Cisco Broadband Barométer: internet felhasználás terén még nagyok az elmaradásaink

Kovács Attila, 2007. április 24. 14:05
A Cisco ma sajtótájékoztató keretében bemutatta az IDC közreműködésével 2006 második félévében elindított Cisco Broadband Barométer kutatássorozat második jelentését. A Papp István Cisco regionális igazgató és Tom Schwieters IDC CEMA közép-európai igazgató által bemutatott tanulmány a szélessávú internet hazai és regionális fejlődését tekinti át a 2006. július-december közötti időszakban. A hazai szélessávú internet kapcsolatok száma elérte az egymilliót. Bár a növekedés valóban látványos, a Cisco arra hívja fel a figyelmet, hogy az infrastruktúra megléte önmagában nem elegendő az internet nyújtotta előnyök kiaknázásához. A tartalmak és szolgáltatások terén nagyok az elmaradások, itt tudatos és dinamikus fejlesztésére van szükség a lakosság számára, valamint a versenyszférában és a közigazgatás terén is, amelyet intenzív oktatással is ki kell egészíteni.
A felmérés négy technológiai platformon (xDSL, kábel-modem internet, szélessávú fix vezeték nélküli, egyéb kapcsolattípus) méri a kapcsolatok számát és az átlagos havi díj összegét, emellett hat felhasználói szegmensben (háztartások, nagy-, közepes- és kisvállalatok, oktatási intézmények valamint államigazgatás) vizsgálja a kapcsolatok alakulását, és nem utolsó sorban képet ad az egyes országok főbb internet-szolgáltatóiról. A kutatás elsősorban szabályozó testületeknél és távközlési szolgáltatókkal készített interjúkra alapul. A tanulmányt informatikai, hírközlési és oktatási tárcáknál végzett adatfelvétellel valamint a nyilvános negyedéves pénzügyi jelentések és nemzeti statisztikai és szabályozó hatóságok adataival egészítették ki az IDC szakemberei.

Papp István utalt a World Economic Forum 2007 Globális Információs Technológiai Jelentésére is, amely a Networked Readiness Index révén méri az országok információtechnológiai felkészültségét, erősségeit és gyengeségeit, és az informatikának az adott gazdaság versenyképességére gyakorolt hatását. A 2007. márciusi adatok szerint a kutatásban résztvevő 122 ország közül Magyarország 5 helyet előre lépve a 33. helyet foglalja el, az európai rangsorban pedig a 17. helyen áll, többek között Csehországot, Olaszországot, Horvátországot, Törökországot és Lengyelországot megelőzve. „A helyzetünk tehát a régióban kedvező, mégis érdemes figyelmet fordítani a kutatás három al-indexére, amely a környezet, a felkészültség és a felhasználás szintjét méri. Ezekben a 28., 34., illetve a 40. helyet foglaljuk el, ami arra utal, hogy bár az eszközök rendelkezésünkre állnak, az alkalmazások, a szolgáltatások és a tartalmak terén ehhez képest már nagyobb a lemaradásunk, a felhasználást tekintve pedig még kedvezőtlenebb a helyzet.” – mondta Papp István.

A szélessávú kapcsolatok száma és aránya

A kutatás szerint 2006 decemberében Magyarországon a szélessávú kapcsolatok száma elérte az egymilliót, amely 25%-os növekedést jelent a hat hónappal korábbi, és 55%-ot az egy évvel azelőtti adatokhoz képest. Ezen belül 476 600-ról 611000-re nőtt az xDSL (+28%), 307200-ról 373000-re a kábel-internet (+21%), 8800-ról 9040-re a fix vezeték nélküli (+7%) és 8030-ról 8450-re (+5%) az egyéb szélessávú kapcsolatok száma.

A szélessávú internet robbanásszerű terjedésével párhuzamosan drasztikusan csökken a mára elavultnak számító kapcsolt vonali hozzáférések száma, a félév során 176 ezerről 83 ezerre eset vissza.

Az összes hazai vezetékes internetcsatlakozáson belül (1 086 000 ezer) a szélessávú kapcsolatok (1 000 000 db) aránya is tovább növekedett, elérve a 92%-ot, amely 10%-kal magasabb a félével korábbi állapothoz képest.

A szélessávú internetpenetráció a háztartások körében 16%-ról 20%-ra emelkedett, amely még mindig messze elmarad az ugyanebben az időszakban mért 38%-os európai átlagtól.

Az összes hazai vállalkozást tekintve a szélessávú internet elterjedtsége 39%-ről 47%-ra (+23%) nőtt a negyedév végére, amely elsősorban a kisvállalkozásoknak köszönhető, tekintve a közép- és nagyvállalati piac meglehetős telítettségére.

Az összes szélessávú technológiát tekintve a lakosság arányában mért elterjedtségben Magyarország vezeti a mezőnyt 10%-kal, ezt követi Lengyelország 8,4%-kal (fél évvel korábban 7%), míg a harmadik Csehország 7,5%-kal (korábban 6,1%). További példák a környező országokból: Oroszország 2,1% (korábban 1,4%), Ukrajna 0,7% (korábban 0,5%). A fenti arányok nem tartalmazzák az internethozzáférést Wi-Fi eszközön keresztül.

Ugyanezeket az országokat tekintve a háztartások átlagos szélessávú internet-ellátottsága terén szintén hazánk vezet, a hat hónap alatt mért 25%-os növekedést követően 20,7%-kal. Ugyanebben az időszakban a kapcsolatok aránya Lengyelországban16,5-ről 20,1%-ra, Csehország 12,7-ről 15,8%-ra, Oroszországban 2,1-ről 3,3%-ra emelkedett. A bővülés üteme Oroszországot leszámítva mindenhol 20-25% között mozgott, azaz jelentős előnyre a régióban senki nem tett szert. Az alacsony szintről induló Oroszországban 50% körüli volt a növekedés üteme.

Sávszélesség: minimális növekedés

2006 második felében jellemzően változatlan maradt a távközlési cégek sávszélesség-kínálata, azaz nem került sor jelentősebb sávszélesség-bővítésre. Az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország 800 kbps-os átlaggal egyelőre messze lemarad a 4 Mbps-os európai átlagtól

A mért időszakot követően – 2007 elején – több szolgáltató bejelentette, hogy még idén megteremti ügyfelei számára a gyorsabb internet-hozzáférés lehetőségét, ami nagyban hozzájárulhat e mérőszám javulásához. A jövőben az inkumbens szolgáltató ADSL2+ szolgáltatásának elindításától várható a sávszélesség bővülése. 2006-ban azonban még csekély volt az ADSL2+ területi lefedettsége.

A legelterjedtebb sávszélesség továbbra is a 257-512 kbps (45,6%), ezt követi a 513Kbps-1Mbps (23,7%), hasonlóan jelentős a Mbps feletti kapcsolatok aránya (21,6%), míg 256 kbps alatt már csak 9,1%. A 256 kbps alatti kategóriában 2%-os csökkenés történt, e fölött minden kategóriában csupán mintegy 1-1%-os növekedés volt tapasztalható.

Előfizetési díjak

A szolgáltatók a jelentősebb árengedmények helyett inkább az internetkapcsolat és a telefonszolgáltatás együttes értékesítésére összpontosítanak. A távközlési cégek nagy érdeklődést tapasztaltak a fogyasztók részéről az ilyen csomagok iránt, amely a magasabb értékesítési adatokban is megmutatkozott. Az egyik szolgáltató arról számolt be, hogy a 2006-ban megkötött új szerződések mintegy 75%-át a kombinált telefon- és internetszolgáltatás tette ki. A kombinált csomagok előfizetői jellemzően alacsonyabb telefondíjakat vagy ingyen lebeszélhető perceket kapnak az internet mellé.

Piaci versenykörnyezet

A három vezető szolgáltató – a Magyar Telekom, a UPC és az Invitel – az előfizetések számát tekintve együttesen a piac 70%-án osztozott 2006 IV. negyedévében. Együttes piaci részesedésük 2006. II. negyedévében még csak 66% volt.

Amennyiben a WLR és Bitstream hozzáférés lehetősége töretlenül bővül, a következő évben az alternatív szolgáltatók piaci részesedésének növekedésére lehet számítani.

Szélessáv az iskolákban

A Sulinet program sikeres megvalósításának eredményeképpen a magyar iskolák szélessávú internet-ellátottsága 100%-os. 2006-ban minden Sulinet-végpont szélessávra váltott; a már meglévő végződési pontok sávszélessége megnőtt. A Sulinet program tartalomfejlesztése lassú ütemben halad, emiatt a meglevő hálózat nem elég jól kihasználható. A Közháló üzemeltetőivel 2006-ban két évre kötött új szerződést a kormány. 2008-ig nem várható a hálózat jelentős fejlesztése, az anyagi forrásokat jelenleg az üzemeltetésre fordítják.

Szélessáv a közigazgatásban

A kormányzati intézmények internetes ellátottsága magas, de még mindig van néhány vidéki kormányzati szerv, amely nem rendelkezik szélessávú kapcsolattal.

Ösztönző és gátló tényezők

A szélessávú internet iránti keresletet Magyarországon az alábbi tényezők ösztönzik:

Ř    értéknövelt szolgáltatások (pl. IPTV, VoIP) szélesebb kínálata,
Ř    az új előfizetőknek kínált akciós árengedmények,
Ř    a két vagy három távközlési szolgáltatást tartalmazó szolgáltatáscsomagok (Double Play, Triple Play).

A lakossági felhasználók nagyon árérzékenyek. Ebben a szegmensben a további piaci bővülés annak függvénye, hogy a szolgáltatók megfizethető áron színvonalas szolgáltatást nyújtsanak.

A kisvállalkozások esetében a B2B elektronikus kereskedelem adhat lökést a szélessávú internet-ellátottság további bővülésének. Mivel egyre általánosabb, hogy a beszállítók a világhálón keresztül bonyolítják üzleti tevékenységüket, a kis cégek idővel mind jobban rászorulnak majd az internethasználatra. A nagy sebességű internetkapcsolat a beszállítókat és a vásárlókat összekötő fontos üzleti csatornává válik.

Az EU strukturális alapjai értékes anyagi forrást jelentenek az ország számára, amelyek közvetlenül segíthetik a nagy sávszélességű internethálózat fejlesztését. A kormány a II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait 2006 novemberében véglegesítette és nyújtotta be jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz. Az egyes pályázatok kiírása 2007 januárjában kezdődött.

Az informatika és a szélessávú infrastruktúra fejlesztése az NFT több operatív program fontos célkitűzései között szerepel, elsősorban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és a különböző regionális operatív programok esetében. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) hivatalosan 2007. március 1-jén indult. A 2007 és 2011 közötti költségvetési időszakra 2,5 milliárd euró a GOP teljes költségvetése, amely az alábbiak szerint kerül felosztásra: Kutatás-fejlesztés: 857 millió euró, Kis- és középvállalkozások komplex fejlesztése: 734 millió euró, A modern üzleti környezet erősítése: 293 millió euró, JEREMIE (Mikro-, Kis- és Középvállalkozásokat támogató Közös Európai Források): 562 millió euró, Technikai segítségnyújtás: 92 millió euró.

A jövő trendjei

A piaci verseny fokozódik a helyi hurkon, amely szélesíti a választékot, csökkentheti az árakat, javíthatja a szolgáltatások minőségét és növelheti a lefedettséget. Az alternatív hálózatok kiépülésével nő a lefedettség a kistelepüléseken, változatosabbá válik a technológiai kínálat (FTTx). Az állami támogatás szerepe továbbra is fontos marad, növekszik az önkormányzati fenntartású hálózatok száma, és terjednek az e-kormányzati megoldások.

A tartalmak és szolgáltatások tovább fejlődnek a felhasználók által leginkább igényelt területeken: IPTV, on-demand szórakoztatás, Internetbank, E-egészség, E-kormányzat, távoktatás, VoIP, e-kereskedelem.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A fényezőkabinokban dől el a járműjavító műhelyek sorsa

Olyan időket élünk, amikor a vállalkozások működésének egyik legfontosabb alapja a rugalmas alkalmazkodás. Mégpedig akár egyik napról a másikra. Nem kivétel ez alól a fényezési szektor sem, ahol az újabb és újabb nehézségek immár évek óta gyors egymásutánban követik egymást, fellélegzésre sem hagyva időt. Minden korábbinál szükségesebbé vált a költségek racionalizálása és a teljesítmény optimalizálása, nemcsak a profit növelésének, de az ügyfélkör megtartásának érdekében is.

2022. december 1. 20:47

Fejlessze a játékok hangzását a vadonatúj Philips TAG5106 fejhallgatóval

Az MMD, vezető kijelzőspecialista és a Philips monitors márka licencpartnere örömmel jelenti be egy vadonatúj prémium gaming headset bevezetését, amelyet a kényelem, a kiváló hangzás és a fejlett vezeték nélküli technológiák ideális kombinációját kereső játékosok számára terveztek. 

2022. december 1. 19:54

Először került magyar cég a fejvadászok toplistájának élére

A fejvadászcégek között a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. lett az első a Budapest Business Journal (BBJ) – Book of Lists friss rangsorában. Idén először került magyar cég a lista élére. Dr. Molontay Patrik ügyvezető igazgató a munkaerőpiaci trendekről meglepő tényeket is közölt, előfordul, hogy a jelöltek már a jelenlegi fizetésük dupláját jelölik meg bérigényként.

2022. december 1. 18:30

Véget ért a V4-országok digitális készségeinek felmérése

Lezárult a visegrádi országok fiataljai körében zajló IT Fitneszteszt: a projekt keretében 3324 hazai diák és 133 tanár tesztelte le digitális készségeit, ötven százaléknál jobb eredményt a diákok közel 29 százaléka, és a tanárok több mint 61 százaléka ért el. Az eredmények részletes elemzése jelentős segítséget nyújthat az oktatási szektor és a munkaerőpiac fejlesztésén dolgozó kormányzati szereplőknek is.

2022. december 1. 16:58

Új Dell PowerEdge megoldások a fenntarthatóbb adatközpontokért

A Dell Technologies bejelentette a Dell PowerEdge szerverek következő generációját, amely 4. generációs AMD EPYC processzorokkal rendelkezik. Az új rendszereket, amelyek minden eddiginél jobb alkalmazásteljesítményt nyújtanak, arra tervezték, hogy az ügyfelek hatékonyabban megbirkózhassanak napjaink kihívást jelentő, számításközpontú munkafolyamataival, például az adatok elemzésével.

2022. december 1. 15:25

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Innovatív építőipari vállalkozás vezetőit díjazta a FIVOSZ

2022. november 29. 12:39

December 1. éjfélig lehet nevezni 'Az Év Honlapja’ pályázatra!

2022. november 23. 09:55

Az energiatárolás lehet a válság megoldásának kulcsa

2022. november 18. 09:55

Iskolák is lehetnek a kiberbűnözők célpontjai?

2022. november 7. 15:56