Az orosz Szilíciumvölgy Vekszelberg vezetésével, Moszkva mellett épül
Az orosz Szilíciumvölgy építését Viktor Vekszelberg oligarcha vezeti, s az innovációs központot a Moszkva melletti Szkolkovóban alakítják ki - jelentették a szerdai orosz lapok.

Medvegyev hangsúlyozta, hogy nem valami új játékszerről van szó, amelyet az eddig is érvényes általános szabályoknak rendelnek alá, hanem jogi, adóügyi és minden egyéb szempontból is megfelelő feltételeket kell biztosítani működéséhez.
Vekszelberg a Kommerszant című lapnak elmondta: fő feladatát abban látja, hogy megteremtse a feltételeket a megfelelő szintű szellemi tőke bevonásához. "Az infrastruktúra felépítése fontos, de a nagy feladat az olyan jogi-szervezeti formák kialakítása, amelyek egyaránt megfelelnek a piac követelményeinek és a projektben résztvevők - különösen a külföldiek - érdekeinek, hogy éppen ide hozzák a tudásukat" - mondta. Az oligarcha szerint könnyen lehetséges, hogy az érvényes jogszabályok keretei között nem lehet elérni a kitűzött célt, hanem valami egészen újat, például egy új törvényt kell kidolgozni, s a jogi-szervezeti feltételek
kidolgozására Medvegyev ki is adta az utasítást egy hónapos határidővel. Végül Vekszelberg úgy vélte, ugyan még nem tudni, milyen modell formájában, de a magángazdaság is feltétlenül szerepet fog vállalni a projekt finanszírozásában, mert a kitűzött feladatot nem lehet pusztán adminisztratív eszközökkel, a megszokott, régi formátumok és életelvek keretében teljesíteni.
Vekszelberg Moszkvában szerzett diplomát automatizálás és számítástechnika szakon, az orosz Tudományos Akadémia informatikai központjában volt aspiráns, majd 1978-1990 között egy különleges konstrukciós iroda vezetőjeként dolgozott. Első saját vállalkozása - egy szövetkezet - egy általa kifejlesztett technológia felhasználását vitte piacra. Vállalkozásai, köztük a Renova csoport eddig is sokat fektetett új technológiák kidolgozásába és bevezetésébe.
Az oligarcha a Forbes magazin idei listája szerint a világ 113., Oroszország 16. leggazdagabb embere, vagyonát 6,4 milliárd dollárra becsülik. A magazin kőolaj- és alumíniumbárónak minősítette Vekszelberget, mivel jelentős résztulajdonnal bír a TNK-BP és a Rusal társaságokban. Arról is ismert, hogy Fabergé-tojásokból a világon a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkezik.
A Kommerszant megkérdezett több neves politológust és vállalkozót, hogy mi hiányzik Vekszelbergnek a feladat megoldásához. Igor Jurgens, a Medvegyev által létrehozott INSZOR intézet vezetője szerint a projekt csakis akkor valósulhat meg, "ha szabad országban, szabad emberek építik, az alkotás számára kedvező körülmények között, de ilyen klíma egyelőre nincs, s a változtatáshoz évek kellenek".
Borisz Nyemcov liberális ellenzéki politikus úgy vélte: ott, ahol a hatalom kizárólag földgázból és kőolajból él, nem lehet szó semmiféle völgyről, csak gáz- és kőolajvezetékek keletkezhetnek.
Sztanyiszlav Belkovszkij politológus az egész medvegyevi modernizációs kísérletről lesújtóan írt a Moszkovszkij Komszomolec című lapban. Ha a szón most a klasszikus meghatározásoknak megfelelően a modern társadalom megteremtését, a teljes értékű állampolgárok kinevelését értik, akkor ilyen modernizáció egészen bizonyosan ezúttal sem lesz, mert ebben a vezető elit nem érdekelt - írta.
Kapcsolódó cikkek
- 2011-ben helyrejön az európai IT-piac
- Az Ipsos szerint nem kell félni az üzleti modellváltástól
- Kisebb az igény felnőtt tartalmakra és online játékokra
- Az internet növekedését várják a legtöbben
- A magyar-szlovák kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása
- Fellendülőben a számítógép-piac - kérdőjelekkel
- Februárban kismértékben nőtt a mobilinternetes előfizetések száma
- Februárban vegyes mozgások voltak a magyar mobilpiacon
- Spórolhat a Szoftverbörzén
- Az emberek négyötöde alapvető jognak tartja az internetet
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Új trendek és kihívások az online marketingben
2023-ban a közösségi média marketing szerepe, valamint az influenszer marketing és a felhasználók által generált tartalmak (UGC - User Generated Content) egyre inkább teret hódítanak, és szinte megkerülhetetlenné válnak a vállalkozások üzleti stratégiájában.
Új szerepköréhez jobban illő névre vált az IVSZ
Nevének megújításáról döntött az IVSZ június 7-én megtartott éves közgyűlésén a szervezet tagsága: a korábbi Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) helyett IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége néven folytatja működését a szakmai szervezet. A névváltást az indokolja, hogy napjainkban a digitalizáció a gazdaság minden szegletét áthatja, nem csak az informatikai, távközlési és elektronikai vállalatoknál fontos tényező. A közgyűlésen a 13 fős elnökség 7 pozíciójáról is szavaztak: az IVSZ elnöke újabb három évre dr. Vinnai Balázs lett.