Az NMHH álláspontja szerint fontos szempont az is, hogy a roamingdíjak esetleges eltörlése ne járjon a belföldi díjak emelkedésével. A roamingdíj eltörlése azt jelenti, hogy az EU-n belül olyan díjakon tudunk telefonálni, mint abban az országban ahol előfizetésünk van (roam like at home) - tették hozzá.

 

A roaming díj megszüntetésével kapcsolatos vita európai parlamenti (EP) szakasza a 2014. április 3-ai javaslat elfogadásával első olvasatban egyelőre lezárult, a hangsúly az európai tanácsi tárgyalásokra helyeződik át. A távközlési és információs társadalom munkacsoport márciustól intenzíven tárgyalja a javaslatot, amely vitában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői is aktívan részt vesznek. A dosszié szerepelni fog a június 6-i távközlési tanács napirendjén.
 

Az NMHH-nál úgy vélik, hogy a tanácsi tárgyalások során legkorábban ősszel sikerülhet olyan szövegjavaslatban megállapodni, amely alapján el lehet kezdeni az egyeztetéseket az EP-vel. A két jogalkotó szerv, az EP és az Európai Tanács megállapodása a végleges szövegről leghamarabb év végén várható, a jogalkotási folyamat pedig a legoptimistább becslések szerint is csak 2015-re érhet véget. A rendelet hatályba lépését követően közvetlenül érvényesül majd a tagállamok jogrendjében, tehát nem kell azt átültetni a magyar jogrendbe.
 

Az EP-ben április 3-án elfogadott jelentés több ponton is eltér az Európai Bizottság (EB) korábbi javaslatától. Egyrészt a roamingdíjak 2015 decemberétől való eltörlését célzó javaslat nincs összhangban a jelenleg hatályos Roaming III. rendelet szabályozásával, továbbá a hálózatsemlegesség témájában is vita alakult ki az alapelvekkel kapcsolatban. Az NMHH szakértői úgy vélik, hogy mind befektetői, mind fogyasztóvédelmi szempontokból jelentős hatása lehet, ha a további viták végén a jelenlegi formában fogadják el a szöveget.
 

Az EP által elfogadott távközlési javaslatcsomag a hálózatsemlegesség fogalmának megteremtésével megtiltaná az internetszolgáltatóknak, hogy akadályozzák vagy lassítsák egyes internetes szolgáltatások - például az ingyenes telefonálást lehetővé tevő alkalmazások, mint a Skype vagy a Viber - működését.
 

Az MTI-nek a magyarországi gyakorlatra vonatkozó kérdésére az NMHH azt közölte, hogy mindhárom mobilinternet szolgáltató (Telekom, Telenor és Vodafone) kiköti az általános szerződési feltételeiben, hogy egyes csomagok esetében korlátozza az úgynevezett VoIP (voice-over-Internet Protocol) szolgáltatásokat. Ha erről a fogyasztókat megfelelően tájékoztatják, akkor a fogyasztók ezen információk tudatában tudják kiválasztani, hogy milyen előfizetést vásárolnak.
 

Az NMHH közölte azt is, hogy a hálózatsemlegesség kérdésével az uniós intézmények már évek óta foglalkoznak. Az EP és az Európai Tanács 2009-ben még úgy találta, hogy az érvényben lévő keretirányelv adta szabályozási eszközök elegendőek a nyílt internet biztosításához. Ez alapján a tagállamok többnyire a piaci verseny erősítése, az internet szolgáltatók gyakorlatának átláthatóvá tétele és a szolgáltatók közötti váltás megkönnyítése által kívánták elérni, hogy minden interneten továbbított tartalom egyenlő bánásmódban részesüljön.
 

Az EB 2013 decemberében nyilvánosságra hozott javaslata már módosítja az eredeti megközelítést, azzal érvelve, hogy a diszkriminatív magatartások egyértelmű tiltására van szükség, mivel a fent említett közvetett eszközök nem vezettek eredményre.
 

Az uniós jogszabálytervezet 2015. december 15-től törölné el a roamingdíjakat, azaz a külföldi mobiltelefonálásért és adatforgalomért fizetendő felárat.
 

A hatályos Roaming III. rendelet értelmében 2014. július 1-jén tovább csökkennek a jelenleg érvényben lévő uniós roamingdíjak. Ez alapján az unió területéről indított mobilhívásokért a jelenlegi 0,24 euró helyett legfeljebb 0,19 eurót számíthatnak fel a szolgáltatók július 1-jétől. A fogadott hívások maximális díja 7 eurócentről 5 eurócentre csökken. Az SMS-üzenetek ára 8-ról 6 eurócentre mérséklődik barangolás esetén, egy megabájtnyi adatforgalomért pedig a jelenlegi 0,45 euró helyett 0,20 eurót kell majd fizetni.