Tegnap sajtótájékoztató keretében ismertették a projektet Veszprémben. Dr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora hangsúlyozta, az oktatás, kutatás és innovációs tevékenység egyenrangú, egymást erősítő egységben működik az intézményben, ennek egyik legkiemelkedőbb visszaigazolása, hogy a kutatási eredmények a világ egyik legrangosabb műemlékében hasznosulnak. A Pannon Egyetemen kiemelten fontosnak tartják az értékek megőrzését.

 

 

A Műszaki Informatikai Kar dékánja, Piglerné dr. Lakner Rozália kiemelte, az innovatív fejlesztéseik a képzési folyamatok megújításához is hozzájárulnak, közel 30 kutatás-fejlesztési projektben vesznek részt a kar munkatársai. Hangsúlyozta, ezek a kutatások megalapozzák a hallgatók hosszú távú szakmai karrierjét is, az itt végzettek közül többen is eredményes nemzetközi vállalatok alapítói.

 

A Sixtus-kápolna megvilágítását megújító Európai Unió által támogatott nemzetközi projektben 5 ország 6 intézményének szakemberei vesznek részt, így a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara. A Virtuális Környezetek és Fénytani Kutatólaboratórium és a kutatások vezetője Dr. Schanda János nemzetközi rangú fizikus professzor.

 

A Sixtus-kápolna a kulturális örökség kiemelt helyszíne, ahol a reneszánsz kor leghíresebb festőinek, többek között Botticelli és Michelangelo freskói láthatók. A kápolna 540 négyzetméteres mennyezetfreskója a világ legnagyobb egybefüggő, falra festett alkotása.

 

A kutatások és a megújító munkálatok célja:

 

·  a freskók állagának megőrzése, oly módon, hogy az optikai sugárzás ne károsítsa a felbecsülhetetlen festmények színét;

·  a napi sok ezer látogató a freskókat eredeti színpompájában élvezhesse;

·  a világítás legyen energiatakarékos, ne csupán az anyagi megtakarítás és széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, hanem azért is, hogy az így bevitt teljesítmény ne növelje a képek hőterhelését.

 

Az eddigi nagy teljesítményű és fogyasztású izzólámpás és nagynyomású kisülő lámpás világítás helyett világító diódák (LED-ek) segítségével oldják meg a helyiség világítását. A világító eszközöket Európa egyik vezető fényforrásgyártója, az OSRAM fejleszti a konzorciumban. A Pannon Egyetem kutatóinak feladata a fenti követelményeket kielégítő fényforrások kiválasztása, az optimális világítás kikísérletezése és annak ellenőrzése.

 

Ennek érdekében elméleti számításokat, valamint részletes fény- és színtani helyszíni vizsgálatokat, végeztek az Esztergomi Palotában, majd 2013 februárjában a Vatikánban is, amely alapján javaslatot tettek a beépítendő fényforrásokra. A hazai kutatásokat a Botticellinek tulajdonított freskók megvilágításával, és helyszíni vizsgálatával folytatták a rangos szakemberek, ezáltal megismerhették a reneszánsz korban használatos pigmenteket is.

 

Mindezek alapján kiválasztották azokat a világítódióda típusokat, amelyek bekerültek a rekonstrukció során felszerelendő új lámpatestekbe. A világítódiódák segítségével a lámpa fényének színképét a Pannon Egyetem kutatói egyedülálló, új módszer segítségével olyanra hangolták, hogy a látogatók színészlelete legjobban megfeleljen annak, mint amilyen formában azt Michelangelo korában láthatták az emberek.

 

A projekt befejezéséhez közeledik, várhatóan 2014 februárjában szerelik be a kutatók által javasolt fényforrásokat, majd a finomhangolások után a Kápolnát – Michelangelo halálának 450. évfordulója alkalmából – már a megújult színpompájában láthatja majd a közönség.

 

A kutatók bíznak benne, hogy a rangos nemzetközi eredményeknek és gyakorlatnak köszönhetően hamarosan a hazai múzeumokban is bevezetik majd az energiahatékony, a festményeket megőrző, a látványt eredeti pompájában visszaadó mesterséges világítást.

 

A kutatólaboratórium tevékenysége

 

A kutatólaboratórium az optikai sugárzás, a fény- és a színinger mérésével, a képi információ látásfiziológiailag és látáspszichológiailag helyes feldolgozásával, a multimédiás és virtuális megjelenítés informatikai kérdéseivel és alkalmazásaival foglalkozik, beleértve a számítógépes perifériák szín managementjének kérdéskörét is. Kiemelt téma az emberi látás alkonyi körülmények közötti színképi érzékenységének meghatározása, a virtuális világokba történő emberi beleélés (Presence) kérdése, a színvisszaadás problematikája, a fényforrás színképi optimalizálás témaköre, különös tekintettel a modern fényforrásokra (világító diódákra) és a szín-memória kérdésköre.

 

Az egyes kutatási területek gyakorlati alkalmazása, így a virtuális világok megvalósításának eredményei felhasználásra kerülnek a speciális szükségletű és fogyatékkal élő felhasználók rehabilitációjánál és az emberibb életkörülmények biztosításához szükséges szoftverek kidolgozásánál. Fontos kutatási területük a multimédia, virtuális valóság és „Design for All” (univerzális tervezés, azaz mindenki számára akadálymentes kezelőfelületű szoftverek) elmélete és gyakorlati felhasználása, amely területen kutatási és fejlesztési projekteket is folytatnak. A kutatás és fejlesztés elsődleges területe a rehabilitáció és az oktatás.

 

A kutatólaboratórium számos hazai és Európai Uniós projektben működött közre a múltban is, így többek között az alkonyi látás színképi érzékenységének jobb meghatározását célzó kutatásban és az intelligens világítódiódás autófényszóró kialakításában.

 

Dr. Schanda János (81 éves) a Pannon Egyetem professor emeritusa, a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) korábbi titkára, majd műszaki vezetője. A bizottság különböző tiszteletbeli pozícióit tölti be közel húsz éve. Számos műszaki bizottságot vezetett, illetve vezet, amelyek a fény és színtan alapvető kérdéseinek tisztázásán dolgoznak. A CIE „De Boer pin”-nel, a British Colour Society „Newton Medal”-lal tüntette ki.  2009-ben a magyar Világítástechnikai Társaság (VTT) örökös tiszteletbeli elnökének választotta.

 

A kutatás  résztvevői a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán:

 

Csuti Péter, Sikné dr. Lányi Cecília, dr. Szabó Ferenc
Kapcsolattartó: Dr. Schanda János, Dr. Szabó Ferenc
Wierdl Zsuzsa restaurátor (Esztergom) is közreműködött a fejlesztésekben.