A program részleteit Balatoni Monika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke ismertette csütörtökön sajtótájékoztatón. Balatoni Monika elmondta: január közepétől az országban összesen harminc középiskolába látogatnak el a foglalkozások vezetői, és intézményenként mintegy száz gyermek számára tartanak interaktív órát.
 

A másfélórás foglalkozások keretében a diákok a többi közt azzal szembesülhetnek, hogy velük szemben milyen jogsértéseket követnek el a világhálón, vagy akár saját maguk hogyan hágják át az adatvédelmi és egyéb törvényeket. Programjuknak azért választották Az internet nem felejt címet, hogy a fiatalokat felvilágosítsák: később is problémáik származhatnak egy rosszul kezelt közösségi oldal miatt. A munkaadók jelentős része ugyanis megnézi leendő munkavállalói közösségi hálón való bemutatkozását, és sokan elismerték, hogy az ott látottak miatt már utasítottak el jelentkezőket.
 

Emlékeztetett: már az Országgyűlés tárgyalja a minisztériuma második gyermekbarát törvénycsomagját, amelynek egyik pillére a gyermekbarát internet. Ebben egyrészt szabályozzák az internetszolgáltatók által ingyenesen rendelkezésre bocsátandó szűrőprogramok kezelését, másrészt azt is előírják, hogy 2014 szeptemberétől a közintézményekben és a nyilvános könyvtárakban már ezen szoftverek használata által a gyermekek és fiatalok ne juthassanak el olyan internetes tartalmakhoz, amelyek számukra károsak.

 

Elmondta, a világon naponta átlagosan 172 millióan nézik meg Facebook-oldalukat és arra huszonnégy óra leforgása alatt csaknem 250 millió fényképet és 864 ezer órányi videót töltenek fel. Világszerte több, az internetezésre is alkalmas iPhone-t értékesítenek, mint ahány gyermek születik, ezért az államtitkár szerint szabályozni kell a gyermekek világhálón való aktív részvételét.
 

Magyarországon a hatéves gyermekek ötöde netezik és átlagosan 10 és fél éves kortól már mindenki önállóan használja a világhálót, tízből hét gyermek pedig sem tanárával, sem szüleivel nem beszél az ott megnézett tartalmakról - ismertette.
 

A 11 és 14 év közöttiek 91 százaléka játszik a neten, 82 százalékuk zenehallgatásra is használja azt és 77 százalékuk közösségi életet él a világhálón. Egy felmérés során minden harmadik gyermek azt állította, hogy a megelőző három hónapban legalább egyszer zaklatták az interneten keresztül kortársai - fűzte hozzá -, erről azonban csak tíz százalékuk szólt szüleinek. 
 

Az államtitkár az internetes zaklatást olyan tendenciának tartotta, amelyre az igazságügyi tárcának is oda kell figyelnie, és a veszélyek mellett a lehetőségekre is fel kell hívni a figyelmet: az adatvédelemre és a személyiségi jogok érvényesítésére, vagy akár a szerződi jogok betartására.
 

Mint mondta, az elektronikus zaklatás egy olyan újszerű fogalom a jogalkotásban, amelyre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni, de közölte azt is: jelenleg a magyar jog a felhő alapú szolgáltatásra és adatkezelésre sem rendelkezik törvényi előírásokkal. Hozzátette: erre egyelőre egész Európában keresik a megoldást.
 

Péterfalvi Attila arról számolt be: hivatala fontosnak tartja a fiatalok segítését, hiszen a fenyegető e-mailek, a bántó kommentek vagy a közösségi hálón zajló kiközösítések miatt már Magyarországon is követtek el öngyilkosságot.
 

Beszámolt a NAIH eddigi gyermekjogi projektjeiről, amelyekben jogászok és informatikusok mellett pszichológusok, pszichiáterek is részt vesznek. A többi közt arról a kiadványról szólt, amely 10-16 éves fiatalokkal ismerteti meg az internethasználat szabályait. Ebben a hivataluk és a rendőrség által kezelt esetek ismertetése mellett olyan szempontokra is rávilágítják a figyelmet: helyesen jár-e a szülő, ha fotókat tesz közzé gyermekéről.
 

Egy hivatalból indított vizsgálatuk során mintegy hétezer ötszáz kiskorú regisztráltat találtak az internetes társkereső oldalukon. A tapasztalatokról szólva közölte: egyes szolgáltatók kérésükre azonnal törölték ezeket, míg mások nem működtek együtt a hatósággal.