A hannoveri szakvásár elôzetes tájékoztatóját követôen tanulságos elôadást tartott a számítástechnika és a távközlés európai piacának helyzetérôl dr. Hans Reich, a frankfurti székhelyű ZVEI Német Elektronikai Szövetség távközlési szakszövetségének ügyvezetôje. Elôadásában az EITO (European Information Technology Observatory) adataira támaszkodva összehasonlította a nyugat-európai, a németországi és a magyar információtechnikai piac helyzetét, illetve a változások trendjét.
(Az EITO 1993 óta készít elemzéseket, minden évben közel 400 oldalas évkönyvet ad közre, idén hatodszor éppen a CeBIT idejére jelentette meg összefoglaló tanulmányát, amelynek aktualizált, frissített kiadása október végén jelent meg.) Az elôrejelzések szerint az európai számítástechnikai és távközlési piac 1998 végéig elôreláthatólag 8,3 százalékkal bonyolít nagyobb forgalmat, mint a tavalyi esztendôben, a két iparág együttesen 759 milliárd német márkás bevételre tesz szert, amely magában foglalja a szoftverek és szolgáltatások értékesítését is. Jövôre ennél szerényebb fejlôdés várható földrészünkön, a 7,9 százalékos növekedés 820 milliárd márkás bevételt jelenthet a piac szereplôinek. A világátlaghoz képest azonban elôrelépést jelent a 7,9 százalékos bôvülés, az EITO elemzésébôl kitűnik, hogy az európai számítástechnikai és távközlési piac tíz év óta elôször növekszik gyorsabban, mint a világpiac, ami többek között a távol-keleti gazdasági válság miatti megtorpanás következménye.
A nyugat-európai piac belsô arányait vizsgálva az elemzôk arra a következtetésre jutottak, hogy a telekommunikáció gyors fejlôdésének eredményeként hasonló forgalmat bonyolít majd, mint a számítástechnika: a távközlés 50, az információtechnológia szintén 50 százalékot képvisel, ez utóbbi iparágon belül 18 százalékot képvisel a hardver-, 10 százalékot a szoftverértékesítés, és 20 százalékot tesznek ki az irodai alkalmazásokból származó bevételek. Ha a szoftvereket és a szolgáltatásokat összesítjük, kiderül, hogy az összes forgalom 60 százaléka származik e bevételi forrásokból.
A részletesebb elemzések és elôrejelzések azt mutatják, hogy Nyugat-Európa információtechnológiai piaca tavaly 8,3, idén 9,3, jövôre pedig 9,5 százalékkal növekszik, és ez az arány nagyobb, mint a telekommunikáció növekedési rátája. Ezen belül a hardverpiac fejlôdése egyértelmű csökkenést mutat, tavaly 6,9, idén 5,9, jövôre pedig csak 5,1 százalékkal növekszik. Habár ez a számsor elsô pillantásra ellentmond az elôbbi adatsornak, az összesített fejlôdést tekintve már feloldódik az ellentét, ha a szoftverek és szolgáltatások fejlôdését nézzük.
A növekedés motorja egyértelműen a szoftver, illetve a szolgáltatás: mindezt igazolja, hogy a tavaly még "csak" 9,5 százalékos bôvülés idén 12,4 százalékosra várható, jövôre pedig már 13,2% lesz a növekedés. A telekommunikáció területén Nyugat-Európában az idei 7,3 százalékos piacbôvülés jövôre 6,4 százalékosra mérséklôdik, ezen belül azonban erôteljesen növekszik a hordozható, illetve a kézi készülékek térhódítása. (Fontos kiemelni, hogy a nyugat-európai statisztikákhoz képest Németországban ugrásszerű fejlôdés várható a kommunikációs piacon: a tavalyi 6,7 és az idei 9,1 százalékos növekedés jövôre 9,5 százalékosra várható, amit a szakértôk egyértelműen a folyamatosan csökkenô telefonhasználati díjakkal magyaráznak, Németországban ugyanis az egymással versenyhelyzetben lévô telefontársaságok többször - összességében mintegy 30 százalékkal - leszállították a hívások árait.)
Az EITO adatai szerint a magyarországi piac 1997-ben 6,4 százalékos növekedést mutatott. Kimutatásaik szerint 181 milliárd forintot költöttünk ICT jellegű beruházásokra, idén 9,7 százalékos növekedést prognosztizálnak, amelynek következtében 198 milliárd forintot, jövôre pedig - a 10,8 százalékos növekedés eredményeként - 220 milliárd forintot fordítunk majd számítástechnikai és távközlési eszközökre, szoftverekre, szolgáltatásokra. (Megjegyzendô, hogy az EITO tavalyi értékelésében ennél nagyobb fejlôdést jelzett, a felsorolt adatok eltérnek az ismert piacelemzô cégek által közölt értékektôl.)
Az EITO elôrejelzései szerint jövôre a közép-kelet-európai térség országai fejlôdnek majd a legintenzívebben. A magyarországi piac meghatározó elemei a 2000. év problémájának megoldásával kapcsolatos beruházások lesznek, fókuszba kerül az euro bevezetése, és egyre nagyobb teret kapnak az elektronikus kereskedelemmel, valamint a telebankinggal kapcsolatos fejlesztések. A fejlesztések motorja a számítógépes hálózatok, az Internet további terjedése és a mobiltelefonok egyre szélesebb körű alkalmazása lesz. Ezen belül egyre nagyobb arányban használjuk majd a mobil eszközöket a kommunikációban, és e folyamat eredményeként nálunk is rohamosan növekszik majd a távközlési szolgáltatások jelentôsége.
Kiemelkedô bôvülés várható az otthoni számítógépek terén. Az EITO adatai szerint tavalyelôtt 29,5 millió európai háztartásban volt számítógép, és 36 millióan használtak mobiltelefont, az elôrejelzések szerint azonban 2001-re 62,9 millió otthonban működik majd PC, és hasonló arányban növekszik a mobiltelefonok felhasználóinak száma is. Az EITO egyébként jövô évben a közép-kelet-európai országok számítástechnikai és távközlési piacaira összpontosító tanulmányt tesz közzé.
CeBIT 99-adattár
Jövô év március 18. és 24. között 26 pavilonban, 63 ország képviseletében több mint 7500 kiállító részvételével tartják meg a világ legnagyobb információ- és kommunikációtechnológiai szakvásárát Hannoverben. A 2862 külföldi kiállító közül 22-en érkeznek Magyarországról. Az összesen 387 098 négyzetméternyi kiállítási területbôl 115 ezer négyzetmétert foglalnak el a számítástechnikai kiállítók, 83 ezer négyzetméteren a távközlés, 77 ezer négyzetméteren pedig a szoftvervilág újdonságait láthatjuk majd. A középvállalatok szoftverközpontját a 4-es csarnokban, az Internet-parkot a 6-os pavilonban, a World of Media multimédiás összeállítást a 9-es csarnokban tekinthetik meg az érdeklôdôk. A szervezôk mintegy 700 ezer látogatót várnak; idén 678 ezren voltak kíváncsiak a CeBIT-re.