Legyen az adatok többszörös tárolásának kiküszöbölése a mentési stratégia része!

forrás Prim Online, 2008. március 2. 21:04

A vállalatoknál a tárolási igény gyors, az adatközpontokon belül és kívül egyaránt jelentkező növekedése és az új üzleti követelmények próbára teszik a hagyományos adatvédelmet. Ez a cikk ezeket az erőpróbákat vizsgálja, és azt kutatja, hogy az egyszeresítésnek hívott új, lemezes mentési módszer (azaz az adatok többszörös tárolásának kiküszöbölése) hogyan oldhatja meg a mentés és a helyreállítás nyomasztó feladatát.

Küzdelem az adattengerrel

A vállalatok mentési szabályai nem sokat változtak az utóbbi években. Az adatmentés többnyire még mindig az éjszakánkénti mágnesszalagra írásból, másolat készítéséből és a katasztrófa utáni helyreállíthatóság biztosítása érdekében más tárolóhelyre küldéséből áll. A lemezek használatának természetesen már van szerepe a vállalati adatvédelemben, akár a szalagra mentést megelőzően átmeneti tárként, akár az adatvédelemhez kapcsolódóan a pillanatfelvételekhez használva, de a legtöbb adat még mindig szalagra kerül.

Miután sok cég folyamatos működésre állt át, és az adatok mennyisége rohamosan nő, az alkalmazások és a cég rendszereinek hosszú idejű leállítása igencsak régimódinak tűnik.

A TheInfoPro nevű kutató cégtől származó statisztika jelzi, hogy mennyire komoly ez a helyzet. A TheInfoPro úgy találta, hogy a Fortune 1000 cégeinél az átlagos tárkapacitás a 2005 eleji 362 terabájtról 2007 tavaszára 1013 terabájtra nőtt (azaz a növekedés éves szinten 67 százalék volt). Az új, lemezes mentési módszerek segíthetnek a cégeknek az adattárolás és a helyreállítással szembeni elvárások növekedése miatt jelentkező mentési problémák leküzdésében, de a cégeknek számolniuk kell a lemezes módszerek valamiféle kombinációjának használatával is.

„A mentések a Fortune 1000 cégeinek tárolási szervezeteinél 2007-ben a koncentrált fejlesztések élvonalába kerültek” – írta 2006 decemberi jelentésében Robert Stevenson, a TheInfoPro ügyvezető igazgatója. „A felhasználó oldali tárolás növekedése, a szabályoknak való megfelelés és az adatok hosszabb megőrzési ideje a legmagasabb szintű adatvédelem fenntartása érdekében szükségessé tette a mentések megreformálását.”

Az adatvédelmi infrastruktúrájukat felmérő cégek jól teszik, ha az alábbi kérdésekkel kezdenek hozzá:
·    Tudja-e, hogy mennyit költ a különböző típusú adatok védelmére, és a legmagasabb szintű védelmet élvezik-e legfontosabb adatai?
·    Emberi hiba, rendszer-meghibásodás vagy katasztrófa esetén mennyi idő alatt tudja helyreállítani a különböző alkalmazásokat és adatokat?
·    A távoli irodáiban következetes-e az adatvédelem?
·    Gyakran ellenőrzi-e az adat-helyreállítást és a katasztrófa utáni helyreállítás készültségi fokát?
·    Egy felülvizsgálat vagy egy helyreállítási szükséghelyzet esetén elő tudja-e gyorsan keresni a fájlokat vagy e-maileket a hálózaton hozzáférhető és a közvetlenül el nem érhető forrásokból?
·    Ki tudja-e ténylegesen mutatni részlegenként, helyszínenként és alkalmazásonként a védett adatokat, és be tud-e számolni róluk?

Bár az összes kérdésre megnyugtató módon csak kevés szervezet tud válaszolni, a túl sok negatív vagy bizonytalan válasz indok az adatvédelmi infrastruktúra és szabályzat felülvizsgálatára, és megfontolandóvá teszi az egyszeresítési módszereket.

Rugalmasság a távoli irodától az adatközpontig

Az adategyszeresítési eljárásokat mind a távoli irodában, mind az adatközpontban telepítik a cégek mentett adatainak központivá tételének, a tárolási költségek csökkentésének, és a helyi, valamint a katasztrófa esetére szóló helyreállítás jobbá tételének elősegítése érdekében. Az adatok egyszeresítése több mentéssorozaton keresztül, különböző helyszíneken, blokkszinten küszöböli ki a redundáns mentési adatokat, lényegtelenné téve a fájlneveket, attribútumokat és fizikai helyeket. A szükséges hálózati sávszélesség csökkentése céljából működhet a mentési folyamat elején, mielőtt az adat elhagyná a szervert, vagy egy mentési alkalmazás mögé is telepíthető, mint lemezes tárolási célpont. Mindkét lehetőség 10-50-szeres tárhely-nyereséggel és még nagyobb sávszélesség-megtakarítással járhat.

A felhasználó környezetétől és helyreállítási igényétől függ, hogy hová és hogyan kell telepíteni az adategyszeresítés eszközeit. A felhasználó oldali egyszeresítés esetén a szerveren a hagyományos mentést végző ügynökprogram helyére egy kisméretű ügyfélprogramot helyezünk el. Ez az ügyfélprogram a hálózatra történő kiküldés előtt kiküszöböli a többszörös adatmentést. Ez a sávszélességgel takarékoskodó megoldás ideális a távoli irodák rendszerein, a virtuális környezetekben (pl. a VMware ESX szervereken) vagy a korlátozott sávszélességű kapcsolatot használó kisebb irodákban. A hagyományos mentési módszerekkel ellentétben, ahol a mentések özöne elárasztja a hálózatot, és ezért a mentési folyamatok időzítése korlátokba ütközik, a felhasználó oldali egyszeresítés több folyamat párhuzamos futtatását teszi lehetővé, hiszen az egyes mentési folyamatok a korábbi módszerhez szükséges sávszélesség csupán tizedét-ötszázadát igénylik. A cégek a távoli irodáknál és a virtuális környezetekben a korlátozott sávszélességet igénylő, felhasználó oldali egyszeresítéssel működő mentési rendszereket a helyreállítás megbízhatóságának növelésére, az adatok mentésének központosításához és a tárolási költségek csökkentésére használhatják.

A tárolásra épülő egyszeresítés, mint a tárolás növekedésének kézben tarthatóságát és a lemezről történő adat-helyreállítást biztosító, valamint a katasztrófa utáni, lemezről történő helyreállítást az adatok alacsonyabb rétegeire kiterjesztő módszer, egyre kedveltebb az adatközpontokban. A felhasználó oldali egyszeresítéssel szemben a tárolásra épülő egyszeresítés általában semmilyen változtatást nem igényel a mentésre szolgáló szoftverben. Hardveres tároló berendezés vagy a szerverek és táreszközök saját kombinációját használó szoftveres megoldás formájában telepíthető. Mindkét megoldás a hálózaton már átküldött és a mentési szerverre került mentés méretét csökkenti. A legtöbb vevő kevésbé aggódik a mentés adatközpontban szükséges sávszélessége miatt. A tárolás hatékonysága megegyezik a felhasználó oldali egyszeresítésével, és a szalagos megoldáshoz képest a mentéshez szükséges összes tárhely mennyiségét (adott megőrzési idő mellett) jellemzően a tizedére-huszadára csökkenti. A rövid megőrzési idejű (1-4 hét) adatoknál különösen vonzó lehet az egyszeresítés használata, mivel fokozhatja a visszaállítás megbízhatóságát, és elősegíti, hogy a cégek a növekvő adattömeg ellenére kézben tarthassák a szalagokkal kapcsolatos költségeket.

Az egyszeresítéssel a teljes mentés vagy teljes másolat hagyományos fogalma kimegy a divatból. Ehelyett minden új mentés (vagy másolat) a megelőzőn alapul, így csak az egyes blokkok kerülnek tárolásra. Egy teljes mentés persze bármikor visszaállítható, még akkor is, ha nem készült egy tipikus teljes mentés lemezre vagy szalagra. A hardveres redundancia (pl. RAID 5) védi a legtöbb rendszert, de az ügyfeleknek nem szabad elfelejteniük, hogy ne csupán egy másolatot többszörözzenek, hanem további védelmi rétegként készítsenek mentést az „egyszeresített tároló rendszerről”.

Hogyan lássunk hozzá az egyszeresítéshez?

Felváltja-e az összes jelenlegi mentési módszert és adathordozót a felhasználó oldali vagy tárolásra épülő egyszeresítés? Valószínűleg nem, hiszen a legtöbb környezetben különböző mértékű védelemre van szükség, és nem minden adattípus alkalmas az egyszeresítésre. Más szavakkal, a helyreállítási pontok és a helyreállításhoz szükséges idő kitűzésének illeszkednie kell az adatvédelmi módszerekhez. Több helyreállítási ponthoz jobban megfelelhet a pillanatfelvétel vagy a folyamatos adatvédelem (CDP). A gyorsabb helyreállítást jobban szolgálhatja a pillanatfelvétel vagy a gyors lemezre készített SAN-mentés. Az adatok helyreállításának igénye gyakran változik az adat korával. Végül pedig nem minden adatfajta egyszeresíthető jól, különösen nem a tömörített, zene és fénykép tárolását, vagy az orvosi és kutatási célokat szolgáló fájlformátumok. Ha egy egyszeresítő tárrendszer nem képes nagymennyiségű adat (vagy milliónyi apró fájl) gyors helyreállítására, akkor helyette gyors lemezen kell tárolni a mentést az első héten, majd ezután a megtartási idő hátralevő részére át kell vinni ezt az adatot egy egyszeresítő tárra. Az egyszeresítő eljárásról szóló döntés alapelve, hogy mindegyik megoldás előnyeit és korlátait figyelembe kell venni az adat-helyreállítási idő és az adat-helyreállítási pontok szem előtt tartásával.

A vevőknek a saját környezetük speciális igényei alapján kell rendszerbe állítaniuk az adategyszeresítést. A mentési költségek kézben tartása nyilvánvalóan fontos a legtöbb cégnél, de a szétosztott, szalagos mentések megszüntetése is megtakarítást eredményezhet. Néhány pontban összefoglaljuk, hogy mit kell átgondolni ennek a módszernek az alkalmazási helyével kapcsolatban.

·    Mérjük fel minden irodában, adatközpontban és rendszerben (a virtuális környezeteket is ide értve), hogy hol használható ez a módszer (pl. felhasználói oldalon, avagy tárolásra alapulóan)!
·    Becsüljük fel, hogy miként illeszkedik be az egyszeresítés a meglevő védelmi környezetbe (az alkalmazások, a tárak és a szerverek mentésébe)!
·    Vizsgáljuk meg a tárberendezések és az egyszeresített tárolás szoftveres megoldásai közti átváltást!
·    Döntsük el, hogy szükséges-e az adatoknak az egyszeresítő tárrendszerből szalagra történő kimentése!
·    Ne mulasszuk el számításba venni az egyszeresítő tárrendszernek – mint a teljes rendszer részének – adatrongálódás elleni védelmét!

Következtetés


Egyes szakértők szerint az adatok egyszeresítésével a hagyományos, szalagos mentésekhez képest a mentés teljes tárigénye (az adat fajtájától függően) legalább 10:1 arányban csökkenhet. A felhasználó oldali egyszeresítési módszerek által elért sávszélesség-csökkenés még jelentősebb. Az általános mentési stratégia részeként telepített, a többi mentési módszer és közeg mellett használt egyszeresítés kétségtelenül működési és gazdasági előnyhöz juttatja a cégeket. 

Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A Széllessáv Világfórumon debütál a Zyxel MPro Mesh megoldása

A tajvani Zyxel ma bejelentette, hogy a WiFi 6 portfolióját egy teljesen új menedzselt vezeték nélküli megoldással bővíti ki. Az MPro Mesh-re keresztelt jellemző mellett a 10G PON is megjelenik az eszközökben, így a szolgáltatók kiaknázhatják a hálózatukban rejlő teljes potenciált, és multi-gigabites kapcsolatot nyújthatnak ügyfeleiknek. A megoldást a ma induló amszterdami Szélessáv Világfórumon (BBWF) mutatják be.

2019. október 15. 14:09

Az EIT megerősíti a kreatív és kulturális ágazatokat

Az európai kreatív és kulturális ágazatok megerősítését jelentik be az INNOVEIT-en, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet éves fórumán. Az innovátorok összefognak a vállalkozókkal, a befektetőkkel és a politikai vezetőkkel, hogy legyőzzék a társadalmi kihívásokat és új munkahelyeket teremtsenek Európában.  

2019. október 15. 12:50

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Újabb mérföldkő a hazai digitális oktatásban

2019. október 10. 18:44

Ma 20 éves a Wi-Fi

2019. szeptember 30. 11:26

Az ABB a világ legkorszerűbb robotikai gyárát építi Sanghajban

2019. szeptember 23. 09:37

Nem omlik össze az ekereskedelem: egy év haladék az erős ügyfélhitelesítésre

2019. szeptember 11. 08:34
online sportfogadás