Miben hisznek a hazai webshopok?
Magyarországi E-kereskedelmi felmérés 2012
A hazai webshop paletta igen széles (5-6 ezer), ám havonta frissülő termékkínálattal csupán 1200 webáruház rendelkezik. Az eNet és az Árukereső közös kutatása ezt a csoportot vette górcső alá, melynek eredményeit sajtóreggelin ismertették.
Az eNet és az Árukereső.hu első közös kutatásának eredményei rávilágítanak arra, hazánkban mit tartanak igazán fontosnak a webáruházak a konverzió érdekében. A felmérés során elsősorban az online adatfelvétel, de a telefonos és személyes megkeresés is szerepet játszott.
A válaszadók teljes online forgalma 16 milliárd forint volt, amely a teljes becsült B2C online kiskereskedelmi piac forgalmának 10%-a. A visszajelzések alapján ez az összeg 2013-ra közel 20%-kal fog nőni. Bár a forgalom háromnegyede közvetlenül a webáruházi felületen keresztül érkezett, de az ár-összehasonlító oldalak szerepe is jelentősnek mondható, mintegy 20%-ot tesz ki.
Egyre többen tartják fontosnak, hogy lépést tartsanak a trendekkel, vagyis oldalaikat mobilra optimalizálják illetve akár saját alkalmazásokat is fejlesszenek webáruházaikhoz. A megkérdezettek többsége tervezi a jövőben, hogy oldalait mobilra optimalizálja. Jelenleg a webshopok kis része – nagyjából 1/5-ük – rendelkezik ilyen weboldallal (lásd ábra).
A saját alkalmazás már kicsit keményebb dió, és nem is feltétlenül érdemes ehhez a megoldáshoz nyúlni. Madar Norbert, az eNet tanácsadója szerint akkor ajánlatos ezt a lehetőséget választani, ha olyan mértékű a forgalom.
Különbség mutatkozik a marketingeszközök terén aközött, mit tartanak fontosnak a webáruházak, és mit alkalmaznak valójában. Az előbbi esetén a keresőoptimalizálás vezeti a listát, második helyen az ár-összehasonlító oldalak állnak, ami a használati gyakoriság tekintetében pont fordítva van (lásd ábra - nagyításhoz kattintson a képre).
Marketing eszközök hatékonysága
Hirdetési típusok használati gyakorisága (a keresőoptimalizálás csak a második)
Hogy miért? Egyszerűen „létkérdés”, hiszen itt a vásárló nem csak összehasonlító szinten találkozik a termékkel, hanem látja a különböző forgalmazókat, akik kínálják, és azt is, hogy milyen feltételekkel teszik ezt. Tehát itt már kialakulhat egyfajta bizalom a gyártó irányába, és ahogy Palocsai Géza (COO, Árukereső) kiemelte, ma már ez sokkal fontosabbnak bizonyul a vásárló száma, mint maga az ár.
A közösségi oldalak használata szinte már elengedhetetlennek bizonyul, vagyis a kutatás szerint a Facebook aktivitás már nem csupán elvárás. Bár árbevétel szerinti megoszlás mutatkozik ezen a téren is, mégis a webáruházak jelentős része kihasználja ezt a platformot, és tartja a kapcsolatot (potenciális) vásárlóival. A Twitter esetében már más a helyzet. Mikroblog lévén ezt főként a kisebb webshopok használják aktívan, míg a YouTube pont a kettő között foglal helyet a listán.
Ahogy Madar Norbert mondta: a magyar webshopok „köszönik szépen, jól vannak”. Ezt az alábbi ábra támasztja alá igazán, amely azt mutatja, hogy a jelenlegi webáruházak többségét pozitív hozzáállás jellemzi: 91%-uk újra belevágna, ha most lenne lehetősége online vállalkozásba fogni.
A mostani trendeket figyelembe véve pedig elmondható, hogy hosszú távon azok a webáruházak maradnak fenn, ahol a fizetési folyamat a legrövidebb. Ez azt jelenti – ahogy már több helyen is megfigyelhető –, hogy nem szükséges regisztrálni a vásárláshoz, sokkal gyorsabban zajlik a folyamat.
Emellett – vásárlói szemszögből nézve – az oldalak tervezése, felépítése is jelentős szerepet játszik: ennek része a mobilra optimalizáltság is. Bár túlzottan optimista elvárásnak tűnik, hogy néhány éven belül a legtöbb webáruház rendelkezik majd ilyen felülettel, a törekvések mindenképpen pozitív irányba mutatnak.
Kapcsolódó cikkek
- Az iPhone 5 ötödik az elégedettségi listán
- Mennyit lájkol egy átlag facebookozó?
- Az élet már elképzelhetetlen tabletek nélkül
- A magyarok negyede a mellékhelyiségben is okostelefonozik
- Háromszáz millió forint összköltségű K+F projektet indított a BalaBit
- Honnan tájékozódnak a fiatalok?
- Hogy zajlik nálunk a mobilköltés?
- Nemzeti Koordinációs Központ alakul a Pannon Egyetemen
- Nem a fiatal korosztály lóg a legtöbbet a Facebookon
- Mi ösztönzi az online követőket?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Növekvő árbevétel, pozitív féléves eredmény
Mivel a Delta Technologies Nyrt. üzleti éve eltér a naptáritól, ezért március végével már az első üzleti félév számairól tud közzétenni gyorsjelentést. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kor kihívásaival ne kellene szembesülnie az immár a BUX-ban is jegyzett rendszerintegrátor informatikai társaságának. Mindazonáltal ilyen piaci körülmények között is tisztes helytállást tudott felmutatni: az egy évvel korábbi időszakhoz képest 71,5%-kal növekvő bevételről, és a korábban 300 milliót is meghaladó veszteséggel szemben 18,8 millió forintos nettó profitról számolt be a Delta Technologies.
K&H: Kate ellenáll a hódolók ostromának
Egyre többen veszik igénybe Kate, a K&H személyes digitális asszisztensének segítségét. Bár vannak, akik bolondoznak Kate-tel, őt ez sem zavarja: kedvesen kitér az oda nem illő kérdések elől. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint a mesterséges intelligencián alapuló személyes digitális asszisztens bevált, az ügyfelek megszerették, és Kate is minden nap tanul tőlük valamit.
Okosotthon: megoldás az energiatakarékosság és a kényelem jegyében
Alighogy hozzászoktunk az okoseszközök használatához, máris beszivárgott a mindennapokba az okosotthon kifejezés is. Kovács István Péter, az A1 Solar műszaki vezetője válaszolt azokra a kérdésekre, hogy hogyan kapcsolható össze az okosotthon funkciók használata az energiatakarékosságos szándékkal és miért érdemes intelligens és integrált megoldásokban gondolkozni azoknak, akik napelemes rendszeren keresztül termelik – vagy tervezik megtermelni – a villamosenergiát.
Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot adtak át Budapesten
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán átadták a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. Az új központ eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. Segítségükkel a hallgatók az elmélet mellett naprakész gyakorlati tudásra tehetnek szert, illeszkedve a hazai és nemzetközi iparági trendekhez, igényekhez. A Műegyetem kampuszán megvalósult fejlesztés – a BME KJK képzéseihez kapcsolódóan – évente 60-80 egyetemi hallgató mellett a kar oktatói számára is korszerű teret biztosít szakmai munkájuk támogatásához.
Az Animatiqua újabb időutazásra hív – most a múlt helyett a jövőbe!
A Holnap Budapestje címmel jelent meg az első film teaser Magyarországon, amit szinte teljes egészében a mesterséges intelligencia készített. A disztópia hét soros szinopszisát a Chat GPT írta, képi világát pedig az Midjourney program alkotta meg. Humán oldalról Kondacs András, az Eltűnt Budapest youtube-sorozattal ismertté vált Animatiqua vezetője inspirálta a szokatlan fejlesztési folyamatot. Megrázó – de tulajdonképpen lehetséges – jövőkép rajzolódik ki a háborús sci-fi-ben, ahol az elszabadult Mesterséges Intelligencia a platóni állam-modellel randevúzik. Ez lenne a holnap Budapestje?