Az öt érintett szerzőijog-kezelő egyesület a jelentősebb díjfizetőkkel egyetértésben alakítja át az üres hordozó díjak rendszerét január 1-jétől. 30%-kal csökken a mobiltelefonok és 20%-kal a digitális televíziózásnál műsorrögzítésre használt eszközök jogdíja, és a díjfizetési kötelezettség mostantól kiterjed a táblagépekre is.
1982 óta magyar jogszabály, 2001 óta európai uniós irányelv is rendelkezik arról, hogy ha egy ország szabaddá akarja tenni a zenei és filmes magánmásolásokat polgárainak, az alkotókat, előadókat és kiadókat kompenzálnia kell. Ennek eszköze az üres hordozó díj, amely a kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába kerül beépítésre.
2013-ban először a szerzők, előadók és kiadók jogkezelői nagyobb gazdasági elemzést készíttettek arról, hogy milyen díjterhelés lehet indokolt Magyarországon, és hogy az alkalmazott tarifarendszer megfelelő-e a célok elérésére. A tanulmány kimutatta, hogy a szabad zenei magánmásolások által generált fogyasztói többlet társadalmi szinten több mint 10 milliárd forint – azaz maguk a zenehallgatók, zenerajongók legalább ennyire értékelik azt a szabadságot, amit az üres hordozó díj jelent nekik. Ez a többlet lényegesen meghaladja az üres hordozó díj bevételeket (2012: 3,6 mrd Ft), amik tehát összességében nem tekinthetők magasnak.
Ugyanakkor azt is kimutatta a felmérés, hogy európai összehasonlításban a magyar díjrendszer kevés hordozótípust fed le, és azokra nézve ezért fajlagosan viszonylag magas díjat terhel. Ezt az eredményt figyelembe véve a jogkezelők és a díjfizetők 2014-re olyan megállapodásra jutottak, ami egy lépésben jelentősen csökkenti a zenék és filmek másolására ma leggyakrabban használt két hordozótípus, a mobiltelefonok és a tévés set-top-boxok jogdíját. A mobiltelefonok jogdíja 30%-kal, a set-top-boxoké 20%-kal csökken 2014-től.
Ezzel egyidejűleg a díjfizetési kötelezettség kiterjed a táblagépekre is.
Mivel a lakosság másolási szokásai állandóan változnak, a jogkezelők évről évre reprezentatív felmérésekkel alapozzák meg a díjfizetés alá tartozó hordozók körét. Az utóbbi években a mobiltelefonok és a digitális televíziózásban használt, műsorrögzítésre alkalmas dekóderek mellett a táblagépek elterjedése volt a jellemző. 2013-ban a magyar táblagép-használók 93%-a rendszeresen végez olyan tevékenységet, amely szerzői jog által védett alkotás tartós másolásával, tárolásával jár.
Az üres hordozó díjat az Artisjus mellett az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége kezeli. Ezek az egyesületek juttatják el a beszedett díjakat a szerzőkhöz, előadókhoz és előállítókhoz. Emellett idéntől a beszedett díj 25%-a kötelezően kulturális célokra fordítandó a Nemzeti Kulturális Alap útján.