Koltay András, a médiatanács tagja a médiajog alkalmazásának négyéves tapasztalatairól számolt be.  A magyar médiajogot ért külföldi kritikák azonban elültek - hangsúlyozta -, mára már mindenki elismeri. A szabályozás mindig is követő magatartást képvisel, leköveti a piaci trendeket, eképpen a szabályozás "folyamatos mozgásban van". A hatóság egyik legfőbb céljának nevezte, hogy ne beavatkozzanak a médiapiac életébe, hanem hagyják azt szabadon működni. A tartalomszabályozás célja nem a médiapiac szabályozása, hanem hogy elősegítse annak kibontakozását, a hatósági ügyek támpontot adnak a jogszabály helyes értelmezéséhez. Rendkívül súlyos bírságokat nem róttak ki, ami azzal is magyarázható, hogy a médiapiac a kényes kérdésekben jogkövető. A médiatanács is segíti a magyar tartalmak létrehozását, támogatásokkal - ezt is fontosnak nevezte a testület tagja, aki a jelentős ügyek közé sorolta a műsorok feliratozását is. A rádiós frekvenciák pályáztatása folyamatos, ez főleg a vidéki rádiós piacon eredményezett jelentős átalakulást - ismertette. A médiaszabályozás jövőjéről azt mondta: akár Európán is túlmutató szabályozás is születhet a jövőben, ez azonban távoli megoldás.

Mikók Attila, a Ringier ügyvezető igazgatója (képünkön) a tartalom fontosságáról szólt. Azt mondta: a hazai vezető médiavállalatok mindegyike erre koncentrál. Internetes és nyomtatott sajtótartalmakat egyaránt fejlesztenek a szereplők, ugyanakkor "minden a digitális irányba mutat" - jegyezte meg. Szerinte a mobilalkalmazások nem hozták meg a várt eredményt, hiszen gyakran feleslegesen készülnek ilyenek. Ha például egy internetes oldalt mobiltelefonra is optimalizálnak, már nincs szükség külön alkalmazásra - fejtette ki. Szerinte az internettel és a nyomtatott sajtóval kapcsolatban is föl kell tenni a kérdést és megoldást kell találni hosszú távon arra, hogy miből finanszírozható a tartalomelőállítás.