Diploma kell, a jegyek nem számítanak elhelyezkedéskor
Felmérés a cseh és magyar diákok karrierlehetőségeiről a Procter&Gamble megbízásából
A magyar hallgatók fontosabbnak tartják az egyetem melletti szakmai képzéseket, mint a csehek – többek között ez derült ki a kutatásból, melyet a Procter&Gamble megbízásából a KutatóCentrum készített 2010 szeptemberében. A hazai diákok 16 százaléka jelentkezett korábban valamilyen szakmai programra, és további 37 százaléka tervezi ezt a jövőben. Ezzel szemben a cseh egyetemistáknak csupán 13 százaléka próbálta már, és további 25 százaléka szeretné az elkövetkezőkben ilyen módon bővíteni meglévő tudását. Összhangban az előző megállapításokkal a két ország tanulói közül a magyarok azok, akik az álláskeresés során sokkal fontosabb szempontnak értékelték a diplomán felül megszerzett tapasztalatokat.
A hazai hallgatók körében a külföldi ösztöndíjak mellett nagyon elterjedtek a gyakornoki programok, míg a cseh diákok utóbbi helyett inkább a vállalati tréningeket választják.
A kompetenciafelmérés is nálunk népszerűbb: míg itthon a megkérdezettek 36 százaléka, addig Csehországban 10 százaléka vett már részt hasonló teszten. Hazánkban ilyenkor elsősorban az intelligenciát és a logikát mérik fel, a csehek pedig leginkább a problémamegoldó képesség és a stratégiai gondolkodás meglétére kíváncsiak.
Friss diplomás szakmai gyakorlattal?
A cseh diákok szerint munkakereséskor a legfontosabb az agilitás, a jó kommunikációs készség, valamint a nyelvtudás megléte. Utóbbi kettőt a magyar egyetemisták is kiemelték, míg a dobogó harmadik helyére az önállóságot sorolták be. „Érdekes, hogy a személyes kapcsolatrendszer megléte a magyaroknál az ötödik, míg a cseheknél csak a kilencedik helyre került, ugyanakkor az egyetemisták mindkét országban úgy gondolták, hogy az elhelyezkedéskor az iskolai eredmények számítanak a legkevésbé” – elemezte az eredményeket Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatásvezetője.
A diákok többnyire úgy látják, hogy a munkaadók elvárásai összecsengenek saját szempontjaikkal, ugyanakkor néhány különbség is megmutatkozik. „Mindkét országban úgy gondolták a hallgatók, hogy a cégek elsősorban gyakorlati tapasztalatot várnak el a pályakezdőktől, ami az elhelyezkedés nehézségeire is magyarázatot adhat, hiszen a friss diplomások nem mindig rendelkeznek gyakorlati tudással” – mutatott rá a szakember. Ugyanakkor vannak olyan munkáltatók, akik tisztában vannak ezzel az ellentmondással. Gerda Zsuzsa, a Procter&Gamble humánerőforrás menedzsere kifejtette, hogy cégüknél a kiválasztás során nem várnak el szakmai tapasztalatot a jelentkezőktől, ugyanis a kompetenciák, készségek meglétét vizsgálják. A KutatóCentrum által végzett felmérés megerősítette, hogy a hallgatók örömmel vennének egyetemi képzésen kívüli lehetőségeket is, amelyek során fejleszthetik a készségeiket. Ezért a Procter&Gamble elindította a „P&G Academy” programsorozatot, amelyen keresztül előadások, tréningek segítségével fejlődhetnek a hallgatók.
Karrierista magyarok?
A magyar egyetemisták 75 százaléka, míg a cseh fiatalok 64 százaléka vágyik vezetői babérokra. Igaz ugyanakkor, hogy a hasonló álmokat dédelgetők közül a csehek az ambiciózusabbak: 39 százalékuk 5 éven belül felső- vagy regionális vezető szeretne lenni, míg a magyaroknak csupán 28 százaléka tör ilyen magasra, 60 százalékuk középvezetői pozícióval is elégedett lenne.
A jó vezetőt kicsit másképp jellemezték a két országban: míg a mi diákjaink szerint a vezetői és kommunikációs képességek mellett az önállóság a legfontosabb, addig a csehek harmadik szempontként a csapatjátékot emelték ki. A hazai hallgatók a csehekhez képest fontosabbnak tartják a kapcsolati tőkét, valamint a piacismeretet, ugyanakkor kevesebbre értékelik az empátiát.
A felmérésről:
A felmérést a KutatóCentrum 2010. szeptember 17. és október 8. között végezte, 2025 magyar és 1791 cseh diák online megkérdezésével.
A KutatóCentrum honlapja: www.kutatocentrum.hu
Kapcsolódó cikkek
- Informatikai és műszaki végzettséggel lehet a legjobb fizetésekre számítani
- Tárt karokkal várják a mérnököket és informatikusokat a cégek
- Kapcsolatok nélkül a diploma sem ér sokat
- Több informatikus és mérnökhallgató a felsőoktatásban
- Elavulttá válnak a munkaerő toborzására és megtartására használt hagyományos módszerek
- Jelentős áttörést hozhat az agilis szoftverfejlesztés módszertan a munkaerőpiacon
- Boldog munkavállalók és az üzleti siker
- Létrejön a legnagyobb magyarországi álláskereső adatbázis
- Fiatalok az interneten, a közép- és időskorúak ismerősökön keresztül keresnek állást
- Egyetem és informatikai cég együttműködése Debrecenben
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Continental nyerte „Az év K+F beruházója” díjat a HIPA-tól
A technológiai cégcsoport magyarországi leányvállalatának, a Continental Automotive Hungary Kft-nek tavaly megvalósult beruházásait, vidéki bővülését, valamint a K+F területen nyújtott, folyamatosan kimagasló teljesítményét díjazta a Nemzeti Befektetési Ügynökség.
Magyar makettező cég innovatív 3D-s megoldásai a gyártás területén
Az utóbbi években a 3D nyomtatás és a hozzá kapcsolódó modell előállítási folyamatok a mindennapok részei lettek. A technológiával már városrészt, orvostechnikai eszközöket és ékszereket is készítenek, de van, ahol az általános iskolai oktatásban és a háztartásokban is használják. Nem létező, vagy sérült elemeket alkotnak virtuálisan újra, majd állítják elő ismét, hogy azok az eredetivel azonos módon működhessenek felhasználási területükön. Egy magyar cég a makettezés mellett úttörőnek számító területeken is használja a file to factory és a reverse engineering megoldásokat.
Az autóipar megmutatja, hogyan kell a gyártást digitalizálni
A gyártási folyamatok digitalizációjának sikerességét négy tényező befolyásolja – ez derült ki a Roland Berger „Az Ipar 4.0 jelenlegi helyzete” című tanulmányából. A kutatás autóipari OEM-ek és top beszállítók tapasztalataira támaszkodva mutatja be a digitális gyártás sikertényezőit. A német hátterű tanácsadócég szerint a folyamatos priorizálás, a dedikált csapatok, az összehangolt céltérképek és a munkavállalók folyamatos képzése a legfontosabb.
Kis és közepes méretű épületek intelligensebb és egyszerűbb kezelése
A most bejelentett Connect Box nyílt és könnyen kezelhető IoT-megoldást ad kis- és középméretű épületek felügyeletéhez. A teljesítmény felhasználóbarát monitorozásával és optimalizálásával lehetővé teszi az energiahatékonyság akár 30 százalékos növelését, valamint a beltéri levegőminőség jelentős javítását olyan létesítményekben, mint az iskolák, kiskereskedelmi üzletek, lakások és kis irodák.
A VISZ tisztújító közgyűlése bizalmat szavazott az eddigi vezetésének
Megtartotta idei tisztújító közgyűlését a Magyarországi Vezető Informatikus Szövetsége. A szervezet vezetésébe egy új ember érkezett Pocsai Zsolt személyében.