Egy magáncég kért bányászati jogokat a Holdon. Kína szándéka is az, hogy 2025-ben már héliumot bányászna az égitestről. Kicsit utópisztikus.
A NASA jelentette be hivatalosan, hogy egy magánvállalat kért bányászati jogokat a Holdon, méghozzá nem is akármilyen cégről van szó, a NASA kiemelt partneréről, a BigelowAerospace-ről. Ők ketten jelenleg egy modul fejlesztésén dolgoznak, amelyet a Nemzetközi űrállomásra szánnak.
A vállalat a Szövetségi Repülési Hivataltól kért engedélyt a bányászatra. Robert Bigelow úgy véli, most idejét érzi, hogy komolyan vegyék a Holdon való kitermelést és a bányászati jogok kérdését, így szeretné és kéri az amerikai kormányzatot, hogy a magáncégeknek biztosítsanak bányászati jogot ba Holdon. Erről a kijelentéséről a bestmachinery.hu oldalon olvashatunk.
Persze, ez csak az egyik nézőpont, hiszen míg a NASA végzi űrkutatási programját, addig a nagyhatalmak, többek között Kína, a ritkafémek iránt érdeklődik. Az ország tervei között szerepel, hogy 2025-ben már héliumot bányásszanak a bolygón. Vagyis a konkrét harc a hélium egy földön viszonylag kevés mennyiségben megtalálható izotópjáért, a hélium 3-ért folyik. A Holdon található mennyiség igen jelentős: míg nálunk mindössze csak 15 tonna található, addig a Holdon akár 5 millió tonna is.
Ezt a magfúziónál lehet hasznosítani, de nukleáris üzemanyagként is jól alkalmazható, mivel úgy szabadít fel óriási mennyiségű energiát, hogy közben nem keletkezik radioaktív hulladék – írja az oldal.
Az űrnagyhatalmak számára ez fontos vetélkedési pont, hiszen nagyjából száz tonna kellene a Föld éves energiaszükségletének fedezésére, míg a teljes, Holdon található mennyiség évezredekre is orvosolhatná a Föld energiaproblémáit.
Mindeközben a NASA a kisbolygókra fókuszál, 2021-ben már el is kezdődhet az első aszteroida felszíni bányászata, amelynek költségvetése 2 milliárd dollár körül mozog. Ez fontos lépés, hiszen az Alaszkában felrobbant meteorit ráirányította a közvélemény figyelmét az emberi civilizáció kiszolgáltatottságra.
A magáncégek pedig kapva kapnak az alkalmon, ők a ritkafémeket bányásznák az aszteroidákon. A bestmachinery oldalán írnak arról, hogy egy közepes méretű aszteroida felszínének lebányászásával legalább 6 milliárd dollár értékű platina lenne kitermelhető.
Bár az ötlet meglehetősen szokatlanul hangzik, és egyelőre inkább csak illuzió, ám sok milliárdos támogatja az elképzeléseket, többek között Charles Simonyi és a google két alapítója is.