A munkavállalói és a munkáltatói hozzáállás

A Cisco közelmúltban megjelent kutatása szerint a megkérdezett cégvezetők és IT-vezetők vállalatainak 95 százalékánál engedélyezik a dolgozói mobileszközök használatát valamilyen formában. A felmérés tanulságai szerint a BYOD iránti lelkesedés fő oka a munkavállalók igénye, hogy mindenhol használhassák kedvenc eszközeiket, és bármikor elvégezhessék személyes és munkahelyi teendőiket. Ha figyelembe vesszük, hogy a 20 és 29 év közötti munkavállalók 33 százaléka bármilyen BYOD-ellenes szabályt képes áthágni a saját eszközének munkahelyi használata érdekében, akkor ezt a lelkesedést ma már inkább elvárt munkavállalói jogként kell értelmeznünk.

Annak ellenére, hogy a BYOD már évek óta megállíthatatlanul terjed, néhány munkaadó már kételkedik a BYOD gazdasági előnyeinek fenntarthatóságában. A technológiai elemző Gartner szerint például a BYOD nem okvetlenül csökkenti, csak csökkentheti a működési költségeket. A Gartner szerint „a vállalkozások a mobileszközök jobb kihasználásának lehetőségeit keresik, ugyanakkor a szoftverek ára, az infrastruktúra, a személyes támogatás és a kapcsolódó szolgáltatások ára idővel emelkedni fog”.

Néhány vállalat szerint azonban a BYOD szabályozásokkal sok pénzt lehet megtakarítani, és ezt adatokkal is alátámasztják. A VMware állítása szerint a vállalat kétmillió dollárt spórolt a megfelelő BYOD szabályozással, amely a munkaadók számára lehetővé teszi a saját eszközök vásárlását és saját mobilszolgáltatójuk ügyfélszolgálatának használatát.

A vállalati jogászok játsszák a rossz zsaru szerepét?

Sok jogász tart attól, hogy az üzleti környezetben használt magáneszközök adatvédelmi, tulajdonosi és biztonsági kihívásokat jelentenek. Emiatt a vállalat jogászai gyakran kerülnek olyan irigylésre nem méltó helyzetbe, hogy egyedüliként akadályozzák a BYOD elterjedését és ezen keresztül a cég költségcsökkentési terveit.

A valóságban az alternatívák ugyanannyi problémát hoznak magukkal, mint a BYOD maga, így alaposan át kell gondolni minden egyes mobil alapú megoldás kockázatait és nyereségeit. Például azoknak a munkáltatóknak, akik nem engedélyezik a dolgozói eszközök használatát munkahelyi környezetben, biztosítaniuk kell vállalati tulajdonú mobilkészülékeket a munkavállalók számára. Nem meglepő módon a kollégák párhuzamosan mindkét eszközt használják személyes és üzleti ügyeik intézésére – akár engedélyezi ezt az adott vállalat, akár nem –, utat nyitva számos jogi és adatkezelési problémának.

A saját mobileszközök korlátozása csökkentheti a vállalati eszközök és a rajtuk lévő tartalom magáncélú felhasználásakor keletkező kockázatot, azonban ezeket a veszélyeket a szabályozás sem szünteti meg véglegesen. Az adatvesztéshez, illetve az eszközök ellopásához kapcsolódó kockázatok továbbra is veszélyt jelentenek, függetlenül attól, hogy az adott eszköznek ki a tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy minden járulékos kockázatcsökkentést, amely a dolgozói eszközök használatának szabályozásából ered, egyensúlyba kell hozni azzal az összeggel, amelyet a BYOD bevezetésével lehet megtakarítani. Másként fogalmazva, a döntéshozónak meg kell értenie, hogy a tulajdon kérdése (dolgozói vagy vállalati eszköz) nem az egyetlen tényező, amit figyelembe kell venni a mobileszközök használatának szabályozásakor.

A valóságban a munkavállalók elvárják, hogy üzleti és magáncélra is használhassák a mobilkészülékeket, függetlenül attól, hogy ezek saját vagy vállalati tulajdonban vannak. Ezzel összhangban a munkaadók is úgy gondolják, hogy a mobileszközök rugalmas használata növeli a dolgozók termelékenységét. Szerencsére az új mobiltechnológiák és a megfelelő belső szabályozás elegendő rugalmasságot biztosítanak, így a vállalati jogászoknak már nem kell eljátszaniuk a rossz zsaru szerepét.

A mobileszköz-használat feltételeinek tisztázása általában a vállalat IT- vagy az IT biztonsági osztályának feladata, azonban az ebből eredő problémák kezelése már a vállalati jogászok vállát nyomja. A legtöbb esetben megfelelő tervezéssel és a jogi osztály útmutatásaival a problémák elkerülhetők vagy jelentősen csökkenthetők lennének. Sajnos a jogászok döntéseit sokszor felülírják a technológiai beruházásokkal kapcsolatos üzleti döntések, ezért proaktívan kell megérteni és kezelni a mobileszközök használatakor inkább előbb, mint utóbb felmerülő kockázatokat és költségeket.