Kockázati tőkebefektetések Magyarországon

Csak óvatosan!

Kolma Kornél Kolma Kornél, 2000. július 9. 17:51
Magyarországon ugyan már röviddel a rendszerváltást követően megjelentek az első kockázati tőkealapok, ám az itt elköltött összeg - figyelembe véve a pénzhiánnyal küszködő több ezer kis- és középvállalatot - nem tekinthető jelentősnek. A gazdasági fellendülés, a stabilnak mondható környezet azonban, úgy tűnik, mégis meghozza a kedvet az alapoknak, amelyek már egyre több esetben az internethez, az információtechnológiához kötődő cégeket részesítik előnyben.
A kockázati tőke általában olyan, a tőzsdén még nem jegyzett vállalatok számára nyújtott tőkebefektetés, amelynek célja, hogy a kezdeti nehézségeken átsegítse, majd fejlődésükben támogassa a vállalkozásokat. Természetesen a kockázati tőkebefektetés célpontjai lehetnek olyan cégek is, amelyek ugyan már több éve piacon vannak, de továbbfejlődésüknek gátat szab a pénz hiánya (tipikusan ilyenek a kis- és középméretű vállalkozások). A finanszírozási forma egyébként azért is igen kedvező, mert amíg a vállalkozás nem termel nyereséget, osztalékot sem kell fizetni.

Kifinomult formájában a kockázati tőke nem csak pénzt, de know-how rendelkezésre bocsátását is jelentheti. Ennek jó és rossz oldalára egyaránt felhozható példa. Jó, mert a vállalkozást olyan vezetési és ipari ismeretekkel látja el, amelyekkel többnyire nem rendelkezik, rossz lehet viszont akkor, ha a befektető túlzottan érvényesíteni kívánja - esetleg hibás - elképzeléseit, ez pedig olyan belső feszültségeket okoz, amely akár a cég kimúlását is előidézheti.

Látástól (el)vakulásig

Az Egyesült Államokban a kockázati tőke jelenléte hosszú évek óta megszokott s viszonylag könnyen elérhető pénzszerzési forma, amely az "új gazdaság" beköszöntével elsősorban az IT-cégeket, illetve az új gazdaság gerincét képező internetes vállalkozásokat vette célba. A tőzsdén megjelenő s szinte kivétel nélkül diadalmenetet produkáló vállalkozások azoknak az alapoknak is meghozták az étvágyát, amelyek korábban távol tartották magukat. Az optimista befektetői kedv azonban nem csak és kizárólag a jó tőzsdei szerepléssel magyarázható. Az USA gazdaságát jellemző fellendülés gyakorlatilag már több mint másfél évtizede tart. Az amerikai polgárok soha nem éltek ilyen jól, s ezt az évről évre növekvő születési ráta is igazolja. Így nem csoda, hogy a brókerek, a kockázati tőkealapok fölött bábáskodó befektetők szinte gondolkodás nélkül invesztálnak nagyobb összegeket minden olyan vállalkozásba, amelynek valamilyen módon köze van az internethez.

Pedig a józanabb elemezők az utóbbi években egyre többször hívták fel arra a figyelmet, hogy a "kéjutazás" nem tarthat örökké. Ennek ellenére szinte mindenki meglepődéssel vette tudomásul a tengerentúli tőzsdék hirtelen árzuhanását, amely érintette a Dow Jonest, de elsősorban az elektronikus részvények piacául szolgáló Nasdaqot.

Maga a mélyrepülés nem köthető konkrét eseményhez, mindenesetre lehetséges ok akad bőven. Egyesek a FED-et - az MNB tengerentúli megfelelőjét - okolják rosszul megválasztott fiskális politikája miatt, mások szerint egy kormányzati jelentés a ludas, amely a fogyasztói árak növekedését a vártnál erőteljesebbnek mutatja (0,5 helyett 0,7%). Szintén ide sorolható még az ottani viszonyok között magasnak mondható, 3,7 százalékos infláció (ez szintén összefüggésbe hozható a FED hibás intézkedéseivel), amelyre az utóbbi hét évben egyszer sem akadt példa. És persze akkoriban került nyilvánosságra a Microsofttal kapcsolatos bírói állásfoglalás, amely a világ legnagyobb cégét elmarasztalta trösztellenesnek ítélt tevékenysége miatt.

Számokban kifejezve a Nasdaq zuhanása elképesztő méreteket öltött. Míg március közepén 5048,62 ponttal minden addigi rekordjait megdöntötte, s a profittól megrészegült befektetetők a 6000-es határ átlépését sem tartották lehetetlennek, az index cikkünk megírása idején 3500 pont körül stagnált. (Az árfolyamesést Soros György, a magyar származású, tőzsdei bravúrjairól ismert üzletember is alaposan megsínylette. Quantum nevű alapja rosszkor vett, s ugyancsak rosszkor adott el technológia részvényeket, aminek dollármilliókban kifejezhető veszteség lett a vége. Ennek kapcsán döntött úgy, hogy a jövőben óvatosabb politikát folytat - s távol marad az IT-szektortól.)

Új helyszín új irányelvekkel

Az IT jellegű kockázati tőkebefektetések első hulláma még a Nasdaq szárnyalása idején érkezett Európába, míg a második hullám, amely tulajdonképpen mostanában kezd el dagadni, már a tengerentúli bukást követte. Ezzel magyarázható az is, hogy a kockázati alapok sokkal óvatosabbak lettek, s nem adnak pénzt pusztán azért egy vállalkozásnak, mert a neve "e" betűvel kezdődik.

Európa nyugati résszén az elérhető pénzalapok összértékét tekintve - ha azokat az USA-val állítjuk szembe - nem adnak okot panaszra. Ha azonban elindulunk kelet felé, a helyzet siralmassá válik, bár hazánk e tekintetben - s tegyük mindjárt hozzá, közép-kelet-európai viszonylatban - magasan vezet. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) ugyan nem készített felmérést a Magyarországon eddig befektetett tőke nagyságáról, ám becslések szerint ez 4-600 millió dollárra tehető. Ebből az IT jellegű tőkebefektetések száma ugyan még elenyészőnek mondható, de a részarányos növekedés már érzékelhető. Míg az MKME 1998-as beszámolójában kivételes esetként említi s hozza fel példaként a Recognita (kockázati) tőkéhez jutását, addig Füzesi Zoltán, az egyesület ügyvezető titkára ma már a technológiai vállalkozásokba történő befektetést jelöli meg fő trendként. Ide kívánkozik az a fontos megjegyzés, hogy az Európában, illetve hazánkban elérhető tőkealapok már racionálisan, esetenként - nevükkel ellentétben - csak minimális kockázatot vállalva hajlamosak pénzt adni egy ígéretes vállalkozásnak.

Pénzt, de hogyan?

A nagy egymásra találásnak számos válfaja létezik, de azt mindjárt az elején nem árt tudni, hogy alapos átvilágítás után is csak minden ötödik-tizedik aspiránsnak nyitják ki pénztárcájukat a kockázati tőkealapok. A tőkebevonást célzó kezdeményezés mindkét fél felől indulhat, vagyis kereshet alapot a pénzhiánnyal küszködő vállalkozás, s persze fordítva is igaz, az alapkezelők folyamatosan kutatják az ígéretes start-upokat. Magyarországon már az sem ritka, hogy egy-egy tőkealap az újsághirdetésben szereplő e-mail címre várja a jelentkezőket, s "belépőként" mindjárt az üzleti terv elküldését kéri. Az ilyesfajta ajánlatok azonban komolyan megkérdőjelezhetők, hiszen ki biztosítja az (esetleg milliókat érő) üzleti terv tulajdonosát afelől, hogy ideáit egy földrésszel odébb nem valósítja majd meg senki. Tanácsunk ilyen esetben tehát az, hogy járjunk utána a társaságnak, érdeklődjünk az MKME-nél vagy hasonszőrű regionális, kontinentális, esetleg globális szervezetnél az ajánlattevő mibenléte felől.

Mindenképpen szerencsésebb megoldás, ha a két fél már a kezdetek kezdetén személyesen tartja a kapcsolatot. Ezt hivatott elősegíteni a First Tuesday nevű rendezvény, amelyet elsőként 98 októberében Londonban rendeztek meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a tőkealapok és a start-upok frigyre lépését megkönnyítsék (az első First Tuesday éppen a hónap első keddjére esett, innen az elnevezés). Az esemény azóta már nem csak Londonban kerül rendszeresen, minden hónap első keddjén megrendezésre, hanem a világ számos országában, így Magyarországon is. A részvétel ingyenes, mindössze előzetesen regisztráltatnunk kell magunkat a First Tuesday honlapján vagy e-mailben.

Lehetséges kiutak

Mivel a befektetés menetéről, illetve annak jogi vonatkozásairól pár oldallal odébb egy konkrét példa kapcsán részletesen szólunk, ezért itt most csak a lehetséges "kiutakat" vázoljuk fel, vagyis azokat a módozatokat, amelyek során a tőkealapok befektetett pénzüket (ideális esetben jelentős haszonnal) kiveszik. A tengerentúlon az exit legjellemzőbb formája a tőzsdére menetel, hazánkban erre még nem volt példa (ugyanakkor az MKME holnapján olvasható, hogy a készpénzkiadó automatákat működtető Euronet nagy sikerrel került bevezetésre a Nasdaqon). Pedig a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) ráférne a vérfrissítés, hiszen az utóbbi időben egyre több cég vonult ki a parkettről. Ehhez természetesen a bekerülést szabályzó előírásokon kellene módosításokat (könnyítéseket) végrehajtani.

Magyarországon inkább az a jellemző, hogy a kockázati tőkealap részesedését egy szakmai befektetőnek adja el, így történt ez például az Elender esetében (lásd. keretes írásunkat). Ugyanakkor talán még az sem elképzelhetetlen, hogy a Nasdaq mintájára létrejön egy hazai, vagy a régió országainak összefogása révén egy regionális, kifejezetten technológiai részvények kereskedésére szolgáló tőzsde.

Kulcsszavak: +céginfo =tőke

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Több millióan kaphatnak ingyenes online védelmet áprilistól

2020. március 31. 12:57

Hogyan legyenek a gyerekek és a tanárok biztonságban a digitális oktatás ideje alatt is?

2020. március 25. 10:43

Hasznos tippek, hogy előnyünkre fordítsuk a bezártságot!

2020. március 24. 16:55

Koronavírusos átverést azonosított az ESET

2020. március 18. 09:11
online sportfogadás