Eléri-e valaha a számítógépek memóriája az emberi agy 2,5 petabájtos kapacitását?

forrás: Prím Online, 2019. július 9. 11:25

A Manchesteri Egyetemen nemrég építettek egy szuperszámítógépet, hogy mesterséges intelligencia (MI) segítségével modellt készítsenek az emberi agy felépítéséről. A SpiNNaker nevű gép különlegessége, hogy egymillió darab, másodpercenként összesen 200 000 milliárd tranzakció végrehajtására képes processzorból épül fel, azaz több idegsejt valós idejű modellezésére képes, mint bármely korábban épített rendszer. 

A gép azért is számít újdonságnak, mert üzemelése sokkal jobban hasonlít az emberi agy működésére, mint egy hagyományos számítógépére. Az agy és a komputerek felépítése és működése azonban eddig is több hasonlóságot mutatott, főleg memória szempontjából. A memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője, a Kingston Technology most sorra veszi, melyek is ezek pontosan, és a közeljövő technológiai trendjei milyen hatással lesznek rájuk. 

 

Rövid távú memória

Nemcsak az emberi agy, a számítógép is rendelkezik rövid távú memóriával. Utóbbiaknál a rövid távú memória a RAM (Random-Access Memory) és a DRAM (Dynamic RAM) lapkának, azaz az ún. rendszermemóriának felel meg, az agyban pedig több milliárd sűrűn elhelyezkedő sejt alkotja. A rövid távú memória a komputer és az ember esetében is az azonnali feladatvégzésben segít. A gép kapcsán azonban a rendszer gyorsasága és teljesítménye a beépített memória kapacitásától is függ. Napjainkban 20 GB/s körül van az átlagos RAM-sávszélesség, a memória mérete pedig általában 8 GB körüli. A Kingston Technology szakértői szerint a sávszélesség 5 éven belül 40+ GB/s szintre nő majd a DDR5 memória tömeggyártásának köszönhetően, és ez a technológia 256+ GB kapacitású modulok készítését teszi majd lehetővé. 

 

 

Kapacitás

Az emberi memória és a gépi memóriacsipek kapacitása egyaránt óriási, ám az ember még mindig megelőzi a gépeket ezen a területen. Viszont a technológiai fejlődés mértéke is számottevő: a Kingston SSD-k kapacitása például 32 GB-ról 7,6 TB-ra nőtt alig 10 év alatt, és az SSD teljesítményénél további jelentős növekedésre számítanak a vállalat szakértői. Ami a DRAM-memóriát illeti, a kapacitásnövekedést hozó DDR5 valószínűleg már jövőre megjelenik a piacon. Ez a technológia fontos előrelépést jelent, mivel az egyre szélesebb körben alkalmazott MI nagy számítási-teljesítményt igényel. Az MI által generált adatok kezeléséhez pedig nagyon nagy teljesítményű, gyors tárolókra és bőséges RAM-kapacitást nyújtó szerverekre lesz szükség. Ennek érdekében például a Kingston már most DRAM- és SSD-fejlesztési projekteken dolgozik MI-re szakosodott cégekkel.

 

A gépekhez képest az emberi memória becsült munkakapacitása eléri a 2,5 petabájtot, vagyis az 1 millió gigabájtot. Összehasonlításképpen: ha az agyunk a televízió digitális videórögzítőjéhez hasonló módon működne, a 2,5 petabájt 3 millió órányi, azaz 300 évnyi tévéműsor tárolására lenne elegendő. A Kingston SSD-technológiáért felelős vezetője, Tony Hollingsbee azonban úgy véli, jelenleg nincs valós igény ilyen méretű számítógépes tárkapacitásra, de az új alkalmazások megjelenésével a mostaninál várhatóan nagyobb maximális teljesítményre lesz szükség a jövőben. 

 

Memóriavédelem

„Védelmi” szempontból az emberi emlékezőképességnek két fajtája van. Az explicit memória az, amit tudatosan használunk, például amikor felidézzük, hová tettük előző nap a bejárati ajtó kulcsát, míg az implicit memória működése nem feltétlenül tudatos: tudjuk, hogyan kell járni, de nem kell gondolkodnunk ahhoz, hogy járni tudjunk. Ugyanakkor minden ember megtanul egyszer járni, és elraktározza ezt a tudást a memóriájába. Az explicit és az implicit memória tehát ugyanazt a célt szolgálja: fenntartja agyunk „operációs rendszerének” stabil működését és védi a fontos emlékeket.  

 

A komputereknél nagyon hasonló elven funkcionál a memóriavédelem, amit minden modern operációs rendszerbe beépítenek. Amikor egy program memóriát igényel a működéséhez, az operációs rendszer hozzárendeli a szükséges tárhelyet, és a memóriavédelemnek köszönhetően megakadályozza, hogy a program bármilyen más memóriához hozzáférjen. Számos helyzet van, amikor ez kiemelten fontos, például áramkimaradás esetén, ami adatvesztéssel jár, és a vállalatok számára hatalmas károkat okozhat. Ezért kezdték el vizsgálni a technológiai cégek, hogyan akadályozhatnák meg az adatvesztést áramszünet fellépésekor. Így született meg a nem felejtő DIMM-memória – a DRAM egy típusa –, amelynek célja, hogy az adatközpontokban ilyen helyzetben is biztosítsa a magas rendelkezésre állású IT-eszközök stabil működését.

 

A memóriavédelem azonban nemcsak az adatközpontok, hanem a PC-k és notebookok esetében is fontos. Legyen szó akár a világ legnagyobb szerverfarmjairól, akár okostelefonokról, a Kingston Technology által fejlesztett memóriák minden igényt kielégítenek annak érdekében, hogy az eszközök a lehető legjobban teljesítsenek, mi pedig biztonságban tudhassuk adatainkat. A vállalat évente összesen 14 trillió GB-nyi memóriát gyárt, a termékek megbízhatóságát pedig a cég tesztelési eljárása garantálja, amely a legkiterjedtebb az iparágban, és amelynek során a Kingston a komponenseket és tesztmodulokat a gyártás minden egyes szakaszában szigorú minősítésnek veti alá.

 

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Munkaerő-kisokos nagyvállalatoknak 7 lépésben

A vállalatok ma már egyre nagyobb kihívásokkal találják szembe magukat, ha a szakképzett munkaerő megtalálásáról van szó. Több kutatásból is kiderül, hogy a munkaerőpiac legnagyobb része Z és Y generációs fiatalokból áll, előbbiek – az 1995 és 2010 között születettek – pedig 2025-re a globális munkaerő 75 százalékát teszik majd ki. 

2019. július 19. 17:34

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az EFISZ és a Debreceni Egyetem

A közös gondolkodás és hosszú távú együttműködés megalapozása céljából 2019. július 18-án ünnepélyes keretek között stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége, valamint a Debreceni Egyetem.

2019. július 19. 14:26

NMHH: indul az eljárás – augusztus 8-án lehet jelentkezni az 5G-s frekvenciákért

A piaci szereplők észrevételeit is figyelembe véve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) július 18-án véglegesítette és közzétette honlapján az ötödik generációs (5G) mobiltechnológia bevezetésének támogatására és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas frekvenciák árverésének részleteit tartalmazó dokumentációt.

2019. július 19. 12:50

Magyarország mobilhálózata a világ legjobbjai között

Az Opensignal 87 országot átfogó, legfrissebb tanulmánya szerint a magyar mobilhálózatok átlagos letöltési sebessége 32,7 Mbps, ami közel kétszer olyan gyors, mint 20 Mbps-os sebességet el nem érő globális átlag. Ezzel Magyarország a világon a 11., Európában a 6. leggyorsabbnak számít, és olyan országokat előzött meg, mint Csehország, Ausztria, Finnország, vagy éppen Japán. A leggyorsabb mobilhálózatok Dél-Koreában (52,4 Mbps átlagsebesség), Norvégiában (48,2 Mbps) és Kanadában (42,5 Mbps) vannak. 

2019. július 19. 11:00

Veszélyben az USA-ba történő adattovábbítások érvényessége?

Az Európai Bíróság akár visszaható hatállyal semmisítheti meg az SCC-k, illetve az EU-USA Adatvédelmi Pajzs intézményét. Ha ez megtörténik, akkor sok vállalkozás számíthat bírságokra vagy szankciókra.

2019. július 19. 09:21

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

A Vodafone megkapta az engedélyt a UPC felvásárlására

2019. július 18. 17:06

A 4iG megvásárolja a T-Systems Magyarországot

2019. július 9. 11:43

A Bosch repülni tanítja az autókat

2019. június 21. 14:03

Több mint 1000 milliárd forintot költenek el Magyarországon az e-kiskereskedelemben

2019. június 4. 11:26
online sportfogadás