A jogszabály – néhány előírás kivételével – augusztus 9-én lép hatályba. Így például az üvegházhatású gázt tartalmazó hőcserélőt, a higanyt tartalmazó fénycsövet és a napelemet csak 2018. első napjától kell külön gyűjteni. A rendelet a gyártó visszavételi kötelezettségéről szól, de beleérti a kereskedőket is. A gyártó nem teheti meg azt, hogy csak a saját gyártmányú eszközöket veszi vissza, a sajáttal azonos funkciójú, de más gyártmányú berendezéseket is köteles átvenni.

Abban az esetben, ha Magyarországon nem lehet hasznosítani az elektromos, illetve elektronikai hulladékot, akkor az exportálható, ennek azonban feltételt szab a rendelet: a magyar jogszabályba foglalat feltételekkel azonos, vagy pedig attól jobb legyen a hasznosítás külföldön.

Minden új eszközre, illetve a csomagolására fel kell helyezni egy áthúzott kukát ábrázoló ábrát, amely arra utal, hogy az elhasználódott berendezést a háztartási hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni. A rendelet megemeli az ilyen jellegű hulladékok visszagyűjtési arányát, az értékesített termékhez képesti begyűjtési arányt. Például a háztartási nagygépnél 39-ről 48 százalékra, a kisgépeknél 20-ról 27 százalékra, a számítógépeknél és mobil telefonoknál 37-ről 45 százalékra. A játékoknál – annak ellenére, hogy 5-ről 7 százalékra emelkedik – továbbra is alacsony marad a begyűjtési arány.

A gyártóknak, illetve kereskedőknek vagyoni biztosítékot kell letenniük a forgalmazott mennyiség arányában. Ennek célja az, hogy teljesítsék a visszagyűjtési kötelezettségüket. Amennyiben az illetékes hatóság ezt igazolja, a biztosíték felszabadul.  A biztosíték az adott évben – várhatóan – forgalmazott elektromos és elektronikus eszközök súlya és a táblázatba foglalt tarifa szorzata. Például a háztartási nagygépeknél, számítógépeknél és mobil telefonoknál kilogrammonként 100 forint, a kisgépeknél 70 forint, míg a világítótesteknél 190 forint a fajlagos biztosíték.