hasznos összefüggések feltárásában segíthet.

A rendszerrel felvázolható trendek segítségével a jövőre nézve is megbízható előrejelzések készíthetők, és szimulálhatók a várható események.

A Microsoft kkv-khez közeli üzletiintelligencia-megoldásai a szállítók, a tanácsadók számára várhatóan nem okoznak gondot. A cég felhasználóközeli piaci stratégiája ezen a területen is kamatozik. A versenytárs adatbázis-kezelőkkel szemben csekélyebb informatikai tudással is telepíthető és üzemeltethető SQL Server után a kiszélesedett Microsoft BI-portfólióval is könnyen megbirkóznak majd az alkalmazók. Sipos Ferenc szerint ahogy a bankok, pénzügyi cégek esetében az előírások, a kötelező szabályok megjelenése, úgy a kkv-knél az EU-támogatások felvételéhez megkövetelt átláthatóság, pénzügyi rendezettség segítheti a BI szektoron belüli terjedését.

Azonban mindkettőjük szerint előbb fel kell készíteni a kkv-piacot a fentiek alkalmazására, s ezt az alapoknál, a controlling alkalmazásának elsajátításánál kell kezdeni.

VIR kontra DW

Vajon hol húzható meg, és egyáltalán meghúzható-e a határ a sok ERP-ben már modulként integrált vállalati információs, döntéstámogató rendszerek, illetve az adattárházak alkalmazása között? Mi határozza meg, hogy mikor melyikre van szükség?

Schlégl Tímea szerint a Microsoft-technológiát alkalmazó ERP-rendszerekbe épített OLAP-, illetve controllingmegoldás a legtöbb kkv-ügyfél igényeit kielégíti. A fejlettebb ERP-szállítók is ajánlanak hasonló eszközöket. Az adattárház alapú megoldásokat jelenleg elsősorban a kkv-kre nem jellemző, nagy tranzakciószámú rendszerekből (retail, bank, telekommunikáció) kinyert adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez, elemzéséhez stb. alkalmazzák. Mivel a kkv-szegmensben sok az olyan iparági megoldás, amely egyben látja el az általános ügyviteli és a speciális vállalati funkciókat, a kis- és középvállalatok üzleti tranzakcióik adatait jellemzően az ERP-rendszerben tárolják és dolgozzák fel. Így esetükben nincs szükség több forrásrendszer adattárházba szervezésére. Emellett forráshiányos voltuk sem kedvez több rendszer kiépítésének.

A vállalatok többsége ma még controllingszempontból tekint az ERP-rendszer adataira, illetve controllingeszközként használja a VIR-t, s nem merül fel igényként a mélyebb összefüggések elemzése. Ez szintén határt szab a magasabb szintet képviselő üzleti intelligencia terjedésének. Ahogy az is, hogy leggyakrabban még mindig a pénzügyi, illetve a termelési terület kezdeményezi az ERP-rendszer bevezetését, s az innen érkező BI-igények többségét kielégítik a beépített VIR-eszközökből kinyerhető információk.

Úgy tűnik tehát, hogy a kkv-k nem preferálják üzleti problémáik megoldásaként az adattárházakat, de Schlégl Tímea szerint a robusztus BI-megoldás költséghatékony megvalósítását garantáló SQL 2005 megjelenése alapvetően megváltoztathatja gondolkodásukat. Ennek reményében ajánl a Microsoft ERP-rendszereihez adattárházmodulokat.

Ahol a vállalat vezetői összefüggéseikben szeretnék látni a különböző – elsősorban kereskedelmi, ügyfélkapcsolat-kezelő, beszerzési, termelési – rendszerekben keletkező információkat, illetve analizálni kívánják azokat, ott adattárházra van szükség.

***

Eszközök és alkalmazások

• Üzleti analitikai / BI-eszközök Üzleti analitikai alkalmazások
• Adattárház-menedzsment Analitikai CRM
• Adattárház-hozzáférés Pénzügyi elemzés, üzleti teljesítménymenedzsment
• Lekérdezés és riporting (OLAP) Termelés- és működéselemző alkalmazások
• Technikai adatelemzés
• Térinformatikai szoftvereszközök

***

IFRS

A módosított számviteli törvénynek, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapelveinek való megfeleléshez a pénzügyi szervezetek számviteli, nyilvántartási és információszolgáltatási rendszerét is át kell alakítani, hogy rendszerszinten automatikusan előálljanak a fenti elveknek megfelelő információk és adatok.

A rendszerektől az IFRS-megfeleléshez elvárt funkciók:

– cash flow számítása,
– effektív kamatláb és amortizált bekerülési érték számítása,
– Net Present Value számítása.

***

GVOP

A kkv-k felzárkóztatását célzó EU-támogatáshoz kapcsolódó GVOP-pályázatok között már tavaly is megjelent döntéstámogató rendszerek bevezetését ösztönző felhívás. A 2004-es GVOP 4.1.1-re érkezett 281 pályaműből 37 célozta a fentieket, amelyek közül végül 8, zömében budapesti kereskedő, informatikai és tanácsadó/szolgáltató vállalkozás kapott összesen 106 390 845 forintnyi támogatást.

A hasonló célú idei kiírásra beérkezett, november végéig elbírált pályázatok közül egy sem nyert támogatást.