Magyarország: az "e" sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a kormányzás

forrás Prim Online, 2007. március 28. 11:53
Lezárult az e-közigazgatás első, megalapozó fázisa 2006-ra hazánkban is. Sikerként könyvelhető el, hogy a kialakításhoz és működéshez szükséges alapinfrastruktúra és alapszolgáltatások rendszere kiépítésre került, ám a felhasználók széleskörű és magasabb szolgáltatási szinten való kiszolgálásához az eddigieknél is mélyrehatóbb, döntően a közigazgatás belső működését modernizáló fejlesztések szükségesek – állapítja meg az E-közigazgatás éves jelentés 2006 tanulmány.
Megjelent az Információs Társadalom folyóirat 2007/1. száma, mely ezúttal az e-közigazgatás egyre aktuálisabb, nemcsak a szakemberek, hanem az állampolgárok számára is felértékelődő témáját járja körül.

A tematikus szám fontos részét képezi a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ által immár második alkalommal összeállított, a hazai e-közigazgatás fejlesztésének 2006. évi eredményeit is összegző éves jelentése (E-közigazgatás éves jelentés 2006).

A hazai információs társadalom lassú fejlődésének kontextusához viszonyítva, tavaly Magyarország a nemzetközi összehasonlító elemzésekben jelentős eredményeket ért el az e-közigazgatás ügyféloldali szolgáltatásainak kialakításában, ugyanakkor a kutatócsoport úgy gondolja, hogy azoknak a pozitív eredményeknek a fenntartása, amelyek elsősorban a kötelező uniós direktívák teljesítéseként jöttek létre, nem lehetséges anélkül, hogy 2007-ben megkezdődjék a szolgáltatóoldali eljárások, ügyintézési folyamatok modernizációja és egyszerűsítése, valamint a felhasználói igények jobb megismerése.

Az internetet használók 48 százaléka lépett kapcsolatba valamilyen közintézménnyel online módon. A kapcsolatfelvétel során a felhasználók jellemzően információkat keresnek, de 16 százalék valamilyen űrlapot is letölt, míg 40 százalék információkat keresett a közintézmény weblapján. Ennél meglepőbb az a kép, amit az e-közigazgatás iránt érdeklődők, használók szociológiai jellemzőinél látunk. A még mindig jellemzően fiatal, városi, gazdagabb rétegeket reprezentáló internetezőkkel szemben az e-közigazgatás használói inkább középkorúak és sokan élnek közülük kisebb városokban, községekben.

2007-től bevezetésre kerül az eddig ismert 4 szolgáltatási szint mellé egy ötödik is, melyet – jó magyar szakterminus hiányában – egyelőre nevezzünk targetizációnak. A fogalom alatt azt a célirányultságot értik, aminek révén proaktív, automatizált szolgáltatások nyújthatók. A tavaly elfogadott új közigazgatási eljárási törvény (Ket.) e szolgáltatási szint eléréséhez kiváló alapot fog nyújtani, hiszen például a rendszeresen igénybevett szolgáltatásoknál – adóbevallás, társadalombiztosítás – teljesen felesleges újra és újra megadni azokat az adatokat, amelyekkel a közigazgatás rendelkezik az állampolgárról. Egyelőre azonban csak a 20 kötelező online szolgáltatás ötödik szintre való fejlesztését kell elérni.

Érzékelhető tehát, hogy a hazai jó eredmények hamar veszélybe kerülhetnek, amennyiben a továbblépés nem követi az eddigi határozott utat. Az jól látszik, hogy az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem fognak nagyobb használati mutatókat generálni sem az egyszerű IKT eszközök, sem az e-szolgáltatások igénybevétele terén. Sürgető módon az olyan területekre kell összpontosítani a forrásokat, amelyek révén az állampolgárok számára elfogadottá, sőt igényelt tevékenységgé válik az e-közigazgatás.

További kiemelt fontosságú területnek tartjuk a közeljövőre nézve, hogy a közigazgatásnak milyen mértékben sikerül végrehajtania, betartania az igen progresszív Ket. és információszabadság törvényeket, valamint milyen mértékben sikerül például a Közhálót állampolgári végpontokká fejleszteni, ott milyen mértékben fognak rendelkezésre állni társadalmi közvetítőként (is) tevékenykedő szakemberek, például IT-mentorok.

A folyóirat immár másodszor foglalkozik az e-kormányzat legfontosabb kérdéseivel: a 2004-ben megjelent tematikus szám óta az e-közigazgatási szolgáltatások óriási fejlődésen mentek keresztül. Három évvel ezelőtt az akkor többnyire még a puszta létjogosultságát kereső e-közigazgatás alapjait tudtuk csak bemutatni, ma viszont – a témakör megkerülhetetlenségéből adódóan – ebben a tanulmánygyűjteményben már a gyakorlatból adódó tapasztalatok és eredmények összefoglalása dominál.

A BME-UNESCO ITTK kutatói szerint a közigazgatás modernizációja nem elég hangsúlyosan kötődik össze az elektronikus közigazgatási szolgáltatások eszközeinek és lehetőségeinek a hangsúlyozásával, tudatosításával, holott az említett célok eléréséhez minden fejlett országban segítségül hívják az IKT eszközöket. A kiadvány első tanulmánya kiemeli (Z. Karvalics László - Molnár Szilárd - Pintér Róbert: Leszakadóban? Kormányzati reform és információs társadalom Magyarországon), hogy az ország jelenleg jól teljesíti – bár többnyire alacsony, vagyis még nem tranzakcionális szolgáltatási szinten – az Unióban előírt minimális 20 közigazgatási szolgáltatás elektronikus úton való elérhetőségének biztosítását, azonban ennek a számnak százas nagyságrendűnek kellene lennie. Ehhez viszont pillanatnyilag nem ismertek azok az állampolgári felhasználói igények és elvárások Magyarországon, amelyekre támaszkodva meg lehetne kezdeni a fejlesztési programok kidolgozását, meghatározva azok fő irányát és prioritásait. A közigazgatási munka racionalizálását és a működési költségek csökkentését célzó reformok ugyanígy sürgetik az intézmények tevékenységi körében meglévő átfedések és a redundancia kiszűrését, illetve kiküszöbölését. A kihívásnak való megfelelést a kormányzati információ- és tudásmenedzsment jelenlegi helyzetképének alapos átvilágítás alapján történő felrajzolása segíthetné a legjobban.

Bogóné Jehoda Rozália tanulmánya (E-kormányzatunk a nemzetközi megítélés tükrében. Egy OECD országjelentés tanulságai) a 2005 nyarán a magyar kormány által felkért OECD kutatás magyarországi eredményeit foglalja össze. A vizsgálat többek között azzal a fontos megállapítással zárult, hogy sajnos Magyarországon az e-kormányzati tevékenységben az „e” sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a kormányzás, a kormányzati munka. Az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználását még a legtöbb intézménynél egyszerűen informatikai fejlesztésként, a szolgáltatások elektronizálásaként értelmezik, ami visszatükröződik abban is, hogy – különösen az önkormányzatoknál – az informatikus szakemberek felelősek az e-közigazgatás fejlesztéséért.

Krasznai Zsófia és Szakolyi András tanulmánya (Hogyan teljesítik az önkormányzatok az e-ügyintézésre vonatkozó törvényi előírásokat? – A GVOP pályázatok hatása) a  Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretei között kiírt 4.3.1 és 4.3.2 pályázatok eredményét összegzi. A programokkal többek között az önkormányzatok működésének informatikai korszerűsítését célozták e-ügyintézési lehetőségek megteremtése érdekében, összesen közel 12 milliárd Ft támogatást juttatva a településekhez, különös tekintettel a kis és közép-vállalatok ilyen irányú igényeinek kielégítésére. A GVOP 4.3.1 pályázatok átlagosan 300 millió Ft-os projekt-mérete ellenére a 28 nyertes önkormányzat közül összesen 3 vált képessé arra, hogy teljes körűen, a CLBPS 4. szinten megfeleljen a Ket. által előírt elektronikus ügyintézési követelményeknek.

Az éves jelentés elérhető elektronikus formában az ITTK weboldalán a Kiadványok szekcióban, vagy az alábbi linkről közvetlenül pdf-formátumban.

Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Mennyit is keres valójában egy IT-szakember?

Közel ezer IT-szakember bevonásával készített felmérést a No Fluff Jobs állásportál, akik azzal forradalmasítják az IT-toborzást, hogy hirdetőiknek kötelezővé tették a fizetési sáv megadását. A portál online kérdőíves kutatásának célja az volt, hogy világos képet kapjunk arról, milyen céges juttatások és előnyök fontosak valójában az informatikusok számára, de az is kiderült, pontosan mennyit keres átlagosan egy szakember.

2020. október 30. 19:18

A MeetLab kiterjesztett valósággal kísérletező előadása Drezdában

November közepén a drezdai Fast Forward Fesztiválon mutatja be How to disappear completely című, helyszínspecifikus, GPS-vezérelt köztéri előadását a budapesti MeetLab alkotócsapata. A fülhallgatóval és okostelefonnal sétáló nézők előtt a városi terek valósága egy kiterjesztett fikciós rétegen keresztül elevenedik meg. A nézők szabadon barangolhatnak a játék terében, ahol az eltűnés egy teljesen új rétege tárul fel. A produkciót először a budapesti PLACCC Fesztiválon mutatták be 2018-ban, majd a törökországi Izmir városára adaptálták, hamarosan pedig Kairóban is bemutatkoznak. 

2020. október 30. 17:26

Tudatosak és felkészültek a millenniumi és a Z generáció tagjai

Meglehetősen tudatosak és felkészültnek érzik magukat a millenniumi és a Z generáció tagjai, ha a pénzügyekről van szó. Hosszabb távra is vannak pénzügyi terveik, rendelkeznek megtakarítással, úgy érzik, rendelkeznek a megfelelő tudással és információkkal, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt sokan borúsan látják a pénzügyi jövőjüket – többek között ezek jellemzik az 1980-as években és az 1990-es évek első felében született millenniumi, illetve az őket követő Z generáció tagjait a nemzetközi kutatások szerint. 

2020. október 30. 15:49

Új honlapot indított a Raben Group

Élesítette megújított honlapját a Raben Group. Az Európa tizenhárom országában – köztük Magyarországon is – jelen lévő logisztikai szolgáltató oldalán az ügyfelek még egyszerűbben érhetik el és kezelhetik egyedi adataikat, illetve kaphatnak naprakész információt a megrendelt szállításaikkal kapcsolatban. A portál emellett szorosabb kapcsolattartást tesz lehetővé a cégcsoport partnerei és munkatársai között, ezzel még professzionálisabb kiszolgálást biztosít.

2020. október 30. 14:07

Több mint 270 munkatárs csatlakozott a Vodafone tartós távmunkaprogramjához

Home Agent néven indított állandó távmunkaprogramot a Vodafone Magyarország meglévő és újonnan belépő ügyfélszolgálatos kollégák körében – ezzel úttörő szerepet vállalva az innovatív, digitális munkavégzés kialakításában. A programmal a távközlési vállalat lokációtól függetlenül kíván munkalehetőséget teremteni, olyan munkavállaók számára, akik otthonaikat nem – vagy csak korlátozottan – tudják elhagyni, vagy olyanok számára, akik csekély munkalehetőséggel bíró térségben élnek. A Home Agent sikerét mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt pár hónapban már 270-en jelentkeztek a programba. 

2020. október 30. 12:41

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Van még idő jelentkezni az „Az Év Honlapja” pályázatra!

2020. október 15. 12:15

EasyBID – Header Bidding megoldás az Adverticumtól

2020. október 8. 15:45

A Bosch új koronavírus tesztje 39 perc alatt ad megbízható eredményt

2020. szeptember 30. 14:58

A vírusveszély miatt idén online rendezik meg a cégvezetők csúcskonferenciáját

2020. szeptember 21. 10:11
online sportfogadás