Jelenleg csak Bécs térségében 3000 ilyen szakembert keresnek, ám e létszám többszöröse dolgozik már a kelet-európai országokban osztrák cégek számára - írta vasárnap a Kurier című bécsi lap. Ez azért lehetséges, mert a mai "hálós" világban szinte mindegy, hol van helyileg az illető munkaerő, elég egy modem és egy bérelt vonal.
A kelet-európai szakemberek foglalkoztatásában persze anyagi megfontolások is közrejátszanak: míg Bécsben egy jó munkaerő ezen a területen akár 100 ezer schillinget is kereshet havonta, a kelet-európai szakemberek ennél kedvezőbb bérért dolgoznak, bár nem olcsók. Pozsonyban például egy osztrák cégnek dolgozó informatikai szakember mintegy 50 ezer schillinget kap havonta: ez kevesebb, mint amit Bécsben kellene neki fizetni, viszont az ötszöröse egy osztrák bolti eladó jövedelmének, Szlovákiában pedig miniszteri fizetésnek felel meg és igen kellemes életet biztosít.
Jan Stankovsky, a WIFO Kelet-Európával foglalkozó szakértője a Kuriernak elmondta: a volt keleti tömb államai az "új gazdaság" terén messze Ausztria előtt járnak, mert az ottani egyetemek idejében felismerték az új trendet. Az ott kiképzett szakembereknek az utolsó csiszolást a külföli vállalatok továbbképzési programjai adják meg.
Martin Bartenstein gazdasági miniszter is úgy vélekedik, hogy a kelet-európai országokban ezen a téren régen nagyon jó az oktatási rendszer, s a moszkvai egyetemek jobbak az ausztriaiaknál. A gazdasági növekedést gátló helyzet feloldására más nyugat-európai országokhoz hasonlóan Ausztriában is fontolóra vették annak a lehetőségét, hogy megkönnyítsék a külföldi informatikusok ausztriai munkavállalását.
Ez azonban egyrészt az érintett vállalatok vezetői szerint csupán a jéghegy csúcsát fedné le, másrészt kétséges, hogy a hazájukban a külföldi cégek nyújtotta fizetésből nagyon jól élő szakemberek akarnak-e Ausztriába jönni, marad tehát a hazai képzés minőségi és mennyiségi fejlesztése. Peter Skalicky, a bécsi műszaki egyetem rektora a Kurierban elmondta: Ausztriában mindeddig a fiúk orvosok, papok, vagy ügyvédek lettek. S noha a gyerekek már régen Nintendóval és Internettel játszanak, az e területhez kapcsolódó karrier-lehetőségek alig merülnek fel bennük és szüleikben. A lap a cikkhez Pozsonyból, Prágából és Bukarestből hozott konkrét példákat az ott osztrák cégek számára dolgozó helyi szakemberek köréből. A budapesti példa kissé visszafogott: a megkérdezett irodavezető szinte semmit nem mondott, kivéve, hogy munkatársait nem engedi nyilatkozni, mert fennáll a veszély, hogy hamar elcsábítja őket egy másik cég. A cikk megemlítette: A BME is kiváló információtechnológiai képzést nyújt, s egyátalán nem meglepő, hogy az Ericsson Budapesten szándékozik fejlesztési központot építeni.