Elméletileg, ha a csalóknak sikerült ellopniuk a pénzünket az elektronikus bank vagy fizetési azonosítónk segítségével, akkor van némi esély arra, hogy a bankunk segítségével vagy esetlegesen jogi úton vissza szerezzük a pénzünket. Ugyanakkor a B2B International felmérése azt mutatja, hogy ennek sikeressége messze nem garantált, ugyanis a válaszadók 41 százaléka szembesült már azzal a ténnyel, hogy sosem látták viszont az ellopott összeget. További 14 százalék már szerencsésebb volt, hiszen ők legalább egy részét vissza tudták szerezni, míg a felmérésben résztvevők csak 45 százaléka kapta vissza a teljes összeget.

 

A jelentés szerint az áldozatok 33 százaléka szembesült azzal a ténnyel, hogy az elektronikus úton történő fizetésük során helyrehozhatatlan anyagi kár érte őket. További 17 százalékuknak pedig eltűnt a pénzük az elektronikus bankolás során, míg 13 százalékuk online üzletek áldozatai lettek.

 

Ami a bankok és online áruházak hozzáállását illeti, pozitívabb, mint az e-fizetési rendszerek kiszolgálói, amelyeknek ügyfelei közül csak mindössze 12 százalék kapott teljes kárpótlást az elszenvedett károkért, míg online bankolás esetén ez a szám már eléri a 15 százalékot. A felmérésben résztvevők közül, tízből egy válaszadó mondhatta magát szerencsésnek, amiért visszakapta a teljes összeget.

 

Ugyanakkor sok felhasználó a mai napig nem bízik az online történő tranzakciókban, a szolgáltatások megbízhatatlansága miatt. A B2B International felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 45 százaléka véli úgy, hogy a bankok kötelesek visszafizetni az online műveletek során elvesztett összeget. Míg a válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy a bankoknak ingyenes biztonsági eszközökkel kellene támogatni az online tranzakciókat lebonyolító ügyfeleket.

 

Az említett okoknak  is köszönhető, hogy a kiberbűnözők fókuszába egyre előkelőbb helyen szerepelnek az online tranzakciók. Hiszen míg a felhasználók átruházzák a legtöbb biztonsági intézkedést a bankokra és más online tranzakciókat lebonyolító vállalatokra, addig ezek a vállalatok nem mindig képesek 100 százalékosan ellátni a megfelelő szintű védelmet, műszaki vagy egyéb okok miatt. Ezért is köszönhető, hogy az online pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kiberbűnözők körében, amely ellen már számos vírusvédelemmel foglalkozó cég kínál megoldást.

 

Lehet valaha is biztonságos egy online tranzakció? A Kaspersky Lab szakértője elmagyarázza, hogyan is kerüljük el az online bankrendszereket és más felületeket célzó trójaiakat:

 

„Az online bankrendszereket célzó trójaiak az egyik legveszélyesebb és speciálisabb rosszindulatú vírusok, hiszen a telepítés után azonnal, automatikus módon összegyűjtik az áldozatok számítógépén tárolt összes fizetési adatot, továbbá olykor az áldozatok nevében indítanak pénzügyi tranzakciót. További említésre méltó dolog, hogy a bűnözők egy úgynevezett multi-támadású trójait használnak, amely egyszerre több támadásra is képes, különböző bankok és online fizetési rendszereken belül.

 

A legfőbb probléma, hogy ezek a trójaiaik az operációs rendszerek legnépszerűbb alkalmazásainak sérülékenységeit használják ki, amelyen keresztül ha sikerül behatolniuk, a teljes számítógépet megfertőzik. Bár úgy tűnhet, hogy szinte reménytelen a trójaiak elleni védekezés, de mint mindenből ebből is van kiút. A vállalat biztonságvédelmi technológiája speciálisan azoknak az ügyfeleknek készítettük, akik napi szinten bonyolítanak le online tranzakciókat.

 

A Safe Money technológiája megvédi a felhasználókat a kellemetlen trójai programoktól, víruskereső funkciójával, amely biztonságos böngészést tesz lehető online bank vagy más online fizetési felületeken. Továbbá a Secure Keyboard és a Virtual Keyboard technológiák biztosítják a jelszavak és a hitelkártya adatok védelmét a keyloggerekkel szemben.” – javasolja Nikolay Grebennikov, a Kaspersky Lab műszaki vezérigazgatója.