A brüsszeli közleményben ismertetett uniós statisztikai adatok szerint a kilenc évesnél fiatalabb tanulók több mint 60 százaléka még ma sem találkozik az iskolai oktatás keretében digitális oktatási eszközökkel. Az uniós országok diákjainak 50–80 százaléka soha nem használ digitális tankönyvet, gyakorló szoftvereket, interneten nézhető, illetve letölthető tananyagokat, szimulációs vagy oktató játékokat.
 

Az alap- és középfokú képzésben dolgozó tanárok többsége saját bevallása szerint "nem mozog magabiztosan" a digitális világban, nem tudja hatékonyan tanítani a digitális készségeket.
 

A lett, litván és cseh tanulóknak van a legjobb - 90 százalékosnál nagyobb - esélyük arra, hogy az iskolában internetes hozzáférésük legyen. Ez kétszer annyi, mint görög vagy horvát társaik esetében.
 

A digitális átállás a felsőoktatást is kihívások elé állítja - hangsúlyozza az Európai Bizottság. Előrejelzése szerint a következő évtizedben jelentős mértékben nőni fog a diákok száma, és az egyetemeknek korszerűsíteniük kell hagyományos oktatási módszereiket, a személyes jelenlétet kombinálniuk kell az online oktatási módszerekkel. Ilyen például a "nyitott online tömegkurzusok" (angol rövidítéssel: MOOC) szervezése. Annak keretében a diákok bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel hozzáférhetnek az oktatáshoz. Számos egyetem még nem készült fel erre a váltásra - figyelmeztetett az uniós intézmény.
 

A közleményben Andrula Vasziliu oktatásügyi EU-biztos felhívta a figyelmet arra: az oktatási terület "drasztikus" változáson megy át, és a úgynevezett nyílttechnológia-alapú oktatás rövidesen minden korosztályban "nemcsak hasznos, hanem egyenesen megkerülhetetlen lesz".
 

Neelie Kroes, aki az Európai Bizottság alelnökeként a digitális ügyekért felel, azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra az EU-ban minden osztályteremben legyenek digitális eszközök.
 

"Az oktatásnak követnie kell a való életet; nem válhat valamiféle párhuzamos univerzummá. A fiatalok életük minden területén élni akarnak a digitális technológia lehetőségeivel. Szükségük van a digitális készségekre ahhoz, hogy munkát kapjanak. Minden iskolának és egyetemnek – és nem csak néhánynak – ezt a realitást kell tükröznie" - emelte ki.
 

A "Megnyíló oktatás" cselekvési tervhez kapcsolódó kezdeményezések az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az "Erasmus plusz", az új kutatási és innovációs program, a Horizont 2020, valamint az uniós strukturális alapok finanszírozásával valósulnak meg. Az "Erasmus plusz" finanszírozza például az oktatási szolgáltatóknak a technológiai váltáshoz igazított üzleti modelljeit, illetve támogatja az oktatók továbbképzését nyílt online kurzusok keretében. Minden, az "Erasmus plusz" program támogatásával kidolgozott segédanyag nyílt felhasználási engedélyekkel szabadon hozzáférhető lesz a nagyközönségnek.