Szerverhardver frissítés vs. váltás a legújabb platformra – melyik éri meg jobban?

forrás: Prím Online, 2023. június 1. 11:19

Az elmúlt időszak gazdasági kihívásai az adatközponti IT-infrastruktúrákat sem kímélik. Egy korábbi felmérés adatai szerint 2020-ban még a válaszadók 42 százaléka azt vallotta, hogy két-három évente frissíti adatközponti szervereit, míg 26 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ezt minden évben megteszi. 

Most viszont az infláció, a növekvő energiaárak, az alkatrészhiány, valamint az új szerverek beszerzésének hosszú átfutási ideje miatt sok adatközpont és felhőszolgáltató parkolópályára tette vagy teljes egészében elvetette bővítési terveit. Azonban az adatközpont üzemeltetőknek és a felhasználóknak meg kell vizsgálniuk, miként hozhatnak ki többet meglévő hardvereikből. A memóriatermékek és technológiai megoldások terén globális piacvezető Kingston Technology szakértő partnere, Simon Besteman összefoglalja a lehetőségeket és a főbb szempontokat. 

 

Az új platformok magas árát, valamint az új processzorok és hűtési rendszerek jelentette további kiadásokat figyelembe véve jobb döntés lehet a meglévő konfiguráció frissítése. Sokan azért bővítik hardvereiket, mert ez nemcsak költséghatékonyabb, hanem környezetbarátabb megoldás is, mint a legújabb platform megvásárlása.

 

 

Élettartam-hosszabbítás memóriafrissítéssel 

 

A Kingston Technology egyik Twitter felmérése arra kereste a választ, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe a szerverek memória konfigurálásánál. A válaszadók 44,2 százaléka számára a teljesítmény, 21,8 százalékuknak a kapacitás, 17,1 százalékuknak a skálázhatóság, 16,9 százalékuknak pedig az energiafogyasztás a legfontosabb szempont. A frissítés előtt fontos, hogy azonosítsuk a meglévő konfiguráció teljesítménybeli szűk keresztmetszeteit az adott alkalmazási területen. Ilyen lehet például a memóriahasználat. A memória működését képzeljük el úgy, mint egy utat, ahol egyszerre haladnak a nagy árumennyiséget kis sebességgel szállító kamionok és a kis csomagterű, gyors és nagy teljesítményű sportkocsik. A memória terén mindig kompromisszumot kell kötni a sebesség és a kapacitás között. 

 

A processzor és a szerverplatform modellje, valamint a memóriafoglalatok szerveren belüli kihasználtsága befolyásolhatja a sávszélességet. Az esetek többségében nagyobb memóriasávszélesség érhető el, ha csatornánként csak 1 DIMM-helyet töltünk fel (1 DPC). Ha kettőre növeljük a csatornánkénti DIMM-ek számát, csökkenhet az órajelsebesség. A rendszeren belüli elégtelen memóriakapacitás azonban jobban rontja a teljesítményt, mint a kisebb memória sávszélesség. Ha vannak a szerveren belül szabad memóriafoglalatok, további memóriamodulok hozzáadásával vagy a nagyobb sávszélességű memóriamodulokra (pl. DDR4 3200MT/s) való frissítéssel javíthatjuk a teljesítményt. Az optimális teljesítmény eléréséhez és a stabilitási, illetve kompatibilitási problémák megelőzéséhez azonban mindig követni kell a memóriafoglalatok felhasználására vonatkozó gyártói iránymutatást. 

 

A szerverfrissítés főbb szempontjai 

 

Íme néhány fontos szempont, amit célszerű figyelembe venni a hardverfrissítés előtt: 

• Ellenőrizzük, hogy normál terhelés mellett maximális-e a memória kihasználtsága. Amennyiben igen, és a szerverekben még vannak szabad memóriafoglalatok, érdemes fontolóra venni további memóriamodulok (DIMM-ek) hozzáadását. 

• Az alkalmazástól függően és feltételezve, hogy a processzor és a gazdarendszer támogatja a nagyobb memória-sávszélességet, a meglévő memóriamodulok nagyobb sávszélességűre cserélése (pl. a DDR4 2400MT/s moduloké DDR4 3200MT/s modulokra) szintén javíthatja a teljesítményt. 

• Ha kiderül, hogy a tároló, nem pedig a memória okozza a szűk keresztmetszetet, akkor a tárkapacitás frissítése hozhat megoldást. Ha a meglévő tárolókonfigurációban csak merevlemez-meghajtó (HDD) szerepel, a jobb teljesítmény érdekében érdemes lehet SSD-re váltani. 

 

A tároló kulcsfontosságú a szerver élettartamának növeléséhez 

 

Ennek ellenére előfordulhat, hogy az összes merevlemez-meghajtó cseréje túl költséges lenne, vagy egyszerűen nem ez a megfelelő lépés az alkalmazásunk esetében. Ilyenkor elegendő lehet SATA SSD-ket használni a gyorsítótárazásra és HDD-ket a nagy kapacitású „hideg” tárolásra (alkalmazástól függően). Ne felejtsük el, hogy a hardverkonfigurációnkhoz legjobb memória- vagy tárolómegoldás kiválasztásához bármikor igénybe vehetjük a Kingston Ask an Expert szakértői konzultációs szolgáltatását. 

 

 

A HDD-k SATA SSD-kre cserélése kézenfekvő, hiszen ugyanazt a felületet és kommunikációs protokollt (AHCI) használják. Ám, ha PCIe NVMe SSD-ket szeretnénk használni, néhány dolgot nem árt észben tartani: 

• Ellenőrizzük, hogy az alaplap és az operációs rendszer támogatja-e az NVMe-t (a 2015 után bevezetett rendszerek és operációs rendszerek többsége alapértelmezetten támogatja az NVMe technológiát).

• Ügyeljünk a PCIe NVMe tárolóhelynek megfelelő csatlakozóval ellátott, helyes méretű SSD kiválasztására. Jelenleg elég gyakoriak a 2,5” méretű U.2 csatlakozós PCIe NVMe SSD-k (pl. Kingston DC1500M). A különböző szállítók számos szervermodellje támogatja ezt a formai kialakítást. Ám fontos tudni, hogy a 2,5” U.2 SSD-k eltérő vastagságúak lehetnek (7 mm vagy 15 mm). Ezért figyeljünk rá, hogy biztosan a meghajtó modulhelyébe illeszkedő, megfelelő adatközponti SSD-t válasszunk. 

• Ha a szerverben nincs U.2 NVMe SSD-vel kompatibilis modulhely, a SATA/SAS meghajtókat támogató, meglévő modulhelyet kicserélhetjük NVMe SSD-kel kompatibilis modulhelyre. Ebben az esetben ezeket az elemeket kell cserélni: a merevlemez-egységeket befogadó keretet (ha a kívánt vagy a jelenlegi U.2 SSD-k nem férnek bele a meglévőbe), a meglévő hátlapot olyanra, amely rendelkezik U.2 SSD-khez való porttal/csatlakozással, a RAID-vezérlőt, valamint a hátlapot a vezérlővel összekötő kábelt.

 

A még jobb szolgáltatásminőség (IOPS-konzisztencia és kis késleltetés) érdekében, a gyorsítótárazáshoz vagy a teljes tárolókészletnél érdemes PCIe NVMe SSD-ket használni. A SATA AHCI és a PCIe NVMe SSD-k között jelentős a teljesítménykülönbség, ami kritikus lehet a késleltetésre érzékeny feladatoknál és alkalmazásoknál, például az MI, a gépi tanulás, az OLTP-adatbázisok, a big data analitika, a számítási felhő, az operatív adatbázisok (ODB), az adatbázis-alkalmazások és az adattárházak esetében.

 

Frissítés és karbantartás 

 

A memória vagy a tárolók frissítésén kívül is tehetünk bizonyos lépéseket a szerver élettartamának meghosszabbítására. A rendszeres karbantartás, a szerver kitisztítása, a porfelhalmozódás ellenőrzése, valamint a szoftverek és a meghajtóprogramok frissítése a teljesítményt és az élettartamot egyaránt kedvezően befolyásolja. Az optimális működéshez az is lényeges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a szerver teljesítményét és használatát. 

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az idei Gyurós Tibor-díjazottak

2023. szeptember 20. 15:17

Diákokat, női vezetőket és roma fiatalokat is támogatnak a Morgan Stanley munkatársai

2023. szeptember 18. 13:16

Hat érmet hoztak haza a magyar diákok a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról

2023. szeptember 4. 15:38

Harminc évre előre tekintenek a 30. MENTA konferencia előadói

2023. augusztus 31. 12:59