Magyar kutatók a világon elsőként hoztak létre szuperrácsot
Magyar kutatóknak, Tapasztó Leventének és munkatársainak sikerült először az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében (MFA) a grafén szerkezeti hullámosságát nanométer alatti (0.7 nm) pontossággal szabályozni, mellyel messze meghaladták az addig elérhető legkisebb, 300 nanométeres hullámperiódust. A grafit egyetlen atomnyi vastagságú rétegéből álló grafén szokatlan tulajdonságokkal rendelkező különleges anyag, melyet a méretek csökkenésével elképzelhetően a szilícium helyettesítőjeként alkalmaznak majd integrált áramkörökben, mobiltelefonokban, számítógépekben, napelemekben, de akár érintőképernyőkben is. A friss magyar eredmény jelentőségét tükrözi, hogy a publikációt az egyik legelismertebb nemzetközi fizikai szaklap, a Nature Physics folyóirat következő száma közli.
Magyarország a világ élvonalához tartozik a jövő egyik ígéretes elektronikai anyaga, a grafén kutatásában, illetve annak hozzáférhetővé tételében a technológia számára. A grafén jelentőségét a szintén szén alapú nanocsövekhez képest az adja, hogy ipari előállítása és alkalmazása elérhetőbbnek látszik. Az anyag segítségével így eddig elképzelhetetlen technológiai megoldások nyílhatnak meg az emberiség előtt: az elektronikában például átléphető lenne a - félvezető technológiában jelenleg egyeduralkodó alapanyagként használt - szilícium tulajdonságai által megszabott méret-határ. A grafén felfedezéséért 2010-ben megosztott fizikai Nobel-díjat adtak.
Tapasztó Levente és munkatársai a szuszpendált grafén nanomembránok atomi szerkezetében ellenőrzött módon tudtak létrehozni nanométeres periódusú modulációt termikusan indukált feszültség segítségével. Ez az úttörő eredmény átütő jelentőségű: lehetőséget nyit arra, hogy a membránok mechanikai viselkedését nanométer alatti mérettartományban is tanulmányozhassák. A kutatók vizsgálata szerint a grafén nanoskálájú deformációinak értelmezésében a klasszikus kontinuum mechanika egyenletei csődöt mondanak és a nanoméretű grafén hullámok kialakulását csak az atomi kötések mechanikájára alapozott kvantummechanikai modellek képesek leírni. A klasszikus mechanika szerint ugyanis olyan ismert anyagból álló membrán, amely ilyen kis periódusú (hullámhosszú) szerkezeti hullámosságot képes lenne elviselni, nem létezik.
Ez az eredmény alapvető fontosságú a grafén alapú nano-elektro-mechanikai rendszerek (NEMS) működésének tervezésében. A TTK MFA kutatóinak először sikerült grafénban úgynevezett elektromos szuperráscsot létrehozni, amely potenciálisan számos alkalmazás alapját képezheti. Így várható, hogy a felfedezés segítségével anélkül nyitható a grafén sávszerkezetében a félvezető tulajdonságokat meghatározó úgynevezett tiltott sáv, hogy hibákat (grafén éleket) hoznánk létre.
„Az alapkutatások fontosságát jól példázza a mostani eredmény: nem csupán olyan ismeretlen területekre sikerül ajtót nyitni, amiről eddig csak sejtéseink voltak, de a felfedezés óriási jelentőségű lehet az ipar, így egész Magyarország számára is”. – fogalmazott dr. Bársony István, az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének igazgatója, majd hozzátette: „A nanotartományban történő kutatásban élen jár az MTA TTK MFA, de a világszínvonalú munka és eredmény, valamint az EU pályázataiban való részvétel elképzelhetetlen korszerű kutatóeszközök nélkül, ezért nagyon fontos lenne az infrastruktúra hazai forrásokból történő folyamatos fejlesztése és fenntartása.”
A kísérleti munka a Koreai-Magyar Közös Nanolaboratórium keretében zajlott, amelynek hazai koordinátora Biró László Péter. A grafén mintákat Chanyong Hwang csoportjával (Korea Research Institute of Standards and Science) együttműködve állították elő, az elméleti szimulációk pedig Traian Dumitrica csoportjával (University of Minnesota) együttműködésben születtek. Az MFA nanoszerkezetek laboratóriumában ez immár a második olyan nanotechnológiai eljárás, amely új etalont állít fel a grafénkutatás területén, hiszen a korábban kifejlesztett STM (pásztázó alagútmikroszkópiás) litográfiás nanomegmunkálási eljárásuk pontosságát (2,5 nm széles grafén szalag) a mai napig sem sikerült elérni.
Kapcsolódó cikkek
- Szemetet "bekapó" szemétkosár?
- Szívinfarktust gyógyító nanotechnológia
- A részecske perdülete is lehet adathordozó
- Fotómegosztó portálon fedeztek fel egy új rovarfajt
- A Dell is segítséget nyújt a NASA legújabb Mars-küldetéséhez
- Kutatók éjszakája - Rendezvények hatvan helyszínen
- Okostelefonokra épülő Fujitsu megoldás segít a vakok számára az eligazodásban
- Játékelmélet segítheti a terrorista hálózatok felderítését
- Dobogón a magyar csapat a Microsoft Imagine Cup-on
- Gumiszalagként viselkedő elektronikát hoztak létre
Prim.hu - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Itt a Java legújabb verziója!
Az Oracle bejelentette a Java 20 elérhetőségét. A világ első számú programozási nyelvének és fejlesztési platformjának legújabb verziója több ezer teljesítménybeli, stabilitási és biztonsági előrelépést kínál, köztük a platformra vonatkozókat, amelyek segítik a fejlesztőket a termelékenység javításában, valamint az innováció és a növekedés támogatásában.
Neumann János hiánypótló életrajzi kötetét adja ki a Neumann Társaság
Neumann János a globális kihívások és az éghajlat változásával kapcsolatban évtizedekkel ezelőtt leírt gondolatai 2023-ban aktuálisabbak, mint valaha: ezért a Neumann Társaság a számítógépek működési elveit kidolgozó tudós életútját új megközelítésből feldolgozó életrajzi kötetet jelentet meg a Neumann 120 emlékév tiszteletére.
Órákon belül választ ad a bőrbetegek problémájára egy magyar fejlesztés
Átfogó tesztidőszak után élesben is elindult a bőrgyógyászat Shazamjaként is emlegetett mesterséges intelligencia alapú technológia, amellyel a saját otthonunkból diagnosztizálhatóvá válnak a bőrbetegségek. Az AIP Derm világújdonságnak számít, és digitális forradalmat indíthat el a hazai egészségügyben. A fejlesztés látványosan emeli a szolgáltatás színvonalát és egyszerűsíti a páciensek életét, egy orvos pedig akár 40 esetet is el tud látni egy óra alatt, ezzel nagyságrendeket emelve a hatékonyságon. Az Európai Unió első nyilvános digitális kórházaként aposztrofált technológia előnyeiből a magyarok profitálhatnak először, de még idén nemzetközileg is elérhetővé válik.
1 éves születésnapját ünnepli a Yettel
2022. március 1-jén három országban – Magyarországon, Bulgáriában és Szerbiában – egyszerre indult a Yettel márka, amely hazánkban a márkaismertséget tekintve már 2022 szeptemberére elérte elődjének szintjét*. A mobilhálózat az első egy év alatt több mint 370 millió gigabájt adatforgalmat szolgált ki, az ügyfelek pedig közel hatmilliárd perc hanghívást indítottak és több mint egymilliárd SMS-t küldtek. A szolgáltató – összhangban a változó ügyféligényekkel – március 2-tól új számlás tarifákat vezet be.
Hát persze hogy dráma!
A Super Bowl reklámjai kapcsán szinte minden évben születik egy cikk Amerikában élő és dolgozó barátunk, Horváth Laci tollából, az idén azonban a marketing mellett szó esik az izgalmakról és a bírókról is...