A digitális eszközök és médiatechnológiák megváltoztatják életünket. A hagyományos televíziózás és a nyomtatott sajtó a helyét keresi az új világban, vagy a túlélésért küzd, a „Z generációs” kütyük és alkalmazások törnek előre a médiahasználatban és meghatározzák fogyasztási szokásainkat is. Ki nyeri meg a háborút? Mit nézünk mobilunkon? Mit árul el rólunk a digitális lábnyomunk? Melyik mobil operációs rendszer lesz a győztes? Hogyan gazdagodhatunk meg a Youtube-on? Ilyen kérdésekre is keresi a válaszokat az idén tizenkilencedik alkalommal megrendezendő Media Hungary.
A „Z generációs” technológiák forradalma óriási kihívások elé állítja a hagyományos televíziót, és a nyomtatott lapokat, melyek csak teljesen új szolgáltatások és üzleti modellek bevezetésével élhetik túl a digitális vihart. A 2014. május 13–14-én Siófokon megrendezésre kerülő Media Hungary komplex képet ad a hagyományos média és az újgenerációs médiahasználat jelenéről és jövőjéről.
Az idei Media Hungary konferencián több mint 200 hazai és külföldi szakértő tart előadást, vagy vesz részt fórumbeszélgetéseken az iparágat érintő aktualitások kapcsán. A kétnapos rendezvényre több mint 1300 látogatót várnak a szervezők.
Az ország több mint fele rendszeresen internetezik, szinte mindenkinél ott a mobil, majd 5 millióan használják a közösségi médiát. Egyre többen már csak háttérzajnak kapcsolják be a tévét és közben akár egyszerre több okoseszközzel is a neten szörfölnek, lájkolnak, csetelnek, híreket olvasnak vagy éppen videókat néznek. Egyértelművé vált, hogy a tartalomszolgáltatás jelenlegi és jövőbeli elsődleges platformját az internet, illetve a mobil- és okoseszközök jelentik. A Media Hungary mélységében tárja fel, hogy melyek a mobilpiac legfontosabb trendjei, milyen üzleti modellek alakultak ki és miből generálódnak a bevételek. Az eseményen iparági szakértőktől továbbá arra is választ kaphatunk, hogy hogyan áll jelenleg az operációs rendszerek versenye, és milyen platformokat preferálnak a tartalomszolgáltatók.
Egy másik izgalmas téma a „holtidő médiája” azaz, hogy tartalomfejlesztési szempontból hogyan lehet kihasználni azt a jelenséget, hogy az okoseszközökkel felszerelt felhasználó, amint minimális holtideje adódik, azonnal a mobilját vagy tabletjét kezdi el nyomkodni utazás közben, vagy ha bárhol várakoznia kell. Vajon csak a játékoknak és a híreknek van esélyük a holtidőben a figyelem lekötésére, vagy más tartalmak és alkalmazások is labdába rúghatnak?
A nagy szupermarketek pénztári és készletnyilvántartó rendszereiben felhalmozódott irgalmatlan mennyiségű adatból precízen modellezhető, hogy aki egy bizonyos fajta kenyeret vásárol, az milyen margarint szeretne rákenni. Ahogy az is, hogy mekkora csomagkedvezményt kell adni e két termékre ahhoz, hogy a vásárló mindjárt kettőt vegyen belőlük. A konferencián kiderül, hogy hogyan jelenik meg a „big data” a hirdetések tervezésében, a reklámeszközök és csatornák megválasztásában.
Egyre több hír röppen fel arról, hogy a YouTube-ra feltöltött, nagy nézettséget elérő videók viszonylag szép summát is hoznak a készítőiknek. Ezt a is kivesézi az idei Media Hungary két olyan hazai vállalkozás szemüvegén át, melyek életében gyökeres fordulatot jelentett megjelenésük a videómegosztó oldalon.
Munkahelyi megítélésünk szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tartalmakkal van tele közösségi médiás üzenőfalunk, mit osztunk meg, mit lájkolunk. Minden munkatárs hagy maga után digitális lábnyomot. A közösségi médiából rengeteg olyan dolgot is megtudhatunk kollégáinkról, amit egyébként nem. Csapda ez vagy lehetőség? Hogyan használják például a HR szakemberek a közösségi szájtokat?