Az internetes megfigyelés megkönnyítésén dolgoznak az amerikaiak
Az Obama-kormányzat várhatóan jövőre terjeszti a kongresszus elé a törvénytervezet, amely megteremti gyakorlatilag az összes elterjedt világhálós kommunikációs módszer megfigyelésének jogi és műszaki feltételeit. Az amerikai biztonsági szolgálatok így képesek lesznek ellenőrzésük alá vonni a Blackberry-féle kódolt e-mailezést, csakúgy, mint a felhasználók között a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakon történő közvetett, vagy a Skype típusú közvetlen (P2P)kommunikációt. A készülő törvénytervezet újabb kérdéseket ver fel az állambiztonság igényei, valamint a magánszféra és a fejlesztés szabadsága közötti egyensúllyal kapcsolatban.
A leendő jogszabálynak "komoly következményei" lesznek az "internet forradalmának alapvető elemeire", állította James X. Dempsey, a Központ a Demokráciárt és Technológiért alelnöke. "A biztonsági szolgálatok arra kérnek felhatalmazást, hogy újraterveztessenek olyan szolgáltatásokat, amelyek az internet egyedülálló, mindent átható struktúráját használják ki. Gyakorlatilag vissza akarják forgatni az idő kerekét és az internetes szolgáltatásokat a telefonosokhoz hasonlóvá akarják alakíttatni" - mondta Dempsey.
"Törvényileg felhatalmazott információelfogásról beszélünk, nem pedig hatáskör kiterjesztéséről" - nyilatkozott Valerie E. Caproni, az FBI főtanácsadója. - "Arról van szó, hogy megőrizzük a képességünket, hogy végrehajtsuk felhatalmazásunkat a köz- és a nemzetbiztonság területén."
A törvénytervezet előkészítő tárgyalásai már több hónapja tartanak a Fehér Ház, az amerikai igazságügyi minisztérium, az FBI, az elektronikus megfigyelésre szakosodott Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) és egyéb szolgálatok bevonásával, ám egyelőre még arról sem sikerült megállapodni, hogy voltaképpen ki is számít szolgáltatónak.
Az Egyesült Államok területén tevékenykedő telefon- és szélessávúinternet-szolgáltatók számára egy 1994-ben elfogadott törvény írja elő a megfigyelési képesség kiépítésének kötelezettségét. A nyomozó hatóságok erre támaszkodva tudják nyomon követni a gyanúsítottak kommunikációját.
A kommunikáció legújabb formáira szakosodott internetes szolgáltatók, a telefontársaságokhoz hasonlóan, elvben szintén kötelezhetők arra, hogy a hatóságok számára lehetővé tegyék klienseik megfigyelését, ám mivel az 1994-es törvény rájuk nem vonatkozik, ezek a cégek nem voltak kénytelenek kiépíteni a megfigyelés műszaki feltételeit.
Az FBI tavaly 9,75 millió dollárt költött, idén pedig újabb 9 milliót fordít arra, hogy a kommunikációs társaságoknál támogassa a belső megfigyelés eszközeinek kiépítését.
A leendő törvény a The New York Times szerint egyebek mellett kötelezni fogja a kommunikációs társaságokat, hogy képessé váljanak kikódolni az általuk sifrírozott üzeneteket. Az Egyesült Államok területén működő külföldi szolgáltatók kötelesek lesznek irodát létesíteni az ország területén, hogy szükség esetén haladéktalanul lehetővé tegyék szolgáltatásuk biztonsági szűrését. A szervertől független, közvetlen (P2P) kommunikációt biztosító cégeknek oly módon kell majd áttervezniük szolgáltatásukat, hogy lehetővé tegyék annak ellenőrzését.
Kapcsolódó cikkek
- Az amerikai rendőrök felhatalmazás nélkül kutathatnak a mobiltelefonokban
- A Stratfor az adatvédelem megsértésének minősítette a WikiLeaks-kiszivárogtatást
- Felháborodás fogadja a twitteres cenzúrát - Üres címlap, digitálisan (2. rész)
- Felháborodás fogadja a twitteres cenzúrát - Üres címlap, digitálisan (1. rész)
- Két és fél év szabadságvesztést kapott a Marriottot zsaroló magyar hacker
- Konzervatív-liberális vita a távközlési adatok tárolásáról a német kormányban
- Az Anonymus csoport megtámadta a szlovák kormány weboldalait is
- Több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai
- Határozatlan időre felfüggesztette a kongresszus az internetes kalózkodás elleni törvényalkotást
- Oroszországban nem lesz internet-cenzúra
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Növekvő árbevétel, pozitív féléves eredmény
Mivel a Delta Technologies Nyrt. üzleti éve eltér a naptáritól, ezért március végével már az első üzleti félév számairól tud közzétenni gyorsjelentést. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kor kihívásaival ne kellene szembesülnie az immár a BUX-ban is jegyzett rendszerintegrátor informatikai társaságának. Mindazonáltal ilyen piaci körülmények között is tisztes helytállást tudott felmutatni: az egy évvel korábbi időszakhoz képest 71,5%-kal növekvő bevételről, és a korábban 300 milliót is meghaladó veszteséggel szemben 18,8 millió forintos nettó profitról számolt be a Delta Technologies.
K&H: Kate ellenáll a hódolók ostromának
Egyre többen veszik igénybe Kate, a K&H személyes digitális asszisztensének segítségét. Bár vannak, akik bolondoznak Kate-tel, őt ez sem zavarja: kedvesen kitér az oda nem illő kérdések elől. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint a mesterséges intelligencián alapuló személyes digitális asszisztens bevált, az ügyfelek megszerették, és Kate is minden nap tanul tőlük valamit.
Okosotthon: megoldás az energiatakarékosság és a kényelem jegyében
Alighogy hozzászoktunk az okoseszközök használatához, máris beszivárgott a mindennapokba az okosotthon kifejezés is. Kovács István Péter, az A1 Solar műszaki vezetője válaszolt azokra a kérdésekre, hogy hogyan kapcsolható össze az okosotthon funkciók használata az energiatakarékosságos szándékkal és miért érdemes intelligens és integrált megoldásokban gondolkozni azoknak, akik napelemes rendszeren keresztül termelik – vagy tervezik megtermelni – a villamosenergiát.
Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot adtak át Budapesten
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán átadták a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. Az új központ eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. Segítségükkel a hallgatók az elmélet mellett naprakész gyakorlati tudásra tehetnek szert, illeszkedve a hazai és nemzetközi iparági trendekhez, igényekhez. A Műegyetem kampuszán megvalósult fejlesztés – a BME KJK képzéseihez kapcsolódóan – évente 60-80 egyetemi hallgató mellett a kar oktatói számára is korszerű teret biztosít szakmai munkájuk támogatásához.
Az Animatiqua újabb időutazásra hív – most a múlt helyett a jövőbe!
A Holnap Budapestje címmel jelent meg az első film teaser Magyarországon, amit szinte teljes egészében a mesterséges intelligencia készített. A disztópia hét soros szinopszisát a Chat GPT írta, képi világát pedig az Midjourney program alkotta meg. Humán oldalról Kondacs András, az Eltűnt Budapest youtube-sorozattal ismertté vált Animatiqua vezetője inspirálta a szokatlan fejlesztési folyamatot. Megrázó – de tulajdonképpen lehetséges – jövőkép rajzolódik ki a háborús sci-fi-ben, ahol az elszabadult Mesterséges Intelligencia a platóni állam-modellel randevúzik. Ez lenne a holnap Budapestje?