Prim Hírek

A távközlő hálózatok konvergenciája következtében a távközlési szolgáltatók különböző tartalmakat továbbító hálózatai helyett egyetlen, egységes protokollt használó, intelligens, a szolgáltatások kialakítása szempontjából rugalmas, mindenfajta tartalmat továbbítani tudó, univerzális hozzáféréssel rendelkező hálózat jön létre. Ennek az univerzális hálózatnak képesnek kell lennie arra is, hogy az eddig különböző hálózatok által hordozott szolgálatokat (beszéd, videó, adat) egyetlen hálózaton belül optimalizálja. Erre kínál lehetőséget az NGN (Next Generation Networks – újgenerációs hálózatok) koncepció. Az NGN egy csomagkapcsolt, az IP-n alapuló, többszolgálatú, szélessávú, garantált szolgáltatásminőséget nyújtani képes átviteli hálózat, mely a többszolgálatú hozzáférési hálózaton keresztül egyaránt támogatja a vezetékes és vezeték nélküli, a helyhez kötött és mobil szélessávú alkalmazásokat.
Az NGN a szolgáltatók által üzemeltetett hagyományos távközlő hálózatok helyébe lépő hálózat, amely minden tartalmat továbbítani tud.

Az NGN szabványosításán – a szerteágazó témakörök miatt – sok szervezet dolgozik,  ezek közül összefogó jellegű tevékenységük miatt érdemes kiemelni az ETSI-t és az ITU-t. A szabványosítási szervezetekben folyó munka eredményeit a gyártók szinte azonnal felhasználják fejlesztéseikben, a szolgáltatók pedig a hálózatok kialakításánál. Ennek következtében a fejlesztési munkák szorosan követik a szabványosítási munka eredményeit.

A fejlesztési munkák egy része az NGN hozzáférési hálózataira irányul. Vezetékes területen a DSL technológia terén folynak a sebesség további növelését célzó jelentős kutatások, illetve fejlesztések a VDSL2 elterjesztése tárgyában. Ugyancsak erőteljes a fejlesztés az optikai kábellel történő előfizetői hozzáférés terén. Előretörőben van az FTTH (Fiber-to-the-Home) megoldás PON (Passive Optical Network) technológiával, Ethernet alapon (E-PON), illetve gigabit alapon (G-PON). A vezeték nélküli hozzáférés terén kiemelhető fejlesztések:  „IEEE 802.16 Rev e” szabványra épülő WiMAX megoldások, a W-CDMA alapján kidolgozás alatt lévő szélessávú hozzáférések,  a 4G-s mobil rendszerek. Az NGN gerinchálózatában elsősorban a központosított hálózati intelligencia kérdése áll a középpontban. A gyártók erőfeszítései a nagyobb hatásfokú softswitch-ek kifejlesztésére és az alapvető újdonságokat hozó IMS-rendszer továbbfejlesztésére irányulnak. A szolgáltatók pedig megkezdték az IP-alapú gerinchálózat kiépítését, illetve meglévő hálózatuk IP-alapúra történő átállítását.

Funkcionálisan teljes NGN rendszer kiépítésére vonatkozó bejelentést mindeddig egyetlen szolgáltató, a British Telecom tett (www.btplc.com/21CN/). A 21st Century Network (21CN) névre hallgató projekt célja a bejelentés szerint, hogy 2012-re a BT összesen 16 különböző célú hálózatát egyetlen IMS alapú NGN hálózattal váltsa ki, beleértve ebbe a telefonhálózatot is.

Az NGN-re történő migráció egy hosszabb folyamat eredménye lesz, és a migrációs időszak hosszát, valamint egyes lépéseinek az ütemezését az egyes szolgáltatók külön-külön – üzleti lehetőségeik és pénzügyi korlátaik figyelembe vételével – fogják kialakítani. Önmagában az NGN megjelenése nem jelent előnyt a felhasználóknak, ha csak a korábbival azonos szolgáltatásokat lehet elérni az új hálózaton. A szolgáltatók egyik célja is éppen az, hogy új, személyre szabott szolgáltatásokat tudjanak rövid idő alatt a piacra vinni az igényeknek megfelelően. Az NGN kiépítésének ez az egyik hajtóereje. Fontos kérdés lesz az NGN-ben nyújtott garantált szolgáltatásminőség (QoS) kérdése.

Időzítések terén az valószínűsíthető, hogy 2010 körül a berendezésgyártók megkezdhetik a kiforrott NGN eszközök, berendezések gyártását. A fejlett országokban ennek megfelelően 2013-2015 közötti időpontra épülhetnek ki országos illetve regionális méretekben az NGN-ek. A második vonalba tartozó, kevésbé fejlett, de jó infrastruktúrával rendelkező országokban a fejlesztések 2-3 éves eltolódással (2015-2017) jelentkeznek. Valószínűleg ez az időzítés a reális Magyarország tekintetében is.

A hazai piacon jelenleg nincsenek bejelentett NGN-koncepciók, azonban Magyar Telekom már több fórumon is deklarálta, hogy tervei között szerepel az NGN kiépítése. Az előkészületeket erre vonatkozóan mind a hozzáférési hálózatok, mind a gerinchálózatban megkezdte. Nem jósolható meg, lesz-e másik NGN-szolgáltató. Ha egyik hazai szolgáltató sem vállalkozik erre a feladatra, akkor is elképzelhető, hogy még egy NGN-hálózat kiépül Magyarországon, amennyiben a régióban megjelenik egy globális szolgáltató, aki több országra kiterjedő beruházást indít.