Az internetes megfigyelés megkönnyítésén dolgoznak az amerikaiak
Az Obama-kormányzat várhatóan jövőre terjeszti a kongresszus elé a törvénytervezet, amely megteremti gyakorlatilag az összes elterjedt világhálós kommunikációs módszer megfigyelésének jogi és műszaki feltételeit. Az amerikai biztonsági szolgálatok így képesek lesznek ellenőrzésük alá vonni a Blackberry-féle kódolt e-mailezést, csakúgy, mint a felhasználók között a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakon történő közvetett, vagy a Skype típusú közvetlen (P2P)kommunikációt. A készülő törvénytervezet újabb kérdéseket ver fel az állambiztonság igényei, valamint a magánszféra és a fejlesztés szabadsága közötti egyensúllyal kapcsolatban.
A leendő jogszabálynak "komoly következményei" lesznek az "internet forradalmának alapvető elemeire", állította James X. Dempsey, a Központ a Demokráciárt és Technológiért alelnöke. "A biztonsági szolgálatok arra kérnek felhatalmazást, hogy újraterveztessenek olyan szolgáltatásokat, amelyek az internet egyedülálló, mindent átható struktúráját használják ki. Gyakorlatilag vissza akarják forgatni az idő kerekét és az internetes szolgáltatásokat a telefonosokhoz hasonlóvá akarják alakíttatni" - mondta Dempsey.
"Törvényileg felhatalmazott információelfogásról beszélünk, nem pedig hatáskör kiterjesztéséről" - nyilatkozott Valerie E. Caproni, az FBI főtanácsadója. - "Arról van szó, hogy megőrizzük a képességünket, hogy végrehajtsuk felhatalmazásunkat a köz- és a nemzetbiztonság területén."
A törvénytervezet előkészítő tárgyalásai már több hónapja tartanak a Fehér Ház, az amerikai igazságügyi minisztérium, az FBI, az elektronikus megfigyelésre szakosodott Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) és egyéb szolgálatok bevonásával, ám egyelőre még arról sem sikerült megállapodni, hogy voltaképpen ki is számít szolgáltatónak.
Az Egyesült Államok területén tevékenykedő telefon- és szélessávúinternet-szolgáltatók számára egy 1994-ben elfogadott törvény írja elő a megfigyelési képesség kiépítésének kötelezettségét. A nyomozó hatóságok erre támaszkodva tudják nyomon követni a gyanúsítottak kommunikációját.
A kommunikáció legújabb formáira szakosodott internetes szolgáltatók, a telefontársaságokhoz hasonlóan, elvben szintén kötelezhetők arra, hogy a hatóságok számára lehetővé tegyék klienseik megfigyelését, ám mivel az 1994-es törvény rájuk nem vonatkozik, ezek a cégek nem voltak kénytelenek kiépíteni a megfigyelés műszaki feltételeit.
Az FBI tavaly 9,75 millió dollárt költött, idén pedig újabb 9 milliót fordít arra, hogy a kommunikációs társaságoknál támogassa a belső megfigyelés eszközeinek kiépítését.
A leendő törvény a The New York Times szerint egyebek mellett kötelezni fogja a kommunikációs társaságokat, hogy képessé váljanak kikódolni az általuk sifrírozott üzeneteket. Az Egyesült Államok területén működő külföldi szolgáltatók kötelesek lesznek irodát létesíteni az ország területén, hogy szükség esetén haladéktalanul lehetővé tegyék szolgáltatásuk biztonsági szűrését. A szervertől független, közvetlen (P2P) kommunikációt biztosító cégeknek oly módon kell majd áttervezniük szolgáltatásukat, hogy lehetővé tegyék annak ellenőrzését.
Kapcsolódó cikkek
- Az amerikai rendőrök felhatalmazás nélkül kutathatnak a mobiltelefonokban
- A Stratfor az adatvédelem megsértésének minősítette a WikiLeaks-kiszivárogtatást
- Felháborodás fogadja a twitteres cenzúrát - Üres címlap, digitálisan (2. rész)
- Felháborodás fogadja a twitteres cenzúrát - Üres címlap, digitálisan (1. rész)
- Két és fél év szabadságvesztést kapott a Marriottot zsaroló magyar hacker
- Konzervatív-liberális vita a távközlési adatok tárolásáról a német kormányban
- Az Anonymus csoport megtámadta a szlovák kormány weboldalait is
- Több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai
- Határozatlan időre felfüggesztette a kongresszus az internetes kalózkodás elleni törvényalkotást
- Oroszországban nem lesz internet-cenzúra
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az ATV-t és két helyi rádiót is megbírságolt a Médiatanács
Jogszerűtlenül kivitelezett termékmegjelenítésért bírságolta meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az ATV-t a Napló című műsor egyik riportja miatt. A testület ezen kívül egy karcagi és szolnoki helyi rádió műsorainak vizsgálata során hiányosságot tárt fel, ezért bírságot rótt ki a szolgáltatójukra, emellett a szolnoki rádió burkolt reklámot is közzétett.
Top 10 trend 2023-ban a bankszektorban
A már jól ismert folyamatok és a legújabb innovációk együttesen alakítják át a bankok működését. Az elmúlt 17 év alacsony kamatlábai megdöntötték az iparág alapvető egyenletét – miszerint a betétek mozgatják a hitelezést. Ebben az időszakban a pénz nagyon keveset ért a bankok számára – gyakorlatilag ingyen volt –, így elsősorban olyan termékekre fókuszáltak, amelyek továbbra is díjbevételt termeltek. Ezzel egyidejűleg megjelentek a fintech innovátorok is, akik a pénzügyi megtérülés helyett a volumenre koncentráltak.
Tíz hónap alatt egymillió forintot kapnak a gólya ösztöndíjasok a Széchenyi István Egyetemen
Egyszeri százezerről havi százezer forintra nő a Gólya ösztöndíj összege a győri Széchenyi István Egyetemen a következő tanévben. A jelentős támogatást tíz hónapra nyerhetik el azok a tehetséges elsőéves hallgatók, akik hazánk 109 kedvezményezettnek minősülő járásának valamelyikéből érkeznek az intézménybe tanulni.
Nehéz felmérni a vállalatok zöld törekvéseinek valós értékét
A piaci szereplők számára egyre fontosabbá válik, hogy elérjék a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerint 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátást. Ennek megfelelően a vállalatok mind gyakrabban kommunikálnak a szénsemlegesség eléréséhez kapcsolódó terveikről, vállalásaikat viszont gyakran kevés releváns adat birtokában teszik. A zéró kibocsátással kapcsolatos költéseik mértékét nehezen látják át, a cél eléréséhez szükséges beruházásokra pedig a legtöbb cégnek közel sincs elegendő erőforrása. A bizonytalan gazdasági környezet és az emiatt gyakoribbá váló rövid távú döntések pedig további akadályokat jelentenek a vállalatoknak a hosszú távú eredmény elérésében – derül ki a Baker McKenzie friss, 1000 vezető bevonásával készült nemzetközi felméréséből.
Megérkezett az első Apple Premium Partner üzlet Magyarországra
Az iSTYLE első Apple Premium Partner üzlete várja vásárlóit a budapesti Árkád bevásárlóközpontban. A közép-kelet-európai régió második Apple Premium Partner márkaboltja az ikonikus Apple Store vásárlási élményét hozza el, és az ügyfélkiszolgálás teljesen új szintjét képviseli. Az új koncepció alapján megújult üzlet a korábbinál nagyobb területen és számos újdonsággal várja az Apple rajongókat.