Médiatanács: frekvenciát nyert a katolikus rádió, az NMHH nem kötelezheti az újságírókat információforrásuk felfedésére
Öt frekvenciáról döntött szerdai ülésén a médiatanács, a pályázati nyertesek között van a Magyar Katolikus Rádió (MKR) is, amely a székesfehérvári vételkörzetben a 96,1 MHz-es frekvencián sugározhat ezután - közölte a testület szóvivője szerdán sajtótájékoztatón. Kiricsi Karola az új médiaszabályozást érő kritikákra reagálva elmondta: a médiahatóság nem kötelezheti az újságírókat információforrásuk felfedésére, és bírságot sem szabhat ki, ha ezt megtagadják.
Kiricsi Karola az MTI kérdésére, hogy a még szabad budapesti ultrarövid-hullámú frekvenciáról - amelyre a katolikus rádió és a Klubrádió is pályázott - mikor döntenek, úgy válaszolt: nem tudja megmondani, de a médiatanács a következő időszakban minden héten 5-10 frekvenciáról határoz, és összesen mintegy 40 frekvenciapályázatot kell elbírálnia.
Az MKR - mivel nem kérte jogosultságának meghosszabbítását - január 16-án sugárzott utoljára középhullámon, azóta csak interneten és a Magyar Televízió műholdas adásaihoz kapcsolódva volt lehetősége a műsorszórásra. A rádiónak további pályázatai is az elbírálási szakaszban vannak. A Klubrádió jelenlegi frekvenciájára szóló működési engedélye február 11-én jár le.
A médiatanács szerdán arról is döntött, hogy a Lánchíd Rádió médiaszolgáltatási jogosultságot kap Székesfehérváron (106,6 MHz) és a győri vételkörzetben (88,1 MHz), míg Fehérgyarmaton a Friends-Lan Kft., Debrecenben pedig az Európa Rádió Nonprofit Kft. jutott jogosultsághoz.
Az öt frekvenciára összesen tizenhat pályázat érkezett.
Kiricsi Karola elmondta: a médiatanács szerdán nyolc, lejáró szerződéssel rendelkező rádióállomás jogosultságát hosszabbította meg 60 nappal.
Beszélt arról is, hogy idén a tavalyinál 60 százalékkal több pénz - 500 millió forint - jut a közösségi médiaszolgáltatók, azaz a nem nyereségérdekelt helyi rádiók és televíziók működési költségeire.
A médiatanács szóvivője sajtótájékoztatón reagált az új médiaszabályozást érő kritikák egy részére is.
Kijelentette, hogy a médiaalkotmány alapján a médiahatóság nem, csupán bíróságok és a nyomozóhatóságok kötelezhetik az oknyomozó újságírókat információforrásuk felfedésére. Hozzátette, ezzel kapcsolatban az okozhatott félreértést, hogy a jogszabály szerint bíróság vagy hatóság kivételes esetben az információforrás felfedésére kötelezheti az újságírót, ugyanakkor - folytatta – ez nem vonatkozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (NMHH), illetve a médiatanácsra, csak a büntetőeljárásban részt vevő nyomozóhatóságokra.
Mint mondta, noha ez részletesen nem szerepel a médiaalkotmányban, a büntetőeljárási törvényből kiderül: ilyen jogosítványa csak a nyomozóhatóságoknak van, hiszen ezek járnak el a nemzetbiztonság és a közrend védelmét érintő ügyekben, valamint végzik a bűncselekmények elkövetésének felderítését és megelőzését. Márpedig a törvény csak ezekben az esetekben teszi lehetővé, hogy az oknyomozó újságírókat forrásuk felfedésére kötelezzék – ismertette Kiricsi Karola.
A szóvivő hangsúlyozta, az új médiaszabályozás nagyobb védelmet ad az újságíróknak, mivel az eddigi gyakorlattal szemben lehetővé teszi, hogy - a fenti kivételek mellett - akár büntetőeljárásban is megtagadják forrásuk felfedését, míg erre korábban csak polgári perekben és közigazgatási eljárásokban volt lehetőségük.
Kapcsolódó cikkek
- Az ENSZ az internet szabályozását mérlegelheti
- Az amerikai kormány "eltiltotta" a szövetségi alkalmazottakat a WikiLeakstől
- Veszélyben az internetes egyenlőség Európában?
- Megbénították az internetet Mianmarban
- Pakisztán elrendelte az internettartalmak ellenőrzését
- Az RSF "cenzúraellenes menedékhelyet" hozott létre az interneten
- Internet: egyre nagyobb szerep a veszélyeztetett állatfajok illegális kereskedelmében
- Életbelépett a francia kalóztörvény
- Az NHH megbírságolta az Antenna Hungáriát
- NHH - új eljárás a RiseFM és a PontFM ügyében
Internet ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Internetszolgáltatás: már nem a sebesség, a minőség számít
Új fejlődési szakaszba lépett az internet-hozzáférési szolgáltatások piaca: már nem a sebesség a meghatározó tényező egy ajánlatnál, hanem a megbízhatóság. A Deloitte 2022-es szélessávú internethasználat fogyasztói felmérése arra kereste a választ, hogy mi alapján döntenek a fogyasztók.
Szolgáltatófüggetlen 5G-s tesztprojekt indul
A tesztek célja annak vizsgálata, hogyan lehet különböző környezetben – például sűrűn lakott belvárosban, vagy agrárterületen – gazdaságosan 5G hálózatot kiépíteni és működtetni, majd ezt a jövőben, amikor az 5G-alapú alkalmazások elterjedése és az adatforgalom növekedése szükségessé teszi, nagy volumenben is környezettudatos módon széles körben megvalósítani. A tapasztalatok alapján a hálózaton később különféle okos szolgáltatások is elérhetővé válnak.
Az új Internet Pro díjcsomagban a vezetékes internet mobilinternettel egészül ki
A Vodafone frissen bevezetett Internet Pro csomagjával az alap vezetékes internetszolgáltatás mellé egy kiegészítő mobiladatot tartalmazó SIM kártyát és opcionálisan Wi-Fi hotspot eszközt is vásárolhatnak az előfizetők. A korlátlan mobil adatot az ügyfelek havonta egyszer tetszőleges időpontban aktiválhatják 72 órára a My Vodafone applikáción keresztül, így, ha esetleg valami megzavarja a vezetékes szolgáltatást, az internetelérés így akkor is folyamatos marad, ha például az utcában zajló építkezés, csatornázás, áramszünet vagy a rossz időjárás miatt elmegy az otthoni internet.
5G-s otthoni internetszolgáltatást indít a Yettel
A Yettel a vezetékes internetet kiváltani képes új technológia, az 5G eddigi egyik legígéretesebb üzleti modelljét és érdemi felhasználási lehetőségét hozta el a hazai lakossági piacra.
A Huawei a föld alá is elvitte az 5G-t az iparágak digitális igényei miatt
A Huawei több mint tízszeresére növelné a jelenlegi sávszélességet a hálózatok evolúciójának következő állomását jelentő 5.5G technológiával, ami másodpercenként 10 gigabit sebességű, bárhol elérhető hálózati kapcsolatot tesz majd lehetővé – mondta a vállalat elnöke a 19. Huawei Global Analyst Summit csúcstalálkozón.