SSD teszt I. - Kingston SSDNow V+100 96GB

Kütyü Magazin, 2011. november 30. 13:54

Kipróbáltuk a Kingston SSDNow V+100-as SSD-jét, és ebben a cikkben összefoglaltuk, milyen hatással volt ez a gépeinkre. Figyeltünk rá, hogy amennyire lehet, teszteljük azt is, hogy egy régebbi típusú gépen mekkora javulást tudunk elérni egy ilyen upgrade-del, és milyen érzés egy jobb gépen, ha SSD-re váltunk.

 

Általános benyomások

 

Külső, csomagolás

 

Kingston SSDNow V+100 dobozban

A tesztelt darab egy „Upgrade Bundle Kit” kiszerelésű változat, ez a normál változatnál jóval több dolgot tartalmaz. A meghajtón kívül találunk még a dobozban SATA kábelt, Molex -> SATA tápkábelt, 3.5”-os beépítő keretet, csavarokat, USB-s külső keretet a hozzá való kábellel, és egy CD-t, amin a klónozáshoz és egyéb műveletekhez használható programgyűjteményt találunk.

Az SSD egy masszív fémházban kapott helyet, ami minden bizonnyal bírja a strapát, viszont súlya is van, így súlycsökkenésre nem igazán számíthatunk a régi merevlemezhez képest. A neki szánt helyre egyébként rendben befért, ami elvileg nem nagy dolog, viszont egy másik tesztelt SSD-vel (OCZ) itt voltak gondok.

 

 

Belső

A fémház 96GB-nyi MLC memóriát takar, egy Toshiba vezérlővel megtámogatva. Ismeri a SATA-I és SATA-II szabványokat, a Garbage Collection és TRIM technológiákat is.

 

 

Tesztek

Lássuk tehát, tesztelőink mire jutottak:

"Középkorú laptop"

Az SSD-t egy valamivel régebbi laptopban teszteltem, kíváncsi voltam, mennyit gyorsít egy régebbi rendszeren a merevlemez lecserélése SSD-re. A gép egy Asus X51R, Intel C2D T7400-as processzorral, 2GB RAM-mal, Windows 7 operációs rendszerrel. A lecserélt meghajtó egy 80GB-os 5400rpm-es Hitachi HDD volt.

A beszereléshez minden volt a dobozban, csak egy csavarhúzó kellett hozzá, az egész nem volt több 10 percnél. Egy jól belakott kb. 1 éves rendszer volt a HDD-n, ezt klónoztam az SSD-re, így sok dolgot össze tudtam hasonlítani, amit egy friss telepítés után nem tudtam volna. A klónozáshoz a dobozban lévő külső keretet és klónozó szoftvert használtam, kb. 40 percig tartott a másolás, az USB eléggé visszafogta a sebességet.

A tapasztalt gyorsulásról itt egy táblázat:

 

HDD

SSD

Teljes boot idő

0:57s

0:33s

Kikapcsolás

0:33s

0:09s

Netbeans betöltése (több nyitott project-tel)

2:17s

0:30s

Photoshop CS4

0:30s

0:13s

Sleep mód

0:20s

0:02s

Felébresztés sleep módból

0:02s

0:02s

685MB-os .iso fájl másolása ugyanazon hardveren belül

0:58s

0:09s

 

Gyakorlatilag minden legalább a duplájára gyorsult, a kisebb programok, böngészők azonnal indulnak, nincs olyan helyzet, hogy várunk a lemezműveletekre. A Start menüben való keresés lassúsága is a múlté, azonnal megtalál mindent, ez a HDD-vel nagyon be tudott lassulni. A programok párhuzamos indítása sem okoz gondot neki, így már inkább a processzortól függ a rendszer sebessége.

A CrystalDiskMark mérési eredményei:

 

 

Asztali gép

A tesztrendszer:

Alaplap: ASUS M4A785D-M PRO sAM3,

CPU: AMD Athlon 7750 x2,

RAM: 4GB Kingston DDR2,

az előző winchester egy WD800JD 80GB 7200 RPM 8MB cache SATA 3.0Gb/s 3,5"

Eredményeim: Legfeltűnőbb különbség a HDD-hez képest a gyorsabb rendszer indulás; a boot idő nem változott érezhetően, viszont a bejelentkezés után felgyorsulnak a dolgok, a programok határozottan gyorsabban indulnak. A telepítő CD-vel igazán könnyű volt klónozni a korábbi rendszert, nem kell hozzá különösebb szakértelem. A Vezérlőpult egyből betölt, nincs várakozás, a programok telepítésére, törlésére sem kell várni.

Kipróbáltam a Deus ex human revolution nevű újabb játékkal, hogy mennyit változtak az idők:

- játék install: 3 perc 8 másodperc (HDD-vel: 15 perc 32 másodperc),

- amíg a játék elindul és eljut a menüig: 8 másodperc (HDD-vel: 15 másodperc),

- pálya betöltése mentésből: 11 mp. (HDD-vel: 18mp.),

- kilépés a játékból: 4mp. (HDD-vel: 4mp.).

A következő képen pedig a CrystalDiskMark nevű program mérési eredményei láthatóak a konfigurációmnál:

 

 

"Régi" laptop

A tesztet egy régi (5 éves), elsősorban munkavégzésre használt Clevo M400A-s laptopban végeztem el. Ez a gép, bár öreg, de ma még mindig lehet vele dolgozni – kíváncsi voltam, hogy mennyivel lesz gyorsabb. Mivel sajnos a gépben csak SATA I-es csatlakozó van, így nem tudja az SSD teljes potenciálját kihasználni, viszont emiatt nem is az volt az elsődleges szempont, hogy melyik SSD a leggyorsabb a piacon, mivel az a pár százaléknyi különbség, amit két tároló között mérhetünk, úgyis elvész a gépem lassúsága miatt. Ezzel szemben a Kingstonhoz járó kiegészítők sokban megkönnyítették a munkát. A külső merevlemez-tároló egység nagyon hasznosnak bizonyult, illetve a mellékelt CD lemezen is már meglévő rendszerek költöztetéséhez hasznos eszközök voltak találhatók.

A tesztgép fizikai paraméterei:
CPU: Intel(R) Pentium(R) M 765 2.10GHz

RAM: 2GB DDR2 800Mhz

HDD: 80GB 5400rpm Samsung HDD

Operációs rendszer: Ubuntu Linux 10.04

Mivel a munkám során Linuxot használok, és lényegesen több Windows-os összehasonlítással találkozhatunk, így én egy teljesen új, frissen telepített Linux-szal végeztem el a méréseket. Összességében a tapasztalat az volt, hogy minden művelet, ami nem CPU, hanem inkább háttértárigényes volt, érezhetően felgyorsult. Programok indítása, menük lenyitása, navigálás a fájlrendszerben, mind olyan művelet, ami érezhetően gyorsabb lett, de mérni sajnos nem nagyon lehetett őket, mert tizedmásodperces eltérések lehettek. Viszont érzésre nagyon szembeötlő volt, hogy a megszokott ,,kattintok, picit várok és feljön az ablak'' érzett helyett a ,,kattintok, és már ott is van'' volt az SSD-s installációra jellemző.

A következő műveletek viszont már jobban mérhetőek voltak:
Telepítéssel kezdtem, ez 3 perc 27 másodpercet vett igénybe az SSD-vel, szemben a HDD-s telepítés 5 perc 35 másodpercével. Ezután a gép bekapcsolásától a desktopig való eljutás idejét mértem le, ez 34 másodpercre gyorsult az 54 másodperccel szemben, de mivel érezhetően sok időt töltött a gép a bootolást megelőző BIOS képernyőkön, így lemértem a tényleges rendszer betöltődési időt, ami 17 másodpercre csökkentette SSD és 38 másodpercre a HDD esetén a tényleges betöltődési időt. Érdekes, hogy az SSD-s konfiguráció esetén a teljes 34 másodperces indulási időből ugyanaddig tartott a BIOS töltődése (17 másodperc), mint magáé az operációs rendszeré. Ezután a rendszer frissítése következett, ezt a pontos mérés érdekében úgy végeztem el, hogy első körben csak letöltöttem a frissítéseket, de csak a tényleges telepítési időt vettem figyelembe. Így SSD-vel 1 perc 25 másodperc alatt végeztem is a frissítésekkel, míg a régebbi megoldással ez 4 perc 5 másodpercig tartott.

Még néhány I/O igényesebb műveletet is kipróbáltam, például lista készítés az összes állományról 7 másodperc alatt készült szemben a régi 12 másodpercével, egy 4GB-os fájl másolása helyben 1 perc 29 másodperc volt 4 perc 28 másodperc helyett. Ezek után megnéztem kontrollképpen, hogy meddig tart egy, a LAN-on elhelyezkedő másik gépről a 4GB-os állomány átmásolása egy 100Mb-es hálózaton. Itt ugye nem nagyon vártam eltérést a két konfiguráció között, mert ennél az adatátvitelnél a hálózat a szűk keresztmetszet, nem pedig a háttértár sebessége, ezért is lepett meg különösebben, amikor az SSD-s konfiguráció majdnem másfél perccel gyorsabban végzett a művelettel (8 perc 24 másodperc vs. 9 perc 43). Ha már megvolt ez a nagy file-om, gondoltam tömörítem is gzip-pel, ahol a műveletnek számításigénye is van. Itt a CPU teljesítmény is sokat számít, így nem meglepő módon közel került a két szám egymáshoz, mivel a lassabb háttértárnak is van ideje kiírni az adatot, ha azt a CPU lassabban állítja elő, ennek ellenére a különbség érezhető, hiszen 5:52-ig tartott SSD-vel, míg a régi HDD-vel ez 7:16 alatt fejeződött be.

 

 

Hosszú távú tapasztalatok

"Középkorú laptop"

Az akku sajnos már nem olyan, mint új korában, viszont az egy órás akkuidő így is másfélszeresére nőtt. A laptop cipelésekor sem kell félni, hogy egy kisebb koccanástól, vagy ütődéstől bármi baja lesz az adatoknak.

A gép az SSD környékén már nem melegszik fel intenzívebb használat után sem, valamint a merevlemez hangja is eltűnt, a CPU ventillátor az egyetlen mozgó és zajkeltő alkatrész a gépben.

 

Asztali gép

Ennél a gépnél nincs értelme súlyról és akkuidőről beszélni, de a rendszer gyorsulása könnyedén mérhető és nagyon érezhető volt. A hardverekből látszik, hogy nálam a jelenlegi konfigurációban a HDD sebessége nagyban befolyásolja a teljes gépem sebességét, ezért egy ilyen alkatrészcsere határozottan javít a teljesítményen.

 

"Régi" laptop

Összességében a gép gyorsulása minden műveletnél érezhető volt, bár eleinte nagyon furcsa volt, hogy bizonyos parancsok után nem hallom a winchesterem kattogását, de egy idő után elmúlt az a reflexem, hogy ha nincs hang, akkor biztos baj van. A két eszköz súlyában is érezhető a különbség, csak mivel a gép össztömegéhez képest eltörpül mind a kettő, így ilyen téren sajnos nem igazán éreztem változást. Alapvetően úgy érzem gyorsult annyit a gép egy ilyen apró hardware fejlesztéstől, hogy még pár évig ne kelljen lecserélnem, így mindenképpen megéri egy ilyen jellegű frissítésre költenem, hiszen nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy új gép megvásárlása.

 

[Cikksorozatunk folytatásaként hamarosan egy OCZ SSD, és egy Samsung SSD tesztjét is olvashatjátok...]

Kulcsszavak: Kingston SSD teszt

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Mától rendelhetők az Apple legújabb termékei

Nem omlik össze az ekereskedelem: egy év haladék az erős ügyfélhitelesítésre

2019. szeptember 11. 08:34

A budapesti ITU Telecom World kulcsszava az 5G

2019. szeptember 9. 23:51

Az ESET az egyetlen kihívó a végpontvédelem területén

2019. szeptember 3. 13:26

30 év a hazai KKV vállalkozások fejlesztéséért

2019. szeptember 1. 13:27
online sportfogadás