A magyar informatikusok közel kétharmadában merült már fel, hogy külföldön keres munkát, és minden tizedik konkrét lépéseket is tett a megvalósítás érdekében. A NetAcademia Oktatóközpont kutatásából az is kiderült, hogy a külföldi álláskeresést elsősorban nem a több fizetés, hanem a hazai fejlődési lehetőség és a szakmai továbbképzések hiánya motiválja. A külföldön remélt fizetés egyébként átlagosan a hazai három és félszerese, de ehhez nemzetközi minősítést kell felmutatni.
Tíz informatikusból hét ismer olyan „kollégát”, aki az elmúlt években külföldön vállalt hosszabb távon munkát, ami jól mutatja, hogy ebben a szektorban már egyáltalán nem ritka, sokkal inkább megszokott a jobb élet reményében történő tartós kiköltözés. A NetAcademia Oktatóközpont friss felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka maga is fontolóra vette, hogy külföldön keres munkát, 12 százalék pedig már a konkrét lehetőségeket térképezi fel.
Arra a kérdésre, hogy jelenlegi fizetésének hányszorosáért döntene úgy, hogy külföldön helyezkedik el, 3,5-szeres átlagérték született. „A külföldön adódó lehetőségeket figyelembe véve ez az érték – a betöltendő pozícióhoz szükséges nemzetközi érvényű vizsga meglétét feltételezve – reális is lehet. Fejlesztők esetében a Microsoft .NET Framework, míg az üzemeltetőknél a felhőalapú hibrid rendszerek, valamint az etikus hekkelés ismerete nyithat kapukat az informatikusok előtt” – mondta Fóti Marcell, a NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője (képünkön).
A család sem akadály
A hazai informatikusok mobilitásának magas szintjét támasztja alá az is, hogy a külföldi munkavállalás kérdésében nincs jelentős különbség a családos és nem családos munkaerő elszántságában. Érdekes ellentmondás figyelhető meg ugyanakkor abban, hogy általában véve mit tartanak a legfontosabb vonzerőnek egy munkahely esetében. „A legtöbben – a válaszadók 65 százaléka - egy munkahely fő vonzerejét a szakmai kihívásokban, illetve a rendszeres továbbképzésekben látják, és pont ez az a terület, amiben még van hová fejlődniük a hazai munkáltatóknak és munkavállalóknak” – tette hozzá Fóti Marcell. A kutatás keretében megkérdezetteknek ugyanis mindössze harmada vett már részt a napi munkájához szükséges informatikai rendszerhez kapcsolódó oktatáson, és csak minden tizedik szakember rendelkezik a szaktudását nemzetközi szinten is igazoló minősítéssel.
Ez utóbbi megszerzése egyébként külföldön is jó belépő, a kutatásban részt vevők 73 százaléka szerint egyértelmű versenyelőnyt biztosít nemcsak a magyar, hanem a külföldi álláspiacon is. A NetAcademia azt is megvizsgálta, hogy a külföldre költözést fontolgató informatikusok körében melyek a legnépszerűbb célországok: a listát egyértelműen Anglia vezeti, amit Németország, majd Ausztria követ. Népszerű célpont ezen kívül még az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Hollandia, valamint Ausztrália is.