Az internet iskolába megy...

MTE-kerekasztal az online tartalmak szerepéről a közoktatásban

forrás Prim Online, 2007. november 12. 11:07

A közoktatásban használatos digitális ismeretanyagokkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények: a kezdeményezés támogatói úgy gondolják, hogy ezzel fontos átalakulás következik be a közoktatásban, ugyanakkor a pedagógusok körében - a pozitív visszajelzések ellenére – nagy mértékű ellenállás tapasztalható, amit részben valószínűleg az magyaráz, hogy a diákok gyakran könnyebben használják ezeket a technikai eszközöket a pedagógusoknál - hangzott el „Az internet iskolába megy - az online tartalmak szerepe a közoktatásban” címmel a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete szervezésében tartott, kerekasztal beszélgetésen. A résztvevők szerint a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) napi gyakorlatban való alkalmazását nehezíti a hálózatok fejletlensége, a kis számú informatikai eszköz a digitális tananyagok akkreditációjának hiánya, illetve a tanárok képzetlensége és a motiváltság hiánya.

A digitális ismeretanyag hatékony átadása érdekében - a megfelelő színvonalú technikai háttér biztosítása mellett - fontos volna nagyobb hangsúlyt fordítani a pedagógusok képzésére. E feladatból a kormányzatnak, illetve a digitális tananyagfejlesztőknek és táblagyártóknak is ki kellene venni a részüket - kezdte vitaindítóját Pintér Róbert az MTE képviseletében.

Horváth Ádám, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője szerint az egészséges piaci igényteremtés a legfontosabb feladat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok Magyarországon az Európai Unióban, a legalacsonyabb mértékben használnak informatikai eszközöket, digitális tananyagokat az oktatásban. Az intézmények a megfelelő kínálat hiányában továbbra is kénytelenek hatalmas összegeket költeni a hagyományos szerkezetű papír alapú tananyagokra, annak ellenére, hogy egyre hangsúlyosabban tolódnak az igények a kompetencia fejlesztő oktatást támogató új típusú, egyre nagyobb részben digitális tananyagok irányába. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Kormányzat Európai Uniós források felhasználásával olyan, egységes informatikai infrastruktúra kialakítására is törekszik, amely biztosítja az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a hátrányos helyzetű településeken is. Ez az Intelligens Iskola Program. A program lehetővé teszi, hogy a tantermek mintegy felében multimédiás, interaktív digitális tartalommal segített oktatás váljon lehetővé. Az infrastruktúra által elérhető lehetőségek akkor teljesedhetnek ki, ha megfelelő mennyiségű és minőségű digitális tananyag is megjelenik a tankönyvpiacon, akár a már meglévő, papíralapú tankönyvek kiegészítéseként.

Hiányzik továbbá a digitális tananyagok alkalmazhatóságának megfelelő jogszabályi környezete. Így például a digitális tananyagok akkreditálási lehetősége, a tankönyvtámogatás igénybevételének szabályozása hiányzik, vagy hiányos. Továbbá például a digitális tananyagokat 20%-os ÁFA terheli a tankönyvek árának 5%-os ÁFA tartalmával szemben. A digitális tartalomfejlesztés kezdetén járva, a kiadók még nem kapcsolódtak be közvetlenül a fejlesztésbe, ugyanakkor hosszútávon a sikeres tartalomfejlesztés alapja, hogy nem az állam rendel meg, hanem a piac. Az elmúlt évek állami, központosított fejlesztése, amely többségében a Sulinet Digitális Tudásbázis tartalmát adja, betöltötte szerepét: létrejött a megfelelő fejlesztői környezet, a fejlesztésre képes vállalkozások, valamint a digitális tartalmak alkalmazására képes pedagógusi kör. A támogatások felhasználását a jövőben mindenképpen közvetlenné kell tenni, lehetővé téve a digitális tananyagok fejlesztésében részt vevő vállalkozások versengését és így a kínálat bővülését és a minőség növelését.

Főző Attila László, az Educatio Kht. munkatársa szerint is elsőként az SDT rendszerét és használatát kell minél több tanárral megismertetni. A jó minőségű tartalmak gyártása nagyon drága, az állami megrendelésre készült anyagok jó része éppen csak eléri a megrendelő által támasztott feltételeket. A hazai digitális tartalmak megszületésével, fejlődésével párhuzamosan a tartalomfejlesztők tapasztalatai is egyre gyarapodnak. Az SDT rendszerében több mint 1 millió tananyagelem található különböző fejlesztők munkájaként, sokféle szinten és minőségégben. A rendszer folyamatosan fejlődik a tananyagok felkerülésével párhuzamosan. A több díjjal kitüntetett rendszer jelenleg is része a születőben levő európai tananyag adatbázisnak.

Hantos István, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója szerint sok tanár nem ismeri a rendszert, ezért nem tudják alkalmazni a napi gyakorlatban. Ennek a helyzetnek a feloldására többször indított hétvégi kurzusokat pedagógusok számára, ám az eredmény nem túl lelkesítő: a kurzusok hallgatóinak mindössze 10%-a alkalmazza a digitális rendszert. Ami a tananyagok minőségét illeti, fejlesztőként az a meglátása, hogy a pályázati kiírásoknak is felhasználóbarátnak kellene lenniük, továbbá nem a papíralapú tananyag digitalizálására kellene hangsúlyt fektetni, hanem eleve digitális logikával kellene a tananyagot legyártani.

Hedvig Olga, a Műszaki Kiadó képviselője elmondta, hogy öt éve gyártanak digitális tananyagot, s ezeket a papíralapú oktatási anyagokkal együtt értékesítik. Meglátása szerint csak együtt, egymást erősítve működhetnek ezek a tartalmak. A kiadó úgy próbálja feloldani a kezdeti ellenállást a nemrég indult e-tábla programmal kapcsolatban, hogy minden iskolába ellátogat és bemutatót tart a tábla és a tananyagok használatáról. Tapasztalatai szerint meglepően lelkesnek mutatkoznak a pedagógusok, ám a végcél az, hogy a tárok ne csak megismerjék és alkalmazzák ezt az új módszert, hanem maguk is aktívan részt vegyenek a tartalomfejlesztésben.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Így válthatja le személyi igazolványunkat, útlevelünket egy okostelefon

2020. január 16. 14:39

Újra fesztiváloznak a marketingesek

2020. január 9. 08:01

Digitális biztonsági trendek 2020-ban a Sophos szerint

2020. január 3. 11:44

2020: az adatok évtizedének kezdete

2019. december 27. 10:55
online sportfogadás